Kapcsolatod a Testeddel és a Testképzavar (BDD)
Mindannyiunknak vannak olyan napjai, amikor nem érezzük magunkat teljesen otthon a saját testünkben. A társadalmi szépségideálok, a médiából érkező nyomás, valamint a fitnesz- és szépségipar hirdetései mind-mind időnként a magabiztosságunk ellen dolgozhatnak. A negatív testkép legsúlyosabb formája a Testképzavar, vagyis a Body Dysmorphic Disorder (BDD). Bármilyen is a kapcsolatunk a testünkkel, ezen lehet javítani. A BDD-ből is lehetséges a felépülés.
A testképzavar, korábbi nevén testdiszmorfia, egy krónikus mentális zavar, amelyet szakember tud diagnosztizálni. Az ezzel élők kényszeresen aggódnak a külsejükben észlelt „hibák” miatt—ezek a vonások többnyire mások számára szinte észrevehetetlenek vagy teljesen jelentéktelenek.
Ismerős érzés? Állandóan aggódsz a külsőd miatt? Egy bizonyos mértékig mindenki teszi ezt. Ugyanakkor néhányan közülünk—egyes becslések szerint akár 50-ből 1 fő—aránytalanul sok időt töltenek azzal, hogy a kinézetükön rágódnak.
Ha minden alkalommal, amikor meglátod magad a tükörben vagy egy fotón, rögtön azt az egy testrészedet keresed, amit nem tudsz elviselni—az orrod formáját, a tokádat, a hajad vagy a testszőrzeted, a melleid alakját, a tested általános formáját és méretét vagy bármi mást, ez akár a Testképzavar jele is lehet. A BDD nőket és férfiakat is egyaránt érinti, nagyjából egyforma arányban, és leggyakrabban tinik és fiatal felnőttek körében fordul elő, bár valószínű, hogy más korcsoportokban is gyakori, csak kevesen merik kimondani és csendben szenvednek tőle.
Azok, akiknél testképzavar van, órákat töltenek a külsejükön való rágódással és annak javításával. Testüket hasonlítgatják a közösségi médiában látott képekhez, másoktól keresnek megnyugtatást, olykor pedig nagy összegeket költenek szépségápolási, esztétikai vagy plasztikai beavatkozásokra abban a reményben, hogy ez majd „helyrehozza” őket. Egyesek állandóan vizsgálgatják magukat a tükörben, míg mások mindent megtesznek azért, hogy elkerüljék a tükröt vagy a fényképezést. Kényszeres, ismétlődő viselkedésminták rabjává válnak (például túlzásba vitt ápolás vagy a problémás testrész eltakarása), és gyakran erős, zavaró gondolatokat élnek meg azzal kapcsolatban, hogyan néznek ki és hogyan vélik, hogy mások értékelik őket. A BDD nem hétköznapi bizonytalanság; ez negatív megszállottság, amely jelentős stresszt és lelki válságot okoz, rontja a közérzetet és meggátolja az egészséges életvitelt.
Akinek testképzavara van, gyakran visszautasít társas eseményeket, mert fél attól, hogy a külseje miatt ítélkezni fognak rajta; egy apró tökéletlenséget „komoly hibának” lát, és ebből következtet arra, hogy az egész teste „csúnya” és „érdektelen”. A testképzavar gyakori velejárója az állandó félelem a külső megítéléstől, miközben folyamatosan szüksége van külső megerősítésre.
Mi okozza?
Ahogyan sok pszichés zavar esetén, a testképzavar kialakulásához több tényező vezethet; a háttérben gyakran környezeti (például korábbi bántalmazás), pszichológiai (negatív énkép, alacsony önértékelés), és biológiai (például genetikai hajlam) okok is szerepet játszanak.
Személyes vagy családi hajlam kényszerbetegségre, depresszióra, szorongásra és más mentális zavarokra, valamint olyan személyiségjegyek, mint a perfekcionizmus is elősegíthetik a testképzavar kialakulását. Zaklatás és kortársi nyomás, hogy valaki bizonyos módon nézzen ki, szintén gyakorinak számítanak az okok között.
Ha a testképzavar fókuszában a testsúly áll, az illető hajlamosabb evészavar kialakulására is, mivel ezek is rendszerint összefüggnek a szorongás, negatív önkép és perfekcionizmus hasonló hajlamával. A testképzavarban azonban legtöbbször egy konkrét testrész válik az indokolatlanul ellenszenves célponttá.
Hogyan kezelhető a testképzavar?
Jó hír, hogy a BDD sikeresen kezelhető mentálhigiénés szakemberek segítségével. Ugyanakkor gyakori, hogy az érintettek kerülik a segítségkérést, vagy azért, mert nem ismerik fel saját kényszeres gondolataikat, vagy mert tartanak attól, hogy elbagatellizálják, megszólnák őket egy „jelentéktelen” problémáért.
Fontos tudni, hogy olyan mentális zavarok, mint a BDD általában együtt jelentkeznek más problémákkal, például szorongással, depresszióval, OCD-vel vagy PTSD-vel. Egy képzett terapeuta segíthet feltárni a háttérben húzódó okokat, és támogat abban, hogy az általános jólléted felé haladj.
A BDD krónikus állapot. Ez azt jelenti, hogy a javulás időt vesz igénybe, és a siker érdekében általában kezelések kombinációja, életmódváltás és akár több különböző terapeuta munkája is szükségessé válhat. Ne add fel, ha nem múlik el rögtön. Légy türelmes önmagaddal, és próbálj aktívan javítani az állapotodon.
Az egyik leghatékonyabb kezelés a kognitív viselkedésterápia (CBT). Képzett szakemberek ebben a terápiában feltérképezik a negatív gondolatmintákat, irracionális viselkedéseket, majd segítenek ezek helyébe pozitívabb, hasznosabb mintákat ültetni a mindennapokban. A CBT nem feltétlenül dolgozza fel a korábbi lelki sebek gyökerét, ugyanakkor praktikus eszközöket ad, melyekkel megküzdhetsz a zavar életminőségedre gyakorolt hatásával.
Súlyosabb BDD esetén a gyógyszeres kezelés is szóba jöhet. A háttérben álló depressziót és szorongást antidepresszánsokkal is kezelik, és az SSRI-k (szelektív szerotonin visszavétel-gátlók) gyakran segíthetnek a kényszeres viselkedések és zavaró, tolakodó gondolatok enyhítésében. Az SSRI-k segítik, hogy az agyban a természetesen termelődő szerotonin hosszabb ideig fejtse ki a hatását, mivel a depresszióval és a BDD-vel alacsonyabb szerotoninszint szokott együtt járni. Az SSRI készítmények általában biztonságosak, és jelentősen javíthatják a BDD és OCD tüneteit.
Sokat segíthet az is, ha másokkal beszélgetsz, akik hasonló helyzetben vannak. A testképzavarosokat támogató csoportok sok helyen és online is elérhetőek. Egy ilyen csoportban való részvétel több előnnyel jár: segít lebontani a tabu-kapukat, könnyebben megérthetjük saját viselkedésmintáinkat, és támogatást, valamint bátorítást kapunk.
A BDD főként tinédzserek és fiatal felnőttek körében gyakori. Ez egy komoly zavar, amely súlyos következményekhez vezethet. A korai beavatkozás hatékonyan gátolhatja a további, komolyabb tünetek megjelenését. Ha a BDD jeleit észleled fiataloknál (vagy bárkinél) a környezetedben, ne vedd félvállról! Légy megértő, próbálj barátságos támogatást kínálni, de fogadd el, ha visszautasítják. Ha azt látod, hogy valaki nagyon küzd, legyél jó hallgatóság, ismerd el és fogadd el a másik érzéseit akkor is, ha nem tudod teljesen megérteni őket. Segíthetsz abban is, hogy eljusson terápiára vagy támogató csoportba, és biztathatod önápolási rutinjának kialakításában. Ismerd el a legkisebb előrelépést is, figyeld meg, mi váltja ki a kényszeres viselkedéseit. „Tarts helyet” számára, amikor tudsz, és nyújts reális segítséget.
Bánj óvatosan a szavaiddal, és ne kommentáld más testrészeit! Bár úgy tűnhet, hogy játékosan elviccelni azt, ami másnak fáj, jó ötlet lehet, de ez gyakran visszafelé sül el. Ha azt mondod valakinek: „Ne aggódj már annyit azon a furcsa anyajegyen/pocakon/görbe orron!”, akkor pont azt kéred tőle, aki a szorongását nem tudja (legalábbis akkor) kezelni, hogy nyomja el az érzéseit, ráadásul éppen a legfélőbb testrészét állítod reflektorfénybe. A társadalmi nyomás az egyik legnagyobb rizikófaktor a testképhez kapcsolódó mentális zavaroknál, ezért sem érdemes rátromfolni a meglévő feszültségre.
Plasztikai sebészet
Sokan, akik egy adott hibára fókuszálnak, arról álmodnak, hogy majd a plasztikai műtéttel változtatnak rajta. A modern plasztikai sebészet mára hatalmas fejlődésen ment keresztül, és olyan problémákat is képes kezelni, amelyek korábban megoldhatatlanok lettek volna, szinte látható nyom nélkül. Egy plasztikai sebész meg tudja változtatni egy áll, egy mell vagy egy far formáját, illetve műtéti vagy betegség utáni nyomokat is el tud tüntetni.
Azonban a BDD-ben érintetteknél a valódi probléma nem csupán a „csúnya” testrész—hanem maga a negatív megszállottság, az alacsony önbecsülés, a zavaró gondolatok és az elvesztegetett hosszú órák a szorongásban. Az egészségügyi szakemberek egyetértenek abban, hogy a plasztikai sebészet önmagában nem hatékony megoldás mentális zavarokra, sőt, az erősen összetett lelkivilágban akár súlyosabb szövődményekhez is vezethet. A test átalakítása önmagában nem javítja meg csodával határos módon a sérült önbecsülést és nem szünteti meg a kényszeres viselkedést. Az, aki testképzavarral küzd, gyakran mindig talál újabb „javítanivalót”.
Nem diagnosztizáltak BDD-vel, de magamra ismerek! Most hogyan tovább?
Ha nem diagnosztizáltak nálad testképzavart, de úgy érzed, hogy erős negatív érzéseid vannak a kinézeteddel kapcsolatban, az alábbiakat próbáld ki, hogy elkezdhesd gyógyítani a kapcsolatodat a testeddel:
- Keresd meg online a szorongás önértékelő kérdőíveit, és kezdd el felismerni, kezelni a tüneteket.
- Aludj eleget, egyél egészségesen, járj sétálni rendszeresen—csupa jó dolog!
- Figyelj arra, hogy elég vizet igyál.
- Győződj meg róla, hogy a ruhatárad, beleértve a melltartódat is, méretben megfelelő neked. Akkor is, ha a címkén nagyobb vagy kisebb szám van, mint szeretnéd, a jól illeszkedő, kényelmes ruházat rögtön magabiztosabbá tesz.
- Drasztikusan korlátozd a közösségi médiában töltött időt, illetve azokat az oldalakat, amelyek negatív irányba befolyásolják önértékelésed.
- Keresd fel az interneten a body positivity (testpozitív) és testsemleges tartalmakat, illetve olyan oldalakat, amelyek a valódi testeket ünneplik—striák, hasredők, hegek, minden!
- Figyeld meg, mikor veszed észre magadon vagy másokon „hibákat”. Gondold végig, miért érzed ezt, mit jelent neked ez az ítélet, honnan eredhet valójában.
- Próbáld ki, hogy egy héten át minden nap megköszönöd a testednek mindazt, amit érted tesz. Kezdhetsz akár egy naplót is, hogy végigkövethesd a gondolataid.
- Találj olyan rövid meditációs vagy légzésgyakorlatokat, amik tetszenek, és gyakorold rendszeresen több héten át. Gondold végig a tapasztalataidat. Lehet, hogy szívesen beépítenéd a napi rutinodba is.
A szépségideálok zord gyökerei
Az utóbbi évtizedekben világszerte szemléletváltás történt: egyre elfogadóbbak vagyunk egymás iránt. Mindannyian tehetünk ezért, ha elfogadjuk a körülöttünk élőket—önmagunkat is beleértve. Ezzel jobb világot teremtünk magunknak és a jövő generációinak is.
Az ismeretlentől való félelem, az idegentől való idegenkedés—egy eltérő testalkat vagy bőrszín, amely eltér a társadalom által diktált elvárásoktól, más képességek vagy nehézségek—21. századi, együttérző emberként nincs helye az életünkben. Megtanulhatjuk védeni magunkat az öncélú normákkal szemben, amelyek csupán azért léteznek, hogy termékeket és elvárásokat kényszerítsenek ránk.
Vigyázz magadra, légy kedves másokhoz, és hamarosan olyanokat vonzol magad köré, akik szintén azok lesznek veled. Ünnepeld, aki vagy! A szépséget és az „hibákat”, a sötétséget és a fényt: nincs rajtad kívül még egy olyan ember a világon, mint te, szükség van a hozzájárulásodra! Ne félj segítséget kérni—mindannyiunknak szüksége van néha támogatásra. Hiszünk benned!
Nyomon követheted a menstruációs ciklusodat a WomanLog alkalmazással. Töltsd le most:
