Mellrák: diagnózis, kezelés és megelőzés
A mellrák a mell szöveteiben kialakuló daganatos megbetegedés. Ez a ráktípus leggyakrabban nőknél fordul elő, de férfiakat is érinthet. A túlélés esélyei jelentősen nőnek, ha a betegséget korán felismerik.
Az orvostudomány fejlődésének köszönhetően a mellrákban szenvedő pácienseknek ma már sokkal jobbak a túlélési esélyei. A növekvő tudatosság, a rendszeres szűrővizsgálatok és a rák jobb általános megértése mind hozzájárultak ahhoz, hogy napjainkban hatékonyabban kezelhető ez a betegség.
Hogyan alakul ki a mellrák?
A mellrák a mell szöveteinek rendellenes sejtszaporodása, mely tumor kialakulásához vezet. Ezek a daganatok leggyakrabban a tejcsatornákban fejlődnek ki, és kezelés nélkül átterjedhetnek a mell más részeire is.
Kit érint a mellrák?
A mellrák mindkét nemet érintheti, azonban a nők esetében százszor gyakrabban fordul elő, mint férfiaknál. A női mellek fejlődése három-négy éven át tart, és nagyjából 14 éves korban fejeződik be. Ahogy a mellek kialakulnak, a sejtek érzékennyé válnak az ösztrogénre és más hormonokra, beleértve a környezetből származó hormonrendszert zavaró anyagokat is. Ezáltal sérülékenyebbé válnak a rendellenes sejtosztódással szemben. Mivel a férfiak nem fejlesztenek ki tejet termelő emlőket, a mellsejtjeik inaktívak maradnak, így kevésbé veszélyeztetettek ezen daganattípus szempontjából.
De hogyan befolyásolja a szülés a nő mellrákkockázatát? A válasz összetett, és még nem teljesen ismert. A szülést követően rövid távon növekedhet a kockázat, körülbelül tíz évig. Ezt követően azonban a hatás megfordul — tíz év elteltével a mellrákkockázat enyhén csökken azokhoz a nőkhöz képest, akik sosem szültek.
Bár pusztán nőnek lenni is fokozza a mellrák kialakulásának esélyét, csupán körülbelül 12%-ban alakul ki ténylegesen a betegség. A kockázati tényezők két kategóriába sorolhatók: módosítható (amelyeken változtathatunk) és módosíthatatlan (amelyeken nem).
A módosítható tényezők közé tartozik az elhízás, a nagy mennyiségű alkoholfogyasztás, a dohányzás, bizonyos étrendek, a mozgáshiány és a hormonális fogamzásgátlás, különösen egyes szintetikus ösztrogén tartalmú készítmények. Azonban e tényezők és a mellrák közötti összefüggés nem mindig egyértelmű.
További információkat olvashatsz hormonális és hormonális, illetve nem hormonális fogamzásgátlásról szóló cikkeinkben.
A módosíthatatlan kockázati tényezők a következők:
- Életkor — az 50 év feletti nők hajlamosabbak a mellrákra, ugyanakkor azoknál, akik fiatalabb korban szülnek, hosszú távon csökkenhet a kockázat.
- Öröklődés — a családi halmozódás növeli a nők mellrákkockázatát. A kockázat magasabb, ha közeli hozzátartozónál fordult elő.
- Ionizáló sugárzásnak való kitettség — a sugárzás számos ráktípus kiváltó tényezője.
- Sűrű emlőszövet — az alacsonyabb zsírtartalmú, sűrűbb emlőszövettel rendelkező nőknél nagyobb a mellrák kialakulásának esélye, mint a kevésbé sűrű emlőállomány esetén.
- Hormonális egyensúlyzavarok — azoknál a nőknél, akiknél ösztrogéndominancia áll fenn, fokozottabb a mellrák kockázata, hiszen a betegség közvetlenül összefügg az ösztrogén túltermelődésével.
Tudj meg többet a női hormonokról ebben a cikkben.
A mellrák típusai
A mellrákot típusok, stádiumok és grádusok alapján sorolják be. A stádium azt jelzi, mennyire terjedt el a daganat. A grádus a daganatos sejtek állapotát írja le — hasonlítanak-e a normális emlősejtekre, vagy jelentős eltérést mutatnak.
A daganat típusai lehetnek nem-invazívak vagy invazívak, attól függően, hogy átterjedtek-e a keletkezési helyükről a környező szövetekre. A mellrákot általában a következő csoportokra osztják:
- Invazív duktális emlőrák: a tejcsatornákban alakul ki, és átterjed a környező szövetekre.
- Invazív lobuláris emlőrák: a tejtermelő lebenyekben fejlődik ki, majd átterjed a környező területekre.
- Ductalis carcinoma in situ: nem-invazív daganat, amely a tejcsatornákban marad.
- Lobularis carcinoma in situ: nem-invazív daganat, amely a lebenyekben helyezkedik el.
Önvizsgálat és a mellrák tünetei
A mell önvizsgálata egy otthon is elvégezhető megelőző lépés. Ha rendszeresen átvizsgálod a melleidet, időben észreveheted azokat a változásokat, amelyekkel érdemes orvoshoz fordulni.
Az önvizsgálat időzítése is fontos, mivel a menstruációs ciklus hatással lehet az emlők érzékenységére és méretére. Igazítsd az időpontot saját tapasztalataidhoz — általában a menstruáció megkezdése utáni nagyjából egy hétben a legkevésbé érzékenyek a mellek.
Kezdd az önvizsgálatot azzal, hogy megfigyeled a melleid kinézetét. Változott a mellek alakja, mérete? Ugyanúgy néznek-e ki a mellbimbók? Figyeld meg, hogy a mellbimbó befelé fordult-e vagy megváltozott a színe. Szokatlan váladékozás (akár tiszta, akár véres) esetén is fordulj orvoshoz. Egyéb tünet lehet a duzzanat, kiütés, bőrpír, vagy az emlő teltségének változása.
Ezután gyengéden tapintsd át a melleidet az ujjaid párnáival, körkörösen haladva a puha szöveteknél és a mellbimbóknál. Tapints csomókat vagy göböket. Jelez bármilyen fájdalmat, kellemetlenséget az átvizsgálás során. Ezután emeld fel a karjaidat, és vizsgáld meg a mellek oldalait, illetve a hónalj alatti területeket, ahol a nyirokcsomók találhatók. Ismét keresd a fájdalmas, duzzadt vagy göbös területeket.
Mit találhatsz?
Ha valami szokatlant észlelsz, ne ess pánikba! Nem minden elváltozást okoz rák, de mindenképp érdemes orvossal konzultálnod a pontos diagnózisért.
Mellcsomók — bár ijesztőek lehetnek, tízből kilenc esetben nem rosszindulatúak. Ezek gyakran hormonális változások következtében jelennek meg. Nem rosszindulatú csomók általában kicsik (2 cm-nél kisebbek), és oldalirányban elmozdíthatók.
Mellfájdalom — leggyakrabban hormonális okai vannak. Menstruáció előtt, hormonális fogamzásgátló szedésekor, illetve terhesség vagy más reproduktív események idején is jelentkezhet. A hormonális eredetű fájdalom általában elmúlik, míg a gyulladásos eredetű tartósabb. Ez utóbbi rendszerint idővel fokozódik, és csak egy területre koncentrálódik.
A mell formája és a bőr. A legtöbb nőnek alapvetően aszimmetrikus a melle, ez teljesen normális. Az emlők alakja a menstruációs ciklus során is változhat: a ciklus utolsó napjaiban teltebbnek érezheted őket. A terhesség és a szülés is befolyásolja a mellek megjelenését. Figyelj a bőrpírra, duzzanatra vagy irritációra a mellen vagy környékén. A méret gyors változása — főleg, ha csak az egyik mellet érinti — aggodalomra adhat okot.
Diagnózis és kezelés
Ha az észlelt tünetek alapján felmerül a daganat gyanúja, az orvos onkológiai szakrendelésre irányíthat további vizsgálatok céljából. Az első vizsgálatok általában nem invazívak: ultrahangvizsgálattal, majd mammográfiával (mellröntgen) kezdődnek. Amennyiben eltérést találnak, szövettani mintavételre (biopsziára) kerül sor annak eldöntésére, fennáll-e daganatos elváltozás.
A kezelés a daganat típusától, stádiumától és grádusától — vagyis a daganat méretétől és elterjedtségétől — függ. A leggyakoribb kezelési módok:
- Részleges műtét (lumpektómia) — nem-invazív elváltozások esetén, csak az érintett terület kerül eltávolításra.
- Masztektómia (az emlő eltávolítása) — erre akkor van szükség, ha a daganat átterjedt a környező szövetekre.
- Nyirokcsomó műtét — ha a rák átterjedt a nyirokcsomókra, ezek egy részét szintén eltávolíthatják.
- Sugárkezelés — röntgensugarakkal pusztítják el a daganatos sejteket; masztektómia után is ajánlott, hogy minimalizálják a kiújulás esélyét.
- Kemoterápia és hormonkezelés — gyógyszerek vagy hormonok segítségével csökkentik a daganatot és pusztítják a rákos sejteket. Gyakran a műtét előtt és után is kap a páciens kemoterápiát, így kisebb területet kell eltávolítani.
Élet mellrákkal
A mellrák diagnózisa lelkileg is megterhelő. A gyógyulás magába foglalja a testi és a mentális egészséget is. Fontos, hogy ne maradj egyedül az érzéseiddel, gondolataiddal! Segítséget jelenthet egy bizalmas barát vagy családtag, de akár egy ismeretlen is, aki meghallgat. A lényeg, hogy találd meg, ami Neked a legjobb!
A kezelések az élet számos területére kihathatnak: a kapcsolatokra, a családi életre, a pénzügyekre, a lelkiállapotra, sőt az önképre is. Sok nő számára kihívást jelent újra megtalálni önmagát a masztektómia és a kemoterápia után. Ezek a kezelések fizikálisan és mentálisan is megterhelőek lehetnek. A gyógyszerek mellékhatásai miatt rosszul is érezheted magad, és a betegség, valamint a kezelés minden erőforrásodat igénybe veheti: fáradékonyságot okozhat. Fontos a támogatás és a különböző megküzdési stratégiák keresése a gyógyulás érdekében.
A terápia segíthet abban, hogy a mellrákban szenvedő páciensek jobban kezeljék és javítsák helyzetüket. Sokan találnak támaszt a csoportterápiában, ahol sorstársakkal oszthatják meg élményeiket. Ez a közösséghez tartozás érzését adhatja, és segít megérteni: a betegség elleni harcban sem vagyunk egyedül.
Kövesd nyomon a menstruációdat a WomanLog alkalmazásban! Töltsd le most:
