Petefészek-gyulladás: okok, tünetek és kezelési lehetőségek
Mi történik, ha egy vagy mindkét petefészek begyullad? Mi a legjobb módja a petefészek-gyulladás diagnosztizálásának és kezelésének? Részletes blogcikkünk bemutatja ennek a ritka, de veszélyes állapotnak a tüneteit és következményeit, és elmagyarázza, mit kell tenned, ha ezek közül bármelyiket magadon észleled.
A petefészkeket a nők elsődleges ivarszerveinek tekintjük, hasonlóan, mint a férfiaknál a heréket. Ez a két apró, mandula alakú mirigy a méh jobb és bal felső oldalán, a petevezetékek alatt, szalagok által felfüggesztve helyezkedik el. A petefészkeknek két fő funkciójuk van: oociták, azaz petesejtek termelése, tárolása és kibocsátása, valamint ösztrogén, progeszteron és kis mennyiségben androgén nemi hormonok előállítása.
Tudnivalók a petefészkekről és működésükről
Születéskor egy kislány petefészkeiben körülbelül kétmillió oocita található–ezekből lesz minden pete, amely valaha megérik benne. Mire eléri a pubertást, jellemzően 10 és 15 éves kor között, ez a szám már csak mintegy 400 000 éretlen petesejtre csökken. A pubertástól kezdve a petefészkek havonta változó mennyiségű hormont termelnek, ezzel létrehozva a menstruációs ciklust.
A ciklus közepén, vagyis az ovuláció idején az egyik petefészek egy (néha több) petesejtet enged ki, amely a tüszőérlelő hormon, vagyis FSH hatására érett meg. A petesejt a megfelelő petevezetőn át a méh felé vándorol, ahol – ha jelen van ondósejt – meg is termékenyülhet.
Egy nő termékeny életkora pubertástól a menopauzáig tart, átlagosan 35-37 évig. Minden hónapban több tüsző érni kezd, de rendszerint csak egy domináns tüsző érik meg teljesen és engedi ki a petesejtet. A nem domináns tüszők visszafejlődnek és felszívódnak – ezt az eljárást hívjuk follicularis atresiának. A pubertáskor jelen lévő oociták közül kevesebb, mint 450-nek van esélye megtermékenyülni.
Menopauza jelenti a nő termékeny időszakának végét. Ha már legalább 12 hónapja nem menstruálsz, hivatalosan elérted a menopauzát. Ezt az állapotot megelőző átmeneti szakasz, a perimenopauza, általában 4-10 évvel korábban elkezdődik, jellemzően 45 és 55 éves kor között. Ebben a szakaszban gyakoriak a hőhullámok, alvászavarok, rendszertelen vérzés és hangulatingadozások–mind a hormontermelés átalakulásának természetes velejárói.
A menopauza idejére általában 1000 petesejt marad a petefészekben. Az éretlen oociták visszaszívódnak, a meg nem termékenyült petesejtek a menstruációs vérrel távoznak, míg a menopauza után megmaradt petesejtek egyszerűen elhalnak és elsorvadnak a petefészekben, ahogy az elveszíti reproduktív funkcióját.
Mi az a petefészek-gyulladás?
A petefészek-gyulladás, vagy latinul oophoritis, egy olyan állapot, amikor az egyik vagy mindkét petefészek begyullad. Ez ritka, de legtöbbször valamilyen, kismedencébe jutó fertőzés eredményeként alakul ki, például műtéti beavatkozás után. Kezeletlenül a gyulladás átterjedhet más szervekre, súlyos szövődményeket okozva, így azonnali orvosi beavatkozást igényel.
Mik a petefészek-gyulladás tünetei?
Nehéz lehet felismerni a oophoritis tüneteit, mert számos más állapotra is jellemzőek lehetnek.
A petefészek-gyulladás főbb tünetei:
- tompa fájdalom az alhas egyik vagy mindkét oldalán
- alsó hasi kellemetlenség
- láz
- hüvelyi folyás
Mivel az állapot ritka, az orvos először más betegségekre gyanakodhat, például kismedencei gyulladásos betegségre (PID), nemi úton terjedő fertőzésekre (STI), vetélésre, fájdalmas menstruációra (dysmenorrhoea) vagy más hasonló problémára.
Ha fent említett tüneteket tapasztalsz, nem menstruációval összefüggésben, gyorsan reagálj, és mielőbb keresd fel orvosodat. Kezeletlen STI vagy elhúzódó vetélés is vezethet petefészek-gyulladáshoz, a kezeletlen petefészek-gyulladás pedig átterjedhet más szervekre, és akár vérmérgezést is okozhat.
A petefészek-gyulladás okai
A petefészek-gyulladás ritkán fordul elő fertőzés, sérülés vagy autoimmun válasz nélkül. Az alábbiak a leggyakoribb okok:
Fertőzés
Baktériumok vagy vírusok által okozott fertőzés a leggyakoribb ok. Ha például nem kezelik a chlamydia vagy gonorrhoea fertőzéseket, a kórokozók eljuthatnak a petefészkekhez és más nemi szervekhez is.
Vigyázz magadra és partneredre, használj óvszert, és rendszeresen szűresd magad nemi betegségekre. A chlamydia és gonorrhoea esetek 45%-77%-a tünetmentes–attól még fertőzött vagy, csak nem okoz panaszokat. A tünetek hiánya nem jelent védettséget! Kezeletlen fertőzés súlyos szövődményeket okozhat, ráadásul tudtodon kívül tovább is adhatod.
Autoimmun válasz
Előfordul, hogy a szervezet immunrendszere véletlenül saját egészséges sejtjeit támadja meg, úgy érzékelve, mintha veszélyt jelentenének. Ha a támadás a petefészkeket érinti, oophoritis alakulhat ki.
Mi történik, ha petefészek-gyulladás tüneteit észleled?
Ha gyanítod, hogy gyulladás van a petefészkedben, az orvosod vizsgálatokat végez, hogy megerősítse a diagnózist, és megfelelő kezelést írhasson fel. A leggyakoribb vizsgálatok:
- Kórelőzmény-felvétel: Orvosod vagy nőgyógyászod kikérdezi, pontosan milyen tüneteid vannak, mikor kezdődtek, milyen jellegű a fájdalom, szexuális életedről, menstruációs ciklusodról, korábbi betegségeidről, fertőzésekről és az egyéb rizikófaktorokról.
- Fizikális vizsgálat: Az orvos tapintással ellenőrzi a hasat érzékenység vagy duzzanat szempontjából. Belgyógyászati, kismedencei vizsgálat során a petefészkek, a méh és a petevezetékek állapotát is felméri.
- Kismedencei ultrahang: Az ultrahang vizsgálat biztonságos, nem-invazív módszer, amely valós időben mutatja meg a lágy szöveteket. Segítségével orvosod felismeri a gyulladást, cisztákat vagy tályogokat is.
- Kenetvétel: Nemi úton terjedő fertőzés gyanúja esetén kenetmintát vesznek, hogy megállapítsák, például jelen van-e chlamydia vagy gonorrhoea baktérium.
- Vérvizsgálatok: A vérkép igazolhatja a fertőzés tényét, illetve segít azonosítani a kiváltó vírust vagy baktériumot. Ezen felül kiszűrheti a HIV-et, szifiliszt, hepatitisz B-t, C-t és más gyakori nemi úton terjedő betegségeket is.
Hogyan kezelhető a petefészek-gyulladás?
A petefészek-gyulladás kezelése az alapvető kiváltó októl függ.
Az orvos által leggyakrabban felírt gyógyszerek:
- Antibiotikumok: Ha a gyulladást bakteriális fertőzés, például chlamydia vagy gonorrhoea okozza, az elsődleges kezelés általában antibiotikum-kúra. A gyógyszer típusa a fertőzéstől függ. Gyakori antibiotikum például az azitromicin (Zithromax), doxiciklin (Vibramycin) vagy ceftriaxon (Rocephin).
- Vírusellenes gyógyszerek: Ha a gyulladás egy vírusfertőzés következménye, akkor orvosod az adott vírus ellen ható antivirális gyógyszert ír fel.
- Immunrendszert gátló gyógyszerek: Autoimmun eredetű oophoritis esetén immunrendszert gátló szerek lehetnek szükségesek a szervezet válaszreakciójának csökkentésére és a gyulladás enyhítésére.
A kezelés időtartama a kiváltó októl és a gyulladás súlyosságától függ. A bakteriális fertőzés teljes megszűnése akár néhány hétig is eltarthat, míg vírusfertőzés esetén a gyógyulás gyorsabb lehet. Az autoimmun betegségek kezelése összetettebb, mert ezek eredetét kevéssé ismerjük. Bár valódi gyógyulás jelenleg nem érhető el, a tünetek gyógyszerekkel és életmódbeli változtatásokkal jól menedzselhetők.
Gyógyulás közben ügyelj a bőséges folyadékbevitelre és pihenj sokat. Meleg borogatás vagy forró vizes palack segíthet az alhasi diszkomfort enyhítésében. Orvosod javasolhat támogató kezelést vagy vény nélkül kapható fájdalomcsillapítót is.
Gyakori kérdések
Ugyanaz a petefészek-gyulladás, mint a PID?
Kismedencei gyulladásos betegség (PID) során a kismedence egy vagy több szervén, például a méhen, petefészkeken, méhnyakon vagy petevezetékeken keletkezik gyulladás. A petefészek-gyulladás lehet része a PID-nek, de ha csak a petefészkek érintettek, akkor ezt oophoritisnek nevezzük.
Elhalhatnak a petefészkek a gyulladástól?
Bár az oxigénhiány nem az első gondolat, ami a gyulladáshoz kapcsolódik, a kettő között van összefüggés. A gyulladt szövetekben gyakran alacsonyabb az oxigénszint, a hipoxia pedig előidézheti a gyulladást. Minden szervnek szüksége van oxigénre a működéshez; hogy mennyi ideig bírja tartós oxigénhiányban, az szervek szerint eltérő. Ennek ellenére, időben kezelve a petefészek-gyulladásból teljesen fel lehet gyógyulni.
Mi az a petefészek-csavarodás?
A petefészek-csavarodás egy más jellegű probléma. Akkor fordul elő, ha a petefészket tartó szalag megtekeredik, gyakran petefészek-ciszta miatti egyensúlyzavar következtében. A megcsavarodott szalag elzárja a vér- és oxigénellátást a petefészekben. Ez sürgős sebészeti állapot: azonnali helyreállítást igényel, és ha a petefészek visszafordíthatatlanul károsodott, el kell távolítani (oophorectomia).
A petefészek-csavarodás nagyon ritka és nem összetéveszthető a gyulladással. Ilyenkor a fájdalom hirtelen, erőteljesen jelentkezik, és rövid időn belül elviselhetetlenné válik.
Összegzés
A petefészek-gyulladás súlyos állapot, magától nem múlik el, kezeletlenül komoly szövődményeket okozhat. Ha tompa, menstruációhoz nem köthető hasi fájdalmat, hosszan tartó kellemetlenséget vagy lázat érzékelsz, mielőbb fordulj orvoshoz!
Még ha nem is petefészek-gyulladás áll a háttérben, lehet, hogy nemi úton terjedő fertőzés tüneteit észleled, amely később gyulladáshoz vezethet. Légy óvatos, és vigyázz magadra!
Töltsd le a WomanLog alkalmazást most:
