Fájdalom
A fájdalom univerzális emberi tapasztalat, ugyanakkor rendkívül egyéni is. Nehéz pontosan meghatározni a fájdalom okát, de mindig jelzi, hogy valami potenciálisan veszélyes dolog történik a testeddel.
A fájdalmat gyakran a sport, az öregedés és a szülés természetes velejárójának tartják. Bár igaz, hogy a fájdalom az emberi lét része, és bizonyos fájdalmak elkerülhetetlenek, a fájdalom sosem arra való, hogy hosszabb időn át érezzük.
A fájdalom elsősorban jelzés: valami intenzív, túlterhelő, és nagy valószínűséggel károsító dolog történik a testeddel. Alapvetően a fájdalom élménye arra ösztönöz, hogy abbahagyd, amit csinálsz: ne emeld tovább a nehéz tárgyat, vedd el a kezed a tűztől, kezeld a sebet.
A fájdalomreceptorok, vagy nociceptorok érző idegsejtek, amelyek az egész emberi testben megtalálhatók: a bőrben, egyes belső szervekben, sőt magában a csontvelőben és a csontszövetben is. Közismert, hogy az emberi agyban nincsenek nociceptorok – a fejfájásokat más struktúrák okozzák a fejben, például az erek, vagy a nyak és arc idegei, izmai.
A fájdalomérzet akkor jelentkezik, amikor a fájdalomreceptorok különféle károsító (vagy potenciálisan károsító) ingerekre válaszolva elektromos jelet küldenek a gerincvelőn és az agyon keresztül, hogy megfelelően tudj reagálni.
A fájdalomreceptorokat érő ingerek lehetnek külső és belső eredetűek is. Bizonyos esetekben, ha külső ingerről van szó, a tested azonnal automatikus és akaratlan reflexmozgásokat indít be, hogy elhárítsa a fájdalmat. Súlyos, károsító ingerek esetében automatikusan megváltoztatjuk a viselkedésünket.
Ha erős, hirtelen fájdalmat élünk át, szinte lehetetlen nem változtatni a viselkedésünkön, és segítséget keresni. A fájdalom az első számú ok, amivel az emberek orvoshoz fordulnak.
A fájdalom típusai
Sokféleképpen lehet csoportosítani a fájdalmat: pl. lokalizáció szerint (fejfájás, izom-, ízületi fájdalom stb. – ha valamid van, az jó eséllyel fájhat) vagy például az ok alapján.
Nociceptív vs neuropátiás fájdalom
A nociceptív fájdalom közvetlenül a fájdalomreceptorok ingerlésére keletkezik. A receptorokat körülvevő szövetek valódi vagy vélt sérülése általában látható. A neuropátiás fájdalom esetén maguk az idegpályák sérülnek. Az idegrendszert különféle betegségek károsíthatják, mint például a rák, a cukorbetegség vagy a szklerózis multiplex, illetve genetikai eredetű betegségek is okozhatják.
A fantomfájdalom szintén a neuropátiás fájdalmak közé tartozik. Ez főként amputáltaknál jelenik meg, akik a már nem létező végtagjukban éreznek fájdalmat.
Akut vs krónikus fájdalom
Az akut fájdalom átmeneti, közvetlenül egy intenzív ingerre – például sérülésre, traumára, akut betegségre vagy fertőzésre – válaszul alakul ki. A szülési fájdalom is akutnak számít. Az akut fájdalom a test védekező mechanizmusának része, amely általában az alapbetegség kezelésével – nagyjából egy hónapon belül – megszűnik.
A krónikus fájdalom hónapokig, vagy akár ennél is tovább fennmarad. Okozhatja például fibromialgia, endometriózis, ízületi gyulladás, migrén vagy rák. Bármely kezeletlen betegségnél vagy sérülésnél kialakulhat krónikus fájdalom. A krónikus fájdalmat nehéz kezelni és teljesen megszüntetni, mert gyakran maga az ok már nem is áll fenn, csak a hibás "információ" marad az idegpályákban.
Bár a krónikus fájdalom gyakran nem olyan erős, mint az akut, de tartóssága miatt fizikailag és lelkileg is nagyon megterhelő lehet.
A krónikus fájdalom rizikófaktorai:
- genetikai tényezők – például, ha a családban többeknél fordul elő migrén, neked is nagyobb az esélyed rá
- súlyproblémák – alul- vagy túlsúlyosság
- idősebb életkor
- cukorbetegség
- magas kockázatú munka vagy hobbi – például, ha rendszeresen nagy terhelésnek van kitéve az ízületed (súlyemelés, extrém sport)
- korábbi sérülések
- dohányzás
- mozgásszegény életmód
- stressz
Mindenkinél más a fájdalom
A fájdalomküszöb – vagyis az a pont, amikor a fájdalom már elviselhetetlenné válik – nagyon eltérő lehet különböző embereknél.
A fájdalomküszöböt befolyásolja a nem, genetikai tényezők, korábbi tapasztalatok, fizikai állapot, a bőr egészsége, sőt akár egy adott nap hangulata is.
Saját magadon általában könnyen észreveszed a fájdalmat. Másokon azonban nem mindig észlelhető, főleg, ha krónikus, és az illető megtanulta kezelni, vagy nem tudja egyértelműen kifejezni magát. Ez az érzéketlenség a másik fájdalmára sok igazságtalan gyakorlathoz vezetett a múltban.
Sokáig az orvosok többsége azt hitte, hogy a csecsemők nem éreznek fájdalmat, egészen az 1980-as évekig! Pedig ez nem igaz. Úgy gondolták, hogy mivel a babák mindenféle ingerre sírnak, legyen az fájdalmas vagy nem, idegrendszerük még nem fejlődött ki teljesen, és nem ismerik fel a fájdalmat.
Mára MRI vizsgálatok is igazolták, hogy a babák valóban éreznek fájdalmat. Sőt, kutatások szerint még érzékenyebbek is rá, mint a felnőttek. Kell is ehhez tudós egy anyának?
Sajnos, ha a fájdalmát nem tudja valaki úgy kifejezni, hogy azt a környezete is megértse, gyakran észrevétlen marad és szenvedni hagyják. Ez megtörténik fogyatékkal élőkkel, krónikus betegek esetén, de akárkivel is előfordulhat.
Nehéz lehet a fájdalmat pontosan értékelni és kifejezni. Milyen a fájdalom? Éles? Húzó vagy lüktető? Hol jelentkezik? A fájdalom leírására használt szókincs sajnos sokszor kevés.
E kihívások áthidalására fejlesztettek ki különböző kérdőíveket és értékelő eszközöket. Például az orvosod megkérheti, hogy egy 1-től 10-ig terjedő skálán értékeld a fájdalmadat, ahol a 0 azt jelenti, nincs fájdalom, a 10 pedig a legrosszabbat. Vizsgálat során általában nem várják el, hogy a 10-et mondjad, mert aki ilyen erős fájdalmat él át, valószínűleg beszélni sem tudna.
Ne félj részletesen értékelni a fájdalmad, akár kisebb számot is megadni. Egy egészséges, jól működő testnek nem szabadna éreznie fájdalmat. És még az 1-2/10 is ártalmas lehet, főleg, ha tartós.
Fájdalom és sztereotípiák
A nőket gyakran nem veszik komolyan, amikor a testükben fájdalmat jeleznek; mondván, túl "érzékenyek", vagy tőlük elvárják, hogy elviseljenek minden fájdalmat, ami a menstruációval, terhességgel, vagy általában a nőiséggel jár.
Hasonló sztereotípiák más csoportoknál is megfigyelhetők. Például a túlsúlyos embereket gyakran nem vizsgálják ki elég alaposan; az orvosok – sokszor tudtukon kívül – minden panaszt a testsúlyra vezetnek vissza. Bár a túlsúly sok betegséghez hozzájárulhat, és teher az ízületeknek, de ha nem keresnek más lehetőséget, súlyos betegségeket nézhetnek el.
Jó fájdalom?
Kulturálisan a fájdalomhoz való hozzáállásunk elég ellentmondásos lehet. Néha úgy hisszük, van értelme elviselni a fájdalmat, ha az valamilyen nemes cél érdekében történik: például szépségkezelések vagy edzés során megélt fájdalom.
A "no pain, no gain" (nincs eredmény fájdalom nélkül) hozzáállás nagyon káros lehet, akár sportban, akár más területen. Némi izomláz természetes, de a kimerülés hajszolása veszélyes.
A sportban, ugyanúgy, mint más szituációkban, a fájdalom figyelmeztetés, hogy valami nincs rendben vagy sérülés közeleg. Ha nem veszed komolyan, komoly egészségügyi problémákhoz, kiégéshez vezethet.
A fájdalom, mint a szex része teljesen külön téma. Egyeseknél a kontrollált fájdalom plusz izgalmat adhat az ágyban. Erről többet olvashatsz itt. A legfontosabb, hogy ezek a kísérletek mindig kölcsönös beleegyezéssel történjenek, maga az aktus pedig nem lehet fájdalmas.
Fájdalomcsillapítás
Különféle fájdalomcsillapítók (analgetikumok) elérhetők vény nélkül vagy receptre az orvosodtól.
Az aszpirin és az ibuprofén a két legismertebb vény nélküli fájdalomcsillapító, amelyek úgy hatnak, hogy blokkolják a sérült szövetek által kibocsátott vegyületeket. Az ibuprofén gyulladást is csillapít.
Úgy tűnhet, ezek a gyógyszerek közvetlenül a fájó területre hatnak, valójában azonban a véráramban keringenek, és ott fejtik ki hatásukat, ahol specifikus fájdalomkeltő hormonokat szabadítanak fel a sejtek.
Ezekkel a gyógyszerekkel kezelhetjük az izom- és ízületi fájdalmat, a menstruációs görcsöket, fejfájást és egyéb tüneteket. Az aszpirin és az ibuprofén viszonylag biztonságos, főleg ha alkalomszerűen használod. Fontos tudni: ezek kizárólag a tüneteket kezelik, a fájdalom okát nem szüntetik meg.
Az opioidok, mint a morfin vagy a fentanil, erősebb fájdalomcsillapítók, melyeket általában csak receptre írnak fel. Súlyos sérülés, tartós betegség vagy műtét utáni lábadozás esetén szokták alkalmazni. Néha rákos betegeknek is adják, hogy könnyítsék a kezelések okozta fájdalmat.
Az opioidok hasonlítanak az endorfinokra – ezek azok a neurotranszmitterek, amelyeket a tested természetesen termel fájdalomcsillapítás céljából. Ha túlzottan használsz opioidokat, könnyen kialakulhat függőség. Ezeknek a gyógyszereknek erősebb mellékhatásai is lehetnek, mint az enyhébb fájdalomcsillapítóknak.
Krónikus fájdalomnál gyakran antidepresszánsokat is alkalmaznak, mivel a fájdalomnak nincs minden esetben kezelhető testi oka.
Természetes fájdalomcsillapítás
Sokszor természetes módszerekkel is csökkenthető vagy megelőzhető a fájdalom:
- jegelés duzzadt izmokra
- hideg borogatás fejfájás ellen
- meleg borogatás ízületi gyulladásra
- jóga, nyújtás az izmok egészségéért és mozgékonyságáért
- légzőgyakorlatok a test és az elme megnyugtatására
- gyömbér az izomfájdalmak, duzzanat és egyéb gyulladások ellen
- kurkuma gyomorfekély ellen és az emésztés megkönnyítésére
- gyógytea számos panaszra
- akupunktúra különböző tünetekre
- illóolajok számos panasz kezelésére
- meleg fürdő a teljes ellazulásért
A stressz – legyen az külső vagy belső – csökkentése szintén nagyban segíthet a fájdalom-kezelésben.
Öngyógyításkor légy óvatos, és ha visszatér a fájdalom, mindenképp konzultálj szakemberrel!
Nyomon követheted a menstruációd a WomanLog segítségével. Töltsd le most:
