Nem menstruálok – miért vérzek?
Fogamzásgátlás, STD-k, menopauza kezdete – számos állapot okozhat hüvelyi vérzést a menstruációs ciklus bármely szakaszában. A pontos diagnózis segít megtalálni a legmegfelelőbb kezelést számodra.
A legtöbb esetben a menstruációk közötti hüvelyi vérzés, vagyis a közti vérzés, nem ad okot aggodalomra. Leggyakoribb okai a menopauza és a hormonális fogamzásgátlók használata (főként az első három hónapban). Ám ezek nem az egyetlen okai a közti vérzésnek.
Amennyiben gyakran tapasztalsz közti vérzést, az szokatlannak számít, és ellenőrizni kell.
Hormonális fogamzásgátlás
A hormonális fogamzásgátlók hormonokat használnak a terhesség megelőzésére. Ezek közé tartozik az intrauterin eszköz (IUD), fogamzásgátló tapasz, hüvelygyűrű, tabletta és a fogamzásgátló implantátum.
A hormonális fogamzásgátlók gyakori okai a két menstruáció közötti vérzésnek, de ez rendszerint csak az első három hónapban jelentkezik, amíg a szervezet alkalmazkodik. Ha a vérzés nagyon erős, vagy 3 hónapnál tovább tart, keresd fel az orvosodat. Sokszor a másik típusú fogamzásgátlóra váltás megoldja a problémát.
Közti vérzés akkor is jelentkezhet, ha a hormonális fogamzásgátlót nem az előírás szerint használod. Például egy kihagyott tabletta vagy probléma a tapasszal néha pecsételő vérzést okozhat.
Menopauzális rendszertelenségek
A menopauza, vagyis a menstruáció befejeződése, a női reproduktív képesség végét jelenti. Ez egy természetes folyamat, amely akkor következik be, amikor a petefészkek öregszenek, és kevesebb reproduktív hormont termelnek. A szervezet változásokon megy keresztül, többek között elvesznek az aktív petefészek-tüszők (ezek felelősek a petesejtek érleléséért és kilökéséért, valamint a menstruáció és a termékenység fenntartásáért). Amikor a petefészkek már nem aktívak, a menstruációk elmaradnak.
Amikor a hormonháztartás elkezd átalakulni a menopauzára való felkészülés során, ezt a korszakot nevezzük perimenopauzának. Ez a szakasz hónapoktól akár több évig is tarthat. Sokan az alábbi tünetek közül néhányat tapasztalnak ebben az időszakban:
- szabálytalan menstruációs ciklusok
- késő menstruációk (akár egy vagy több ciklus kimarad)
- erősebb vagy gyengébb vérzés, mint ami megszokott
- hőhullámok, éjszakai izzadás
- álmatlanság
- hüvelyszárazság
Mi történik valójában?
A petefészkek ösztrogént és progeszteront termelnek – ez a két fő hormon szabályozza a női reproduktív rendszert, beleértve a menstruációs ciklust és termékenységet. Emellett a szaporodás szabályozásában részt vesz még az LH (luteinizáló hormon) és az FSH (follikulus stimuláló hormon). Ahogy a petefészkek öregszenek és kevesebb hormont bocsátanak ki, az LH és FSH már nem szabályozza az ösztrogént, progeszteront és tesztoszteront a megszokott módon.
Először a progeszteron termelése csökken. Ennek következtében a menstruációs ciklus változni kezd – a vérzés rendszertelenné válik, erősebb, hosszabb lehet. Nagy mennyiségű vérvesztés vérszegénységhez vezethet, ami gyengeséget és fáradtságot okozhat. Vaspótlás segíthet javítani a helyzeten.
Később változnak az ösztrogén szintek is – előbb hirtelen emelkednek, majd gyorsan zuhannak. Hiperösztrogenizmus (az ösztrogén ugrásszerű megnövekedése) idején a mellek érzékennyé válnak, az alhasban nyomás jelentkezhet, hasonlóan, mint a menstruáció előtt, ingerlékenységgel és érzelmi labilitással együtt.
Ezek a hormonális változások szintén okozhatnak erős menstruációkat és akár közti vérzést is. Ez az életszakasz kihívást jelenthet: a ciklus rendszertelenné válik, nincs kiszámíthatóság, hogy mikor várható a következő menstruáció, ami érzelmileg is megterhelő lehet. Bővebben az érzelmi változásokról.
Idővel, amikor az ösztrogén termelése teljesen leáll, a menstruáció végleg megszűnik. Menopauza akkor áll fenn, ha már 12 hónapja nincs menstruáció – ekkor ér véget a perimenopauza. Azonban néhány tünet, például a hőhullámok, még további évekig fennmaradhatnak.
Endometriózis
Amikor egy lány átesik a pubertáson és a hormonháztartása beáll, a menstruációk is rendszeressé válnak. A menzesz egy ciklus során egyszer jelentkezik, átlagban 28 naponként (de ez egyénenként eltérhet). A 21–40 napos ciklusok még mindig normálisnak számítanak. Általában a 3–6 napig tartó menstruációk szintén normálisak, bár itt is lehetnek eltérések.
Ha olyan vérzést tapasztalsz, amely nem illeszkedik a szokásos ciklusodhoz, érdemes nőgyógyászhoz fordulni. Ez utalhat az endometriózis nevű rendellenességre, amikor a méhnyálkahártya (endometrium) a méhen kívül is megjelenik.
Az endometriózis leggyakrabban a petefészkeket, petevezetékeket, kismedencei szöveteket érinti. Ritkán előfordul, hogy a méhnyálkahártya-szövet a medencén kívülre is terjed. Ilyenkor ugyanúgy működik: megvastagszik, majd lebomlik és vérzik minden ciklusban. Ha azonban ez a szövet nem a megfelelő helyen van, és nem tud a testen kívülre távozni, bennreked.
Ez az állapot elérheti a petefészkeket is, ahol úgynevezett endometriómák (ciszták) alakulnak ki. A környező szövetek irritálódhatnak, hegek, letapadások (kóros összeköttetések rostos szövettel) is létrejöhetnek, amelyek összeragaszthatják a medencei szerveket.
Tünetek: közti vérzés, fájdalom szexuális együttlét után, valamint erős vérzés a menstruáció idején. Az endometriózis azonban tünetmentes is lehet, ezért rendszeres nőgyógyászati ellenőrzés segít időben észlelni az esetleges elváltozásokat. Teljesen nem gyógyítható, de kezelhető, például fájdalomcsillapítókkal, hormonkezeléssel, vagy indokolt esetben műtéttel. Orvosod segít kiválasztani számodra a legoptimálisabb kezelést.
STD-k és ciklusok közötti vérzés
A szexuális úton terjedő betegségek (STD-k) a nőkben különböző módon jelentkezhetnek, legtöbbször észrevétlenül. Sokszor annyira enyhék a tünetek, hogy összetéveszthetők a szokásos testi folyamatokkal. Az egyik első jel lehet a ciklusok közötti pecsételő vérzés.
Az STD-ket védtelen szexuális érintkezés során lehet elkapni. Kockázati tényezők közé tartozik a szabályozatlan drog-használat és a több partner.
Ha felmerül benned az STD gyanúja (vagy csak szeretnél megbizonyosodni), keresd fel orvosodat, és végeztess rendszeres szűrővizsgálatokat kijelölt központban. A diagnózis után a legtöbb szexuális úton terjedő betegség jól kezelhető. Fontos, hogy mindkét partner végigcsinálja a kezelést, így elkerülhető az ismétlődő fertőzés és mások megfertőzése is. Ha pedig kiderül, hogy nincs STD-fertőzésed, a negatív eredmény is nagyobb biztonságot nyújt.
Vérzés és terhesség
Közti vérzés korai terhességgel, méhen kívüli terhességgel, vetéléssel vagy szőlőterhességgel (mola) is összefügghet.
Terhes nők negyede tapasztal kóros (méhvérzéssel, azaz metrorrhagiával járó) vérzést a várandósság első trimeszterében. Ezeknek a vérzéseknek többféle oka lehet, ezért a helyes diagnózis felállítása nyújtja a legnagyobb biztonságot.
Amikor a megtermékenyített petesejt beágyazódik a méhnyálkahártyába (kb. 7–8 nappal a megtermékenyítés után), enyhe vérzés előfordulhat, amely nem befolyásolja a terhességet.
A méhen kívüli terhesség esetén a megtermékenyített petesejt nem a méhben, hanem az egyik petevezetékben tapad meg. Ilyenkor sötét, feketés vérzés jellemző, erős, alhasi fájdalommal együtt, általában még a várt menstruáció időpontja előtt, amit könnyen össze lehet téveszteni magával a menzesszel.
A méhen kívüli terhesség anyára nézve rendkívül veszélyes, azonnal hívj mentőt! Ne várj, hogy magától megoldódik, ugyanis soha nem végződik szüléssel, viszont súlyosan veszélyezteti az anya életét.
A vetélés a terhesség spontán megszakadása, amikor a magzat elvész a terhesség 20. hete előtt. A terhességek kb. 15%-a végződik vetéléssel, gyakran úgy, hogy a nő nem is tudott a terhességéről. Általában vérezéssel és alhasi fájdalommal jelentkezik. A vetéléseknek számos orvosi oka lehet, amelyek többsége nem befolyásolható, viszont a kockázati tényezők ismerete segíthet megelőzni vagy megérteni a történteket.
Sötétbarnától élénkpirosig terjedő hüvelyi vérzés az első trimeszterben oka lehet a szőlőterhességnek (mola hydatidosa), amely igen ritka, de súlyos szövődmény, amikor a trophoblast sejtek (amelyekből normálisan a méhlepény fejlődne) kórosan burjánzanak.
Két típusát különböztetjük meg:
Teljes szőlőterhesség esetén csak cisztás, folyadékkal teli sejtburjánzás látható, embryo nélkül – csak a lepény fejlődik kis hólyagocskákká.
Részleges szőlőterhesség során a normál placentaszövet mellett kóros szövet is kialakul. Ilyenkor embryo fejlődése is megkezdődhet, de életképtelen, így rendszerint korai vetélés követi.
Mindkét esetben hiányos a petesejt genetikai állománya, így végül a terhesség megszakadással végződik.
Abortusz után
Rendszertelen vérzés lehet gyógyszeres vagy műtéti abortusz következménye is.
Vérzés minden megszakítás után előfordul, ezt a szervezet a terhesség szöveteinek kiürítésével éri el. Látványában emlékeztethet a menstruációhoz, de nem az, hiszen a méh a terhességi maradványokat üríti ki.
A gyógyszeres abortusz során két tablettát kell bevenni. Az elsőt általában kórházban, nőgyógyász felügyelete mellett, mely bontja a méhnyálkahártyát, így a terhesség nem fejlődhet tovább. Vannak, akik már az első tabletta után véreznek.
A második tablettát általában otthon veszik be. Ez indítja be a méh tartalmának kiürülését. A vérzés a második tabletta bevétele után 30 perccel–5 órával kezdődik, eleinte intenzív, alvadékos, majd néhány óra múlva mérséklődik, a menstruációhoz lesz hasonló.
Sok nő műtéti abortusz után azonnal vérezni kezd, míg másoknál csak 3–5 nappal a beavatkozás után indul meg a vérzés. Általában gyengébb a menstruációnál. Lehetséges, hogy magától elmúlik, vagy egészen a következő ciklusodig is eltarthat – ám folyamatosan enyhébb lesz.
Mindkét eljárás után egy-két hétig teljesen normális a vérzés. Ha aggódsz, fordulj bátran az orvosodhoz kérdéseiddel.
Méhnyakrák
Bár az enyhe pecsételő vérzés gyakori és normális is lehet, mégsem szabad figyelmen kívül hagyni, mert akár méhnyakrák jele is lehet. Fiatal korban ritka, de leggyakrabban középkorú (35 év feletti) nőknél fordul elő.
Előrehaladottabb daganat esetén a következő árulkodó tünetek jelentkezhetnek:
- erősebb és/vagy hosszabb menstruációs vérzés
- vérzés szexuális együttlét után
- vérzés a menopauza után
- vérzés nőgyógyászati vizsgálatot követően
- olyan vérzés, amely vérszegénységet, szédülést és fáradtságot okoz
Minél hamarabb fedezik fel és kezelik a rákmegelőző vagy daganatos sejteket, annál jobb az esély a gyógyulásra.
Egyéb okok
Polipok, miómák, egyéb jóindulatú méhdaganatok is okozhatnak extra-menstruációs vérzést, továbbá hirtelen fogyás vagy hízás, elesés, sérülések, vagy akár intenzív, durva szexuális együttlét is.
A menstruációs ciklus változását előidézheti krónikus betegség, például cukorbetegség vagy akár fokozott stressz is. Serdülőknél a menstruációs ciklus még nem állt be, ezért pubertáskorban rendszertelen, ritmus nélküli vérzések is előfordulhatnak.
Fontos, hogy megfigyeld tested jelzéseit, és tisztában légy azzal, mi jellemző egy számodra normális ciklusban. Használd alkalmazásunkat a ciklusod nyomon követéséhez – a WomanLog segít észrevenni a változásokat és szokatlan tüneteket. Ha a problémák nem múlnak el, részletes információt tudsz adni az orvosodnak, hogy minél hatékonyabb megoldást találhassanak neked.
Nyomon követheted menstruációdat a WomanLog segítségével. Töltsd le a WomanLog-ot most:
