New! Sign in to manage your account, view your records, download reports (PDF/CSV), and view your backups. Sign in here!
Share this article:

Az Életet Adó Méhlepény: Minden, Amit Tudnod Kell

Az, ahogy a testünk támogat és véd minket, gyakran varázslatnak tűnik. A méhlepény egyedülálló példája a női test alkalmazkodó- és átalakulóképességének, amely új élet támogatására szolgál. Ebben a cikkben mindent megtudhatsz erről a csodálatos, átmeneti szervről és annak funkcióiról.

Az Életet Adó Csodálatos Méhlepény: Minden Kérdésedre Választ Adunk – illusztráció

A méhlepény csak a terhesség ideje alatt létezik, és ez az elsődleges forrása a tápláléknak, oxigénnek és az immunvédelemnek az életünk kezdetén. Ez az életet adó szerv elképesztően fontos, mégis gyakran háttérbe szorul a terhességről és a szülésről szóló beszélgetések során. Ebben a cikkben megismerkedhetsz a méhlepény varázslatával.

Mi az a méhlepény?

A méhlepény egy átmeneti szerv, amely közvetlenül a fogantatás után alakul ki a méhben. Kapcsolatot teremt az anya és a növekvő magzat között, lehetővé téve, hogy az anya saját testének életfenntartó funkcióit megossza a babával.

Amíg a baba az anyaméhben marad, az anya – a méhlepény közvetítésével – oxigénnel, tápanyagokkal és más lényeges anyagokkal látja el, hogy biztosítsa fejlődését és egészségét.

Hogyan alakul ki a méhlepény?

Miután egy hímivarsejt megtermékenyíti a petesejtet, az egyesült sejtek osztódásnak indulnak. Az ötödik-hatodik napra egy 200–300 sejtből álló csomó (blasztociszta) jön létre. Ezek a sejtek már elkülönülnek egy belső sejttömegre (embrioblaszt), amelyből a magzat fejlődik, és egy külső sejtrétegre (trofoblaszt), amelyből a chorion és az amnion lesz – két olyan hártya, amely a terhesség során körülveszi és védi a magzatot.

A blasztociszta végiggurul a méhfalon, majd a trofoblaszt és az endometrium (a méh nyálkahártyája) közötti kémiai jelzéseknek köszönhetően megtapad. Amint a blasztociszta beilleszkedik a méhfalba, a chorion apró kinövései, az úgynevezett chorionboholy-ok benyúlnak a méhbe. Ezek növekedésével kialakul a méhlepény sajátos érrendszere, amely lehetővé teszi a tápanyagok, salakanyagok és oxigén anyai és magzati vérkeringés közötti cseréjét anélkül, hogy a két vérkeveredne.

A méhlepény az első trimeszter során folyamatosan fejlődik. A 14. hétre kiépül az infrastruktúra, de a méhlepény a magzat fejlődéséhez igazodva egészen körülbelül a 34. hétig tovább növekszik és alakul.

Egy érett méhlepény sötét, vöröses-kék, szivacsszerű, korongszerű szerv, több lebenyből áll, átlagosan 22 cm (9 hüvelyk) átmérőjű, 2–2,5 cm (0,8–1 hüvelyk) vastag, és körülbelül 500 gramm (1 font) súlyú. Egy erős, rugalmas köldökzsinór egy vénát és két artériát tartalmaz, amely a méhlepényt összeköti a baba hasával azon a ponton, amelyből később a köldök lesz.

A méhlepény működését bemutató ábra.


Mit csinál a méhlepény?

A méhlepény sokoldalú szerv, öt alapvető funkcióval, amelyek a növekvő babát védik és támogatják.

  1. Tüdőfunkció: Az anyaméhben fejlődő magzat egy folyadékkal teli amnionzsákban van, amely biztonságot ad a váz és a szervek fejlődéséhez. A baba tüdeje csak a 36. hétre fejlődik ki teljesen, ezért a vér oxigénellátását a méhlepény oldja meg, az oxigént az anya vére szállítja. A világospiros, oxigénben dús vért a köldökvéna juttatja a magzathoz, míg a köldöki artériák vezetik vissza a sötétebb, oxigénszegény vért a méhlepénybe, ahol ismét oxigénhez juthat.
  2. Vese funkció: A méhlepény tisztítja és kiegyensúlyozza a baba vérét, kiszűrve belőle a bikarbonátot, hidrogénionokat, tejsavat és más anyagokat, hasonlóan ahhoz, ahogy a vesék teszik majd azt a születés után.
  3. Tápanyagellátás: A méhlepény biztosítja a babának az összes alapvető tápanyagot, vitamint, nyomelemet, amelyek a fejlődéséhez szükségesek. Ezek is az anya véréből származnak. Ezért is különösen fontos a terhes nők számára a kiegyensúlyozott táplálkozás és az orvosi javaslatok betartása a terhesvitaminokkal kapcsolatban. Sok nő például vashiányos vérszegénységet (várandós anémia) tapasztalhat, hiszen a baba vasigényének kielégítése után kevés vas marad az anya számára.
  4. Immunfunkció: Az anyaméhben fejlődő magzatot az anya immunrendszere is védi. Fertőzés esetén az anyai ellenanyagok (antitestek) átjutnak a méhlepényen és védelmet biztosítanak. Ha az anya megbetegszik, vagy védőoltást kap a terhesség alatt, a baba is megkapja az adott fertőzés ellen védelmet nyújtó antitesteket. Ez a védelem a baba születése után még 2–3 hónapig tart, megadva a kezdő immunitást, és az anyatejjel az immunanyagok átadása tovább folytatódik, amíg a baba szopik. (Ez a passzív immunitás.)
  5. Endokrin funkció: Mivel a baba még nem képes saját hormonokat előállítani, a méhlepény endokrin szervként is működik. A fő hormon, amit termel, a human chorion gonadotropin (hCG). Ez akadályozza meg, hogy a test ebben a hónapban levesse a méhnyálkahártyát, ehelyett megvastagszik, hogy támogassa az embrió fejlődését. A méhlepény továbbá ösztrogént is termel, amely lágyítja és védi a méhet, segíti a magzati szervek fejlődését és stimulálja a tejmirigyeket a szoptatásra való felkészülés céljából. A harmadik fontos hormon a progeszteron, amely fenntartja a terhességet és megakadályozza a korai méhösszehúzódásokat. Emellett termel humán placentáris laktogént (hPL), amely a fejlődő magzatot táplálja és szintén segíti a tejtermelő mirigyek működését. A méhlepény további hormonokat is termel, például kiszpeptint, oldható endoglint (sEng), oldható fms-típusú tirozin-kináz 1-et (sFlt-1), és placentális növekedési faktort (PlGF), hogy saját fejlődését és épségét támogassa.
Advertisement


A méhlepény megszületése

A méhlepényre csak a várandósság idején van szükség. Amint a baba világra jön, a méhlepény elveszíti a szerepét. A kiürült méh összehúzódásokkal próbál visszatérni eredeti méretéhez, így a méhlepény leválik a méhfalról, és az addig tápláló anyai erek lezárulnak.

A méhlepény megszületését a vajúdás negyedik szakaszának nevezik. Ehhez mindössze egy-két összehúzódás szükséges, és általában a baba érkezése után 30–60 percen belül megtörténik. A hosszú tágulási és kitolási folyamatok után ez a fázis szinte észrevétlen, s az anya figyelme már az újszülöttre összpontosul.

Különösen fontos, hogy a teljes méhlepény megszülessen. A bennmaradt méhlepény veszélyforrás, mert a bent maradó részek akadályozzák a méhet az összehúzódásban és az anyai erek lezáródásában.

Régebben előfordulhatott, hogy egy anya az egészséges baba megszületése után elvérzett, mert a méhe nem tudott teljesen összehúzódni és az ereket nem zárta le megfelelően. Napjainkban az orvosok és szülésznők jól felismerik a szülés utáni vérzés lehetőségét, és időben beavatkoznak. Bár életveszélyes lehet, a bennmaradt méhlepény modern ellátás mellett könnyen kezelhető.

Ha minden rendben zajlik, a méhlepény gyorsan és tisztán megszületik, a méh néhány utolsó összehúzódással összehúzódik és az erek lezárulnak. Mindez az aranyórában a szülés után történik, amikor az újszülött ideális esetben meztelenül az anya mellkasán pihen, ismerkedik az új környezettel. A hormonoknak és az eseményeknek köszönhetően a baba többnyire éber, és végül megtalálja az anya mellét és szopni kezd. A bimbó ingerlése további oxitocint szabadít fel, ami serkenti a méh összehúzódását. Igazán okos rendszer!

Ha a baba császármetszéssel születik, az orvos sebészileg távolítja el a méhlepényt és figyel arra, hogy a méh megfelelően összehúzódjon. Ilyenkor anya és baba is kevésbé lehetnek fáradtak a kezdeti összebújáshoz.

A leggyakoribb négy méhlepény-rendellenesség

A várandósság során nőgyógyászod folyamatosan követi a méhlepényt is a baba mellett, hogy idejében felismerhesse az esetleges problémákat vagy rendellenességeket.

Méhlepény elhelyezkedése

Általában a blasztociszta olyan helyen tapad meg a méhfalon, ahol elég hely áll rendelkezésre, hogy a méhlepény akadálytalanul fejlődhessen és ne veszélyeztesse sem a baba fejlődését, sem a szülést. De előfordul, hogy nem minden megy zökkenőmentesen.

Placenta previa

Ha a blasztociszta a méh alsó részében ágyazódik be, a méhlepény részben vagy teljesen befedheti a méhszájat. Ezt placenta previának hívjuk, mivel a „méhlepény megelőzi” a babát, így akadályozhatja a szülést vagy magas vérzésveszéllyel jár, mivel a lepényi szövetek megsérülhetnek a baba szülőcsatornán történő áthaladása közben.

Egy korai ultrahang esetén előfordulhat, hogy a méhlepény alacsonyan helyezkedik el, de ez még nem feltétlenül jelent problémát. Ahogy a méh nő, a méhlepény is távolabb kerülhet a méhszájtól, így a gond magától is elmúlhat. Azonban, ha a második trimeszterben élénkpiros hüvelyi vérzés vagy összehúzódások jelentkeznek, az problémát jelezhet.

A komplikációk és a vérzés megelőzésére orvosod javasolhatja a pihenést és a megerőltető mozgások, mint például a kardioedzések, a szex, vagy más nagyobb fizikai aktivitás kerülését a terhesség előrehaladtával. Ha a méhlepény túl közel van a méhszájhoz a vajúdás kezdetekor, a legbiztonságosabb megoldás a császármetszés.

Méhlepény tapadása

A méhlepény normál esetben a szülés után leválik a méhről. De előfordulhat, hogy annyira erősen tapad, hogy csak nehezen lehet eltávolítani.

Placenta accreta

Az egyik leggyakoribb lepényi szövődmény, ha a lepényi szövetek mélyen belenőnek az endometriumba, azaz a méh nyálkahártyájába.

A 35 év feletti nők, a többgyermekes anyák, valamint azok, akik már szültek császármetszéssel vagy bármilyen méhműtéten estek át, nagyobb eséllyel találkozhatnak a méhlepény tapadási rendellenességeivel, valószínűleg a hegesedés vagy a méh elhasználódása miatt.

A placenta increta esetén a méhlepény áthatol az endometriumon és a méh izomzatához is hozzátapad.

A placenta percreta során a lepény bizonyos részei áthatolnak a méh teljes falán, sőt akár más szerveket (például a húgyhólyagot, vastagbelet vagy vérereket) is elérhetnek.

Ezeknek az állapotoknak jellemzően nincs szemmel látható tünete, ezért főként ultrahangos vizsgálattal fedezik fel. Bár általában a magzat fejlődését nem veszélyeztetik, az anya számára komoly kockázatot jelentenek, ha nem derülnek ki időben. Mivel a hüvelyi szülés ilyenkor súlyos vérveszéllyel járna, rendszerint császármetszés szükséges, amit akár méheltávolítás (hiszterektómia) követhet a jövőbeli kockázatok elkerülése érdekében.

Mi történik a méhlepénnyel utána?

Miután a méhlepény sikeresen megszületett, a szülésznő vagy az orvos megvizsgálja, hogy teljes-e és nincs-e eltérés. Ha gyanú merül fel, minta vehető a méhlepényből fertőzés vagy gyulladás vizsgálatára, hogy a csecsemő szükség esetén megfelelő kezelést kaphasson.

Ha a terhesség vagy a szülés során bármilyen komplikáció lépett fel, a kórház további vizsgálatokat is végezhet annak érdekében, hogy kiderítse, pontosan mi befolyásolta a terhesség és az anya vagy a baba egészségének alakulását.

Ha a vizsgálat során nem teljes a méhlepény, megfelelő beavatkozással eltávolítják a bennmaradt lepényi szöveteket.

Miután a méhlepény „minden titka” kiderült, a szülők dönthetnek arról, hogy hazaviszik vagy a kórházban hagyják, ahol orvosi hulladékként ártalmatlanítják. A kórházak szigorú előírásokat követnek a fertőző betegségek terjedésének megakadályozása érdekében.

Megtarthatom a méhlepényt?

Sok családnak vallási, kulturális vagy személyes oka van arra, hogy szeretnék megtartani a méhlepényt. Azonban miután már nem kapcsolódik élő szervezethez, a méhlepény gyorsan romlani kezd és könnyen a baktériumok táptalajává válhat. Ha szeretnéd megtartani, akkor elő kell készítened a biztonságos tárolásához, szállításához és kezeléséhez.

Méhlepény megtartásának okait bemutató ábra.


Miért tarthatod meg a méhlepényt?

Spirituális vagy szimbolikus tradíciók

Sok hagyomány, hiedelem és mítosz övezi a méhlepény jelentőségét. Némely kultúrákban szent szervnek tartják. Lehet, hogy a családod is követ bizonyos lepénnyel kapcsolatos rítusokat, például eltemeti valahol különleges helyen vagy fát ültet fölé, hogy ezzel tisztelegjen a gyermek születése előtt.

Táplálkozási vagy gyógyászati célok

Az állatvilágban gyakori, hogy az anya elfogyasztja a méhlepényt, vagyis a lepény-utót. A biológusok ösztönös viselkedésnek tekintik, amely a ragadozók elől rejtheti el a születés nyomait. Az emberek talán régen szintén tették ezt, bár egyenes bizonyíték kevés van rá. Néhány kultúrában azonban hagyományos gyógymódként is felhasználták a méhlepényt többféle bajra.

Napjainkban ismét divatba jött, hogy a nők elfogyasszák saját méhlepényüket a hormonháztartás támogatása, az energiaszint növelése vagy a szülés utáni depresszió kockázatának csökkentése céljából, bár ezek tudományos bizonyítékai korlátozottak.

Akik így döntenek, általában méhlepény kapszulázó szakember szolgáltatását veszik igénybe, aki lezárt hűtőtáskában szállítja a kórházból, majd átgőzöli, kiszárítja, ledarálja, és zselatinkapszulákba tölti, így az anya biztonságosan fogyaszthatja betegségek vagy fertőzés veszélye nélkül.

Kreatív projektek

A méhlepény nem csak „az első anya”, hanem a belső oldalán futó érhálózat is a „élet fájára” emlékeztet. Sokan saját jelentéstartalmat kapcsolnak ehhez az egyedi struktúrához, és valamilyen formában műalkotásokat készítenek belőle. Készíthető például lenyomat, műgyantába öntött emlék, vagy a vérerekről készült egyedi nyomat, amely a baba magzati fejlődését támogatta. Vannak cégek, akik egy szelet méhlepényt ékszerben vagy más dísztárgyban örökítenek meg, hogy örökké veled lehessen.

Orvosi kutatás

Tudományos érdeklődésű családok gyakran felajánlják a méhlepényt orvosi kutatás, oktatás vagy terápiás célokra. A méhlepény értékes őssejteket és szöveteket tartalmaz, amelyeket a regeneratív orvostudomány, a szövetmérnökség vagy új kezelések kidolgozása terén használhatnak fel.

Zárszó

A kutatók szerint körülbelül száz milliárd ember született és halt meg az emberiség kezdete óta, azaz 100 000 000 000 méhlepény támogatta ennyi magzat fejlődését. És mégis, ennek a csodálatos folyamatnak sok része ma is rejtély maradt. Reméljük, hogy ez a cikk segített egy kicsit közelebb kerülni a méhlepény csodájához.

Töltsd le a WomanLog alkalmazást most:

Letöltés az App Store-ból

Letöltés a Google Play áruházból

Share this article:
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK459355/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4305167/
https://www.youtube.com/watch?v=gbextFwqnY4&ab_channel=ZeroToFinals
https://www.parents.com/pregnancy/giving-birth/labor-and-delivery/7-things-to-do-with-your-placenta-besides-leaving-it-at/
https://www.pregnancybirthbaby.org.au/about-the-placenta
https://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/placenta-accreta/symptoms-causes/syc-20376431#
https://www.weforum.org/agenda/2022/04/quantifying-human-existence/
Advertisement


Az esélye annak, hogy valaki már az első hónapban teherbe essen a próbálkozás megkezdése után, csupán 20-30%. Minél tovább próbálkozik az ember, annál jobbak az esélyei. Körülbelül a párok 80%-a esik teherbe az első évben. Mégsem mindenkinek sikerül ilyen könnyen, hiszen számos tényező csökkentheti a fogantatás esélyét. Egy érdekes tényező a „válogatós méh” elmélete. Ebből a cikkből megtudhatod, mi kell ahhoz, hogy teherbe ess, és miért szabotálhatja a méhed a próbálkozásaidat.
Elgondolkodtál már azon, vajon biztonságos-e utazni várandósan? Vagy hogy milyen óvintézkedéseket kell betartanod különböző közlekedési módok használatakor? A terhesség gyönyörű időszak, de sok kérdést és aggodalmat is felvet. A várandós utazás nemcsak kényelmetlenebb, hanem nehezebb is lehet.
A méz a természet édes és ragacsos ajándéka, gazdag antioxidánsokban és gyógyító tulajdonságokban. Kismamaként azonban felmerülhet a kérdés, vajon biztonságos-e a méz fogyasztása számodra és a babád számára a terhesség alatt.