A fülzúgás egy nem kívánatos „betolakodó”, amely egy folyamatos, magas hangú csengéssel szakíthatja meg a napodat. Ez nem csupán bosszantó; a fantom hangok a koncentrációdra, az alvási szokásaidra és összességében az életminőségedre is negatívan hathatnak.
A fülzúgás nem külső hang, hanem egy agyban létrejövő, belső hangérzet. Ez jelentkezhet csengésként, zümmögésként, sistergésként vagy akár zenei dallamokként. Bár elsősorban a hallórendszert érinti, a fülzúgásnak számos, a test más pontjain jelentkező oka is lehet, ezért minden eset egyedi.
A fülzúgás elnevezés a latin tinnire (csengetni) szóból ered. És valóban, sokan így írják le ezt a makacs és zavaró hangot az egyik vagy mindkét fülükben. Az esetek többségében—akár 95%-ban—a fülzúgás szubjektív, vagyis nincs kézzelfogható oka a hangnak. Az agy olyan hangot érzékel, amely valójában nem is létezik.
A fülzúgást gyakran a belső fül érzékelő sejtjein lévő apró, szőrszerű nyúlványok, az úgynevezett sztereocíliák sérülése okozza. Ezek az apró szőrszálak normálisan segítenek a hangjelek agyba juttatásában, lehetővé téve, hogy meghalljuk a környező zajokat. Az egyensúly érzékelésében is nélkülözhetetlenek.
Ha ezek a sejtek megsérülnek vagy nem működnek megfelelően, véletlenszerű jeleket kezdhetnek küldeni, amelyeket az agy hangként értelmez, jóllehet valós hang nem is keletkezik. Ez gyakorlatilag egy trükk, amit a füled űz veled—egy hallási illúzió.
A fülzúgáshoz hozzájáruló gyakori tényezők:
Ha korábban inkább a rockkoncertek és bizonyos, hangos gépek közelében dolgozó szakmák voltak gyanúsíthatók fülzúgás kialakulásáért, manapság gyakorlatilag minden egyre hangosabb. Egy átlagos koncert vagy moziélmény is könnyedén meghaladhatja a biztonságos decibelszintet.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy csak a hangos zaj okozhat fülzúgást. Akik hajlamosak rá, azoknál az élénkítőszerek használata, de akár a kávé is súlyosbíthatja az állapotot.
A fülzúgás lehet átmeneti, például hangos koncert után, amikor a füleidnek szüksége van egy kis pihenésre, de másnap visszatér a normális állapot. Néha azonban tartósan is megmaradhat, és ez meglehetősen zavaró lehet.
Ilyen esetekben mindenképpen érdemes orvosi segítséget kérned, és egy fül-orr-gégész szakorvossal megvizsgáltatnod a füleidet, hogy fény derüljön az esetleges okokra és lehetséges kezelésekre.
A fülzúgás olyan tünetegyüttes, amely változatos formákban jelentkezhet.
A fülzúgással élők tartós hangot érzékelnek a fülükben vagy fejben. Ez a hang lehet csengés, zümmögés, sistergés vagy akár morajlás is. A lényeg, hogy mindez külső hangforrás nélkül történik. Gondolj arra, amikor a kagylót a füledhez tartod és „halod a tengert”—csak éppen itt nincs kagyló, sem valós nyomás; mindez belül zajlik.
Előfordul, hogy a hang pulzáló, akár a szívverés ütemében jelentkezik. Ezt nevezik pulzatilis fülzúgásnak.
Sokan, akik fülzúgással élnek, nehézséget tapasztalnak a koncentrációban vagy az alvásban a folyamatos hang miatt. Különösen megterhelő lehet ez, ha a fülzúgás krónikussá válik, és sosem ad szünetet a szüntelen fantomhangoktól. Ez jelentősen megnehezítheti a mindennapi tevékenységeket.
Mindannyian tudjuk, mennyire idegesítő, ha valami zavaró hangot, például egy szúnyog zümmögését kell elviselni az ágy mellett. De egy olyan hanggal együtt élni, amelyet csak te hallasz, órákon, napokon vagy akár éveken át, rendkívül megterhelő lehet—még akkor is, ha nincs közvetlen hatása a testi egészségedre.
A Menière-betegség egy epizodikus állapot, amely a belső fület érinti, és szédüléssel vagy forgó érzéssel jár. A fülzúgás és a halláscsökkenés gyakori tünete a Menière-betegségnek. Bár általában csak az egyik fület érinti, krónikus és nincs ismert gyógymódja. A sóbevitel csökkentése segíthet mérsékelni a felesleges folyadékot a belső fülben.
Ha a fülzúgásodat szédülés, hallásvesztés vagy bedugult fül érzése kíséri, és ezek a tünetek időszakosan, rohamokban jelentkeznek tünetmentes periódusokkal, lehet, hogy Menière-betegséged van. Fordulj orvoshoz diagnózisért!
Sajnos nincs gyors megoldás, még az „egyszerűbb” fülzúgásra sem. Néhány lépés azonban segíthet a kellemetlen hangok hatásainak mérséklésében.
Kezdd azzal, hogy megvizsgálod a füleidet, és – biztonságosan – eltávolítod a fülzsír-felhalmozódást. Soha ne dugj vattapálcát vagy más tárgyat a hallójáratodba! Régen ez elterjedt módszer volt, de bebizonyosodott, hogy inkább árt, mint használ. Ehelyett keresd fel a patikát, ahol beszerezhetsz valamilyen fülzsíroldó cseppet. Ez egy olyan szer, ami gyengéden fellazítja a fülzsírt, így könnyebben távozik, akár spontán, akár fecskendővel. Időnként az is segít, ha óvatosan, egy gumilabdás fecskendőből meleg vízzel átöblíted a füled; ez a módszer általában biztonságos, de ha a dobhártyád sérült, semmiképp ne használj ilyen eljárást! Ha bizonytalan vagy, fordulj szakemberhez.
A fehér zaj nagy segítség lehet a fülzúgás leküzdésében, mivel elfedi vagy enyhíti a csengés érzékelését.
A fehér zaj minden hallható frekvenciát egyforma intenzitással tartalmaz. Egyéb szelíd háttérzajok, mint az eső vagy az óceán hullámainak hangja, vagy egyszerűen egy ventilátor is elterelheti a figyelmed a fülzúgásról és átmeneti megkönnyebbülést hozhat.
Különösen hasznos lehet fehér zajt használni, amikor pihensz vagy lefekvéshez készülsz, mert a fülzúgás rendszerint a nap csendesebb időszakaiban válik igazán zavaróvá. Sokan úgy tapasztalják, hogy a fehér zajt generáló készülékek segítik őket az alvásban.
A hallókészülékek szintén segíthetnek a fülzúgás tüneteinek enyhítésében, és gyakran kifejezetten az idősebb hölgyeknek írják fel ezt a problémát kezelendő.
Egy hallókészülék felerősíti azokat a frekvenciákat, amelyeket az érintett személy nehezebben hall. Ha ezek a hangok ismét tisztábban hallhatók, kevesebb „teret” hagy az agynak, hogy fantomhangokkal „töltse ki” a hiányt. A hallókészülékek különösen jól működnek, ha a halláscsökkenés és a fülzúgás ugyanazon a frekvencián jelentkezik.
A fülzúgás összefüggésben áll az általános egészségi állapottal, valamint a stressz-szinttel. A rendszeres testmozgás és az aktív életmód sok, a fülzúgás mögöttes, közvetett okán (például alvásminőség, stressz, szorongás, keringési zavarok) segíthet.
Ez nem újdonság—mértékkel végzett mozgás mindannyiunk számára fontos, segíti a test egészségének megőrzését (bármennyire bosszantó is hallani).
Az ideális a testet erősítő és kondicionáló gyakorlatok, illetve a lazító, nyújtó mozdulatok kombinációja. Ha TMJ vagy hasonló problémád van, a nyak és a váll izmainak nyújtása, erősítése kifejezetten javasolt.
Többféle terápia is létezik a fülzúgás kezelésére. Ezek közül néhány:
Akusztikus terápia vagy hangterápia esetén maszkolási technikákkal terelik el a figyelmed a zavaró hangról, illetve a megszokáson, hozzászoktatáson alapuló módszerekkel alakítják át a hang jelentését és az érzelmi reakciódat.
A fülzúgás-átképző terápia során hangterápia és tanácsadás segítségével újrakalibrálják a halló-, limbikus és vegetatív idegrendszert. Legalább 12 hónapos folyamat során tanulod újra beállítani azokat a rendszereket, amelyek a fantomhangokat létrehozzák. Ez hosszú idő, de a módszer akár 80% sikerességi aránnyal is büszkélkedhet. A TRT-t hiperakuzis és csökkent hangtűrés esetében is alkalmazzák.
A kognitív viselkedésterápia szintén jól működhet a fülzúgás kezelésében. A CBT hatékony módszer, amely segít átalakítani a viselkedési és érzelmi reakciókat, így nap mint nap csökkenteni lehet a fülzúgás és más stresszorok hatását.
A fülzúgás szorosan összefügg a stresszel. Ha még nem vagy kész célzott terápiába kezdeni, próbálj meg stresszcsökkentő technikákat alkalmazni, mint például a jóga vagy a meditáció, és használj hangeltakaró eszközt—ez némi pihenőt adhat a füleidnek.
Ne félj említést tenni fülzúgásodról az orvosodnak, és keresd a megoldásokat! Néha a csengés magától elmúlik egy idő után, máskor viszont mélyebb okot kell kezelni a javulás érdekében. És előfordul, hogy a legjobb, amit tehetsz, ha olyan stratégiát dolgozol ki, amely neked működik. Mindenkinek jár a segítség.
Töltsd le most a WomanLog-ot: