Véget ért a COVID-19 világjárvány?
Több mint négy év telt el azóta, hogy először azonosították a COVID-19-et. Ez idő alatt világszerte több mint 700 millióan betegedtek meg, és csaknem 7 millióan haltak meg a vírus következtében.
Amikor a vírus először megjelent, halálos volt. A kórházak és egészségügyi központok túlterheltek voltak a betegek számával, és nem tudtak lépést tartani. Nem igazán tudtuk, hogyan kezdődött, hogyan terjedt, vagy hogyan reagáljunk a legjobban. Azóta javítottuk higiéniás szokásainkat, megtanultunk együtt élni a félelmeinkkel és kidolgoztunk kezeléseket, valamint kifejlesztettük az önvédelmet biztosító vakcinákat.
Lehet, hogy nem is tudsz róla, de jelenleg (2024 kora tavaszán) világszerte a COVID-fertőzések második legnagyobb hullámát tapasztaljuk a világjárvány kezdete óta. Szerencsére napjainkban a tünetek a legtöbb embernél enyhék – torokfájás, orrfolyás, esetleg izomfájdalom és láz – inkább hasonlítanak az influenzához vagy egy rosszabb megfázáshoz. Ahogy a vírus mutálódott az évek során, egyre fertőzőbbé, de kevésbé ártalmassá vált.
Ennek ellenére a nagyon fiatalok, az idősek, a várandósok, valamint az immunhiányos vagy alapvető légzőszervi problémával küzdők esetében továbbra is jelentkezhetnek súlyos tünetek és szövődmények, és kórházi ellátásra szorulhatnak. Bár a fokozott világjárványveszély már nagyrészt elmúlt, továbbra is figyeljünk arra, hogy ne adjuk át a fertőzéseket a közösségünk legsebezhetőbb tagjainak.
A COVID-19 jelentése: COronaVIrus Disease 2019, vagyis koronavírus betegség 2019, arra az évre utalva, amikor felfedezték. Ezt a betegséget a Severe Acute Respiratory Syndrome CoronaVirus 2, vagyis a SARS-CoV-2 vírus okozza. Ez csupán egy a sokféle koronavírus közül, amelyek mind az embereknél, mind az állatoknál légzőszervi betegségeket okozhatnak.
A koronavírusok nevüket a mikroszkóp alatt látható, koronához hasonló tüskéikről kapták. A corona latinul "koronát" jelent.
Nincs Covid-1 vagy Covid-10, de mivel minden vírus mutálódik és változik, a betegséget számos különböző törzs és variáns okozhatja.
Miért jelennek meg új COVID-variánsok?
A vírusnak élő gazdatestre van szüksége a túléléshez. Amint sikerül bejutnia a szervezetbe, gyorsan másolódik és terjed. A szaporodás során apró "másolási hibákat" ad át, melyek a vírus DNS-ében és RNS-ében változásokat okoznak, így a vírus folyamatosan átalakul és fejlődik.
Ha elég sok ilyen apró mutáció összegyűlik, akkor beszélünk egy új variáns megjelenéséről. Ha pedig egy variáns kimutathatóan eltérő biológiai tulajdonságokkal bír, mint a szülővírus, akkor új törzsről (vagy vonalról) beszélünk.
Minden vírus mutálódik, miközben gazdaszervezeteken keresztül halad, de a változás sebessége vírusonként eltér. A Covid mutációs rátája mérsékelten gyors és dinamikus, de nem annyira, mint az influenzavírusé.
Egyes mutációk vagy nukleotidláncok változásai egyszerű hibák lehetnek, míg mások a környezetre adott válaszként történnek, amikor a vírus találkozik egy gazda immunválaszával, vagy megfertőz valakit, aki már immunitást szerzett egy korábbi variánssal szemben.
Jelenlegi aggodalomra okot adó variánsok
Világszerte tudósok folyamatosan tanulmányozzák a SARS-CoV-2 variánsait, megosztják az adatokat globális adatbázisokban – például a PANGO adatbázisban –, hogy a kormányok és a gyógyszercégek a lehető legfrissebb információk alapján hozhassanak döntéseket.
A kutatók azt vizsgálják, hogyan terjednek az egyes variánsok, mennyire idéznek elő súlyos betegséget és mennyire képes kikerülni az immunvédelmet, majd az alábbi kategóriák szerint sorolják be őket:
- Aggodalomra okot adó variánsok (VOC): nagy a kockázata, hogy nem reagálnak a meglévő vakcinákra, súlyos fertőzést okoznak, és veszélyeztethetik a helyi egészségügyi ellátórendszert.
- Figyelemmel kísért variánsok (VOI): olyan genetikai jegyekkel rendelkeznek, amelyek magasabb fertőzési és súlyossági kockázatot, valamint a korábbi kezelések és vakcinák csökkent hatékonyságának lehetőségét jelzik.
- Megfigyelt variánsok (VBM): jelenleg nem jelentősek és nem okoznak közvetlen egészségügyi kockázatot.
A helyzet bár lassan javul, a SARS-CoV-2 még mindig magas szinten jelen van világszerte, a vírus mutációja pedig kiszámíthatatlan, ezért az egészségügyi szakemberek éberek maradnak.
Jelenleg a vírus leggyakoribb formái az Omikron-törzshöz tartozó JN.1 és BA.2.86 variánsok. Ezeket a legtöbb helyen VOI-ként, és nem VOC-ként tartják nyilván.
Hogyan védhetem meg magam a Coviddal szemben?
Az alapvető óvintézkedések változatlanok maradtak:
- kerüld a betegeket
- nagyobb tömegben, zárt vagy zsúfolt helyeken viselj maszkot, ha indokolt vagy szükségét érzed
- rendszeresen mosd meg a kezeidet szappannal és vízzel – dörzsöld be alaposan, amíg a teljes kézfejedet, a csuklódig és a köröm alatti részeket is elérted, majd hagyd megszáradni vagy szárítsd meg papírtörlővel
- ne érints az arcodhoz, főleg ha közösségben vagy, így csökkentheted a vírus szemedbe, orrodba vagy szádba juttatásának esélyét
- javítsd az otthoni, munkahelyi vagy iskolai szellőzést
- figyeld a környezetedben aktuális COVID-fertőzési adatokat
- kövesd a védőoltásokkal kapcsolatos ajánlásokat, és igényeld az elérhető oltásokat
COVID-19 tünetei
- Láz
- Köhögés
- Légszomj, nehézlégzés
- Fáradtság
- Hidegrázás
- Izomfájdalom
- Fejfájás
- Torokfájás
- Orrdugulás, orrfolyás
- Ízérzékelés elvesztése
- Szaglás elvesztése
- Hányinger, hányás
- Hasmenés
Covid kezelései
Világszerte folynak kutatások a COVID-19 lehetséges gyógymódjainak kifejlesztésére. Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) több gyógyszert is engedélyezett kórházi és sürgősségi helyzetekre. Ezek közé tartoznak:
- Remdesivir (Veklury) – vírusellenes infúzió, amelyet kórházban, oxigénellátásra szoruló 12 éven felülieknek engedélyeztek.
- Paxlovid – vírusellenes tabletta, sürgősségi esetekben 12 éven felülieknek, akiknél súlyos betegség kockázata fennáll.
- Molnupiravir – vírusellenes tabletta, felnőtteknek akik más gyógyszert nem szedhetnek, de súlyos betegség veszélyének vannak kitéve.
- Baricitinib (Olumiant) – reumás ízületi gyulladásra kifejlesztett tabletta, gyulladáscsökkentésre használják oxigénellátásra vagy gépi lélegeztetésre szorulóknál.
- Tocilizumab (Actemra) – reumás ízületi gyulladásra fejlesztett injekció, szintén gyulladáscsökkentésre súlyos esetekben.
Egyéb lehetséges kezelések: fejlesztés alatt álló vírusellenes szerek (pl. favipiravir, merimepodib), gyulladáscsökkentő terápiák és kortikoszteroidok a szervek károsodásának megelőzésére, valamint immun-alapú terápiák, mint a felépült betegektől származó plazma vagy monoklonális antitestek.
Sem a parazitaellenes ivermektin, sem a maláriaellenes hidroxi-klorokin és klorokin nem bizonyult hatásosnak a COVID-19 ellen, sőt, helytelen használat esetén komoly mellékhatásokat okozhatnak.
Immunitás
Amikor valaki elkap egy betegséget, de nem lesz tőle beteg, azt mondjuk, immunitást szerzett. Ez akkor fordul elő, amikor a szervezete képes antitesteket termelni az adott betegség ellen. Az antitestek olyan fehérjék, amelyek képesek semlegesíteni vagy elpusztítani az antigéneket – így hívjuk azokat az idegen kórokozókat, mint a vírusok, baktériumok, gombák, toxinok, amelyek megbetegíthetnek minket.
Az antitesteket speciális fehérvérsejtek, az ún. B-sejtek termelik, amelyek osztódnak, szaporodnak és milliószámú antitestet juttatnak a véráramba és a nyirokrendszerbe.
Az antigének összetétele eltér a szervezet saját molekuláitól, ezt felismerve az immunrendszer olyan antitesteket termel, amelyek hozzátapadnak az antigénhez és semlegesítik azt.
Például ha bárányhimlővel betegszel meg, immunrendszered idővel megtanul célzott antitesteket termelni, és legközelebb, amikor ugyanaz az antigén megjelenik, a szervezeted rögtön tudja mit tegyen, hogy megelőzze a betegséget. Így szerzed meg természetes úton az immunitást például a bárányhimlő ellen.
Oltások
Az oltások segítenek immunitást szerezni anélkül, hogy megbetegednénk. Többféle védőoltás létezik, amelyek kissé eltérően működnek, de mindegyiknek az a célja, hogy megtanítsa az immunrendszert felismerni az idegen antigént, és „tervet” adjon a hatékony antitest előállításához.
Az oltás után az immunrendszer „gyakorolni” kezdi az immunválaszt, ennek néha enyhe tünetei – például láz – is lehetnek. Ez annak a jele, hogy szervezeted immunitást épít, nem pedig annak, hogy megbetegedtél. Az oltások nem tartalmaznak élő vírust, nem okoznak koronavírusos vagy más betegséget, és nem változtatják vagy befolyásolják a génjeidet.
Köszönhetően az oltásoknak ma már sok olyan betegséget elkerülhetünk, amely egykor súlyos megbetegedéseket és halált okozott, mint például a gyermekbénulás, kanyaró, mumpsz, rubeola, diftéria, fekete himlő, hepatitisz és mások.
Frissítsd az oltásaidat!
Mind a természetes úton szerzett immunitás (ha átestél a betegségen és meggyógyultál), mind pedig az oltás nyújtotta immunitás sokáig tart, de néha az immunrendszer „kijön a gyakorlatból”, vagy a vírus annyit változik, hogy a régi antitestek már nem jelentenek védelmet – ilyenkor szükség lehet emlékeztető oltásra.
Az influenzavírus nagyon gyorsan változik, és súlyos betegséget okozhat időseknek vagy immunhiányos embereknek, ezért a kutatók folyamatosan nyomon követik a mutációkat, és minden évben új influenza elleni oltóanyagot fejlesztenek ki.
A Covid-vírus szintén gyorsan mutálódik, bár nem olyan gyorsan, mint az influenzavírus. Az aktuális variánsok elleni védelem érdekében érdemes mindig naprakésznek lenni a rendelkezésre álló védőoltásokból.
Járványból endémia
Ha egy betegség rövid idő alatt sok embert fertőz meg, járványnak nevezzük, és ha nem korlátozható egy adott földrajzi régióra, hanem az egész világon elterjed, világjárványnak vagyis pandémiának hívjuk. A COVID-19 világjárvány 2019 végén indult Kínából, és mivel a vírus nagyon fertőző volt, ráadásul a világ rendkívül összekapcsolt, gyorsan minden országban elterjedt, hatalmas terhet róva az egészségügyre és felforgatva mindennapjainkat.
Mostanra több mint négy év telt el. Ahogy egyre többen szereznek immunitást a COVID-19 ellen, és egyre hatékonyabb védőoltások és kezelések állnak rendelkezésre, a vírus endémiássá válik. Nem fog teljesen eltűnni, de már tudni fogjuk, hogyan tartsuk kordában és kezeljük.
Addig is vigyázz magadra és szeretteidre, tegyél meg mindent az egészségedért, és figyelj rá, hogy másokat se betegíts meg!
Az aktuális COVID-19 információkért keresd fel a WHO oldalát vagy a régiód egészségügyi hatóságának honlapját, például az amerikai CDC-t, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központot vagy az AfricanCDC oldalát.
Kövesd nyomon a menstruációs ciklusodat a WomanLog segítségével. Töltsd le most a WomanLog alkalmazást:
