Új! Jelentkezz be fiókod kezeléséhez, adataid megtekintéséhez, jelentések letöltéséhez (PDF/CSV) és biztonsági mentések eléréséhez. Jelentkezz be itt!
Oszd meg ezt a cikket:

Mellrák: diagnózis, kezelés és megelőzés

A mellrák a mell szöveteiben kialakuló daganatos megbetegedés. Ez a ráktípus leggyakrabban nőknél fordul elő, de férfiakat is érinthet. A túlélés esélyei jelentősen nőnek, ha a betegséget korán felismerik.

Az egészség ereje: A mellrák útjának vizualizálása – diagnózis, kezelés és megelőzés.

Az orvostudomány fejlődésének köszönhetően a mellrákban szenvedő pácienseknek ma már sokkal jobbak a túlélési esélyei. A növekvő tudatosság, a rendszeres szűrővizsgálatok és a rák jobb általános megértése mind hozzájárultak ahhoz, hogy napjainkban hatékonyabban kezelhető ez a betegség.

Hogyan alakul ki a mellrák?

A mellrák a mell szöveteinek rendellenes sejtszaporodása, mely tumor kialakulásához vezet. Ezek a daganatok leggyakrabban a tejcsatornákban fejlődnek ki, és kezelés nélkül átterjedhetnek a mell más részeire is.


A mellrák az egyik legelterjedtebb daganatos betegség világszerte, minden nyolcadik nő érintett lehet. Jó hír, hogy ma már sokan felépülnek ebből a betegségből. A korai felismerés kulcsfontosságú a teljes gyógyuláshoz.

Kit érint a mellrák?

A mellrák mindkét nemet érintheti, azonban a nők esetében százszor gyakrabban fordul elő, mint férfiaknál. A női mellek fejlődése három-négy éven át tart, és nagyjából 14 éves korban fejeződik be. Ahogy a mellek kialakulnak, a sejtek érzékennyé válnak az ösztrogénre és más hormonokra, beleértve a környezetből származó hormonrendszert zavaró anyagokat is. Ezáltal sérülékenyebbé válnak a rendellenes sejtosztódással szemben. Mivel a férfiak nem fejlesztenek ki tejet termelő emlőket, a mellsejtjeik inaktívak maradnak, így kevésbé veszélyeztetettek ezen daganattípus szempontjából.

De hogyan befolyásolja a szülés a nő mellrákkockázatát? A válasz összetett, és még nem teljesen ismert. A szülést követően rövid távon növekedhet a kockázat, körülbelül tíz évig. Ezt követően azonban a hatás megfordul — tíz év elteltével a mellrákkockázat enyhén csökken azokhoz a nőkhöz képest, akik sosem szültek.

Bár pusztán nőnek lenni is fokozza a mellrák kialakulásának esélyét, csupán körülbelül 12%-ban alakul ki ténylegesen a betegség. A kockázati tényezők két kategóriába sorolhatók: módosítható (amelyeken változtathatunk) és módosíthatatlan (amelyeken nem).

A módosítható tényezők közé tartozik az elhízás, a nagy mennyiségű alkoholfogyasztás, a dohányzás, bizonyos étrendek, a mozgáshiány és a hormonális fogamzásgátlás, különösen egyes szintetikus ösztrogén tartalmú készítmények. Azonban e tényezők és a mellrák közötti összefüggés nem mindig egyértelmű.

További információkat olvashatsz hormonális és hormonális, illetve nem hormonális fogamzásgátlásról szóló cikkeinkben.

A módosíthatatlan kockázati tényezők a következők:

  • Életkor — az 50 év feletti nők hajlamosabbak a mellrákra, ugyanakkor azoknál, akik fiatalabb korban szülnek, hosszú távon csökkenhet a kockázat.
  • Öröklődés — a családi halmozódás növeli a nők mellrákkockázatát. A kockázat magasabb, ha közeli hozzátartozónál fordult elő.
  • Ionizáló sugárzásnak való kitettség — a sugárzás számos ráktípus kiváltó tényezője.
  • Sűrű emlőszövet — az alacsonyabb zsírtartalmú, sűrűbb emlőszövettel rendelkező nőknél nagyobb a mellrák kialakulásának esélye, mint a kevésbé sűrű emlőállomány esetén.
  • Hormonális egyensúlyzavarok — azoknál a nőknél, akiknél ösztrogéndominancia áll fenn, fokozottabb a mellrák kockázata, hiszen a betegség közvetlenül összefügg az ösztrogén túltermelődésével.

Tudj meg többet a női hormonokról ebben a cikkben.

Különböző nézőpontok: a mellrák típusainak felfedezése


A mellrák típusai

A mellrákot típusok, stádiumok és grádusok alapján sorolják be. A stádium azt jelzi, mennyire terjedt el a daganat. A grádus a daganatos sejtek állapotát írja le — hasonlítanak-e a normális emlősejtekre, vagy jelentős eltérést mutatnak.

A daganat típusai lehetnek nem-invazívak vagy invazívak, attól függően, hogy átterjedtek-e a keletkezési helyükről a környező szövetekre. A mellrákot általában a következő csoportokra osztják:

  • Invazív duktális emlőrák: a tejcsatornákban alakul ki, és átterjed a környező szövetekre.
  • Invazív lobuláris emlőrák: a tejtermelő lebenyekben fejlődik ki, majd átterjed a környező területekre.
  • Ductalis carcinoma in situ: nem-invazív daganat, amely a tejcsatornákban marad.
  • Lobularis carcinoma in situ: nem-invazív daganat, amely a lebenyekben helyezkedik el.

Önvizsgálat és a mellrák tünetei

A mell önvizsgálata egy otthon is elvégezhető megelőző lépés. Ha rendszeresen átvizsgálod a melleidet, időben észreveheted azokat a változásokat, amelyekkel érdemes orvoshoz fordulni.

Az önvizsgálat időzítése is fontos, mivel a menstruációs ciklus hatással lehet az emlők érzékenységére és méretére. Igazítsd az időpontot saját tapasztalataidhoz — általában a menstruáció megkezdése utáni nagyjából egy hétben a legkevésbé érzékenyek a mellek.

Kezdd az önvizsgálatot azzal, hogy megfigyeled a melleid kinézetét. Változott a mellek alakja, mérete? Ugyanúgy néznek-e ki a mellbimbók? Figyeld meg, hogy a mellbimbó befelé fordult-e vagy megváltozott a színe. Szokatlan váladékozás (akár tiszta, akár véres) esetén is fordulj orvoshoz. Egyéb tünet lehet a duzzanat, kiütés, bőrpír, vagy az emlő teltségének változása.

Ezután gyengéden tapintsd át a melleidet az ujjaid párnáival, körkörösen haladva a puha szöveteknél és a mellbimbóknál. Tapints csomókat vagy göböket. Jelez bármilyen fájdalmat, kellemetlenséget az átvizsgálás során. Ezután emeld fel a karjaidat, és vizsgáld meg a mellek oldalait, illetve a hónalj alatti területeket, ahol a nyirokcsomók találhatók. Ismét keresd a fájdalmas, duzzadt vagy göbös területeket.

Mit találhatsz?

Ha valami szokatlant észlelsz, ne ess pánikba! Nem minden elváltozást okoz rák, de mindenképp érdemes orvossal konzultálnod a pontos diagnózisért.

Mellcsomók — bár ijesztőek lehetnek, tízből kilenc esetben nem rosszindulatúak. Ezek gyakran hormonális változások következtében jelennek meg. Nem rosszindulatú csomók általában kicsik (2 cm-nél kisebbek), és oldalirányban elmozdíthatók.

Mellfájdalom — leggyakrabban hormonális okai vannak. Menstruáció előtt, hormonális fogamzásgátló szedésekor, illetve terhesség vagy más reproduktív események idején is jelentkezhet. A hormonális eredetű fájdalom általában elmúlik, míg a gyulladásos eredetű tartósabb. Ez utóbbi rendszerint idővel fokozódik, és csak egy területre koncentrálódik.

A mell formája és a bőr. A legtöbb nőnek alapvetően aszimmetrikus a melle, ez teljesen normális. Az emlők alakja a menstruációs ciklus során is változhat: a ciklus utolsó napjaiban teltebbnek érezheted őket. A terhesség és a szülés is befolyásolja a mellek megjelenését. Figyelj a bőrpírra, duzzanatra vagy irritációra a mellen vagy környékén. A méret gyors változása — főleg, ha csak az egyik mellet érinti — aggodalomra adhat okot.

Diagnózis és kezelés

Ha az észlelt tünetek alapján felmerül a daganat gyanúja, az orvos onkológiai szakrendelésre irányíthat további vizsgálatok céljából. Az első vizsgálatok általában nem invazívak: ultrahangvizsgálattal, majd mammográfiával (mellröntgen) kezdődnek. Amennyiben eltérést találnak, szövettani mintavételre (biopsziára) kerül sor annak eldöntésére, fennáll-e daganatos elváltozás.

A kezelés a daganat típusától, stádiumától és grádusától — vagyis a daganat méretétől és elterjedtségétől — függ. A leggyakoribb kezelési módok:

  • Részleges műtét (lumpektómia) — nem-invazív elváltozások esetén, csak az érintett terület kerül eltávolításra.
  • Masztektómia (az emlő eltávolítása) — erre akkor van szükség, ha a daganat átterjedt a környező szövetekre.
  • Nyirokcsomó műtét — ha a rák átterjedt a nyirokcsomókra, ezek egy részét szintén eltávolíthatják.
  • Sugárkezelés — röntgensugarakkal pusztítják el a daganatos sejteket; masztektómia után is ajánlott, hogy minimalizálják a kiújulás esélyét.
  • Kemoterápia és hormonkezelés — gyógyszerek vagy hormonok segítségével csökkentik a daganatot és pusztítják a rákos sejteket. Gyakran a műtét előtt és után is kap a páciens kemoterápiát, így kisebb területet kell eltávolítani.

Élet mellrákkal

A mellrák diagnózisa lelkileg is megterhelő. A gyógyulás magába foglalja a testi és a mentális egészséget is. Fontos, hogy ne maradj egyedül az érzéseiddel, gondolataiddal! Segítséget jelenthet egy bizalmas barát vagy családtag, de akár egy ismeretlen is, aki meghallgat. A lényeg, hogy találd meg, ami Neked a legjobb!

A kezelések az élet számos területére kihathatnak: a kapcsolatokra, a családi életre, a pénzügyekre, a lelkiállapotra, sőt az önképre is. Sok nő számára kihívást jelent újra megtalálni önmagát a masztektómia és a kemoterápia után. Ezek a kezelések fizikálisan és mentálisan is megterhelőek lehetnek. A gyógyszerek mellékhatásai miatt rosszul is érezheted magad, és a betegség, valamint a kezelés minden erőforrásodat igénybe veheti: fáradékonyságot okozhat. Fontos a támogatás és a különböző megküzdési stratégiák keresése a gyógyulás érdekében.

A terápia segíthet abban, hogy a mellrákban szenvedő páciensek jobban kezeljék és javítsák helyzetüket. Sokan találnak támaszt a csoportterápiában, ahol sorstársakkal oszthatják meg élményeiket. Ez a közösséghez tartozás érzését adhatja, és segít megérteni: a betegség elleni harcban sem vagyunk egyedül.

Kövesd nyomon a menstruációdat a WomanLog alkalmazásban! Töltsd le most:

Letöltés az App Store-ban

Letöltés a Google Play-ben

Oszd meg ezt a cikket:
https://www.healthline.com/health/breast-cancer#types
https://www.cancerresearchuk.org/about-cancer/breast-cancer
https://www.nhs.uk/conditions/breast-cancer/
https://www.cancer.org/cancer/breast-cancer/about/how-common-is-breast-cancer.html
https://www.mayoclinic.org/tests-procedures/breast-exam/about/pac-20393237
https://www.mayoclinic.org/healthy-lifestyle/womens-health/in-depth/breast-cancer-prevention/art-20044676
https://www.breastcancer.org/risk/factors/woman
https://blog.komen.org/blog/komen-perspectives-does-pregnancy-affect-breast-cancer-risk-and-survival/
Advertisement


A borotválkozás kérdésétől eltekintve a hónalj nem az első testrész, amire a fájdalom forrásaként gondolunk. Mégis, a hónalj – más néven axilla – egy fontos csomópont, ahol a kar találkozik a test többi részével, és itt is jelentkezhet fájdalom.
A szaglásunk fontos szerepet játszik egészségünk és jóllétünk szempontjából. Segít, hogy egészséges ételeket válasszunk, fokozza az étvágyat, és figyelmeztet a káros vagy romlott termékekre. A szagok érzékelése segít eligazodni a környezetben, és akár veszélyekre, például gázszivárgásra, füst- és tűzesetre, vagy a falakban növő penészre is figyelmeztethet. A szaglásunk azonban még ennél is finomabb és mélyebb jelzéseket adhat, amelyek befolyásolják romantikus kapcsolatainkat, társas interakcióinkat és más emberekhez való viszonyulásunkat.
Világszerte nők milliói küzdenek hajhullással. Az emberi haj növekedése négy szakaszon megy keresztül. A végén a haj kihull, majd egy új hajszál kezd nőni a tüszőből. Azonban a stresszes életmód, a helytelen táplálkozás, a hormonális egyensúlyzavarok és bizonyos betegségek túlzott hajhullást és nők esetében mintázatos kopaszodást okozhatnak.