Mik a méhnyak funkciói? Milyen gyakran ajánlott méhnyakrákszűrésen részt venni? Hogyan változtatták meg az új irányelvek az ajánlott citológiai vizsgálatok gyakoriságát? Tudjon meg mindent a méhnyakról, annak egészségéről és betegségeiről, valamint az ajánlott szűrővizsgálatokról.
A méhnyak a női reproduktív rendszer része. A hüvely végén helyezkedik el, védi a méhet, és fontos szerepe van a terhességben, valamint a hüvelyi szülés során. Ebben a cikkben az alábbiakról tudhat meg többet:
A méhnyak a női reproduktív rendszer része. Bár kicsi, jelentős szerepet tölt be a terhességben, a hüvelyi szülésben, a termékenység szabályozásában és a menstruáció során.
A méhnyak egy henger alakú szerv, amely a méh alsó végén helyezkedik el. Összeköti a méhet a hüvellyel. Általában 4 centiméter hosszú és 2-3 centiméter átmérőjű. A méhnyak kötőszövetből és simaizomzatból épül fel, és két fő részre osztható.
Az ektocervix a hüvely végén található külső rész. Ezen van egy kis nyílás, a külső méhszáj. Az endocervix a belső csatorna, amely a méh felé néz, és a belső méhszájnál végződik.
A méhnyakcsatornát hengerhám borítja, amely nyákot termel, ennek állaga a menstruációs ciklus során változik. A méhnyakban számos mirigy és idegvégződés található. Helyzete a ciklus, a terhesség és a menopauza szakaszaitól függően változik.
A méhnyak nyákot termel, és lehetővé teszi, hogy folyadékok juthassanak a méhbe és vissza. Azonban ez a kis szerv a szülés idejének meghatározásáért is felelős.
A méhnyak fő funkciói a következők:
A méhnyak egészsége összetett kérdés. A méhnyak fogékony különféle fertőzésekre és rendellenességekre, amelyeket vírusok, baktériumok, gombák vagy paraziták okozhatnak.
Több oka is van annak, hogy a méhnyak ilyen érzékeny a fertőzésekre: az elhelyezkedése, a hormonális változások és a sejtek szerkezete.
Mivel a hüvely végén helyezkedik el, könnyen ki van téve szexuális úton terjedő fertőzéseknek (STD) és a hüvelyben lévő mikroorganizmusoknak.
A méhnyak erősen reagál a szervezet hormonális változásaira. Minden egyes hormonváltozáskor – ciklus, terhesség, menopauza – más és más lesz a nyák mennyisége, így a szerv könnyebben sebezhetővé válik a fertőzésekkel szemben.
Végül: a méhnyak sejtjei érzékenyebbek a fertőzésekre és a daganatos elváltozásokra a női nemi szervek többi részéhez képest.
A méhnyak fertőzésének vagy betegségének jellemző tünetei:
A méhnyakgyulladás a méhnyak gyulladása, ami fertőzés vagy irritáció következtében alakul ki. Rendellenes folyás, fájdalom közösüléskor, vérzés a ciklusok között jellemző rá.
Ez az állapot akkor jelentkezik, amikor a méhnyak belső felszínének sejtjei a külső felszínre kerülnek. Általában ártalmatlan, de gyakran okozhat bővebb folyást és pecsételő vérzést.
A méhnyakpolip viszonylag gyakori, jóindulatú kinövés a méhnyakon, de időnként rendellenes vérzést vagy folyást is okozhat.
Méhnyak diszplázia esetén kóros sejtek jelennek meg a méhnyakon – ezt általában rákszűrés során fedezik fel. Kezelés nélkül a diszplázia idővel méhnyakrákká alakulhat.
A betegség lényege, hogy a méhnyak idő előtt megnyílik a terhesség alatt, ami koraszülés veszélyét növelheti.
A méhnyakszűkület a méhnyaknyílás beszűkülését jelenti, ami nehezítheti a menstruációs vér távozását, fokozott görcsöket és termékenységi problémákat okozhat.
A méhnyakrák rosszindulatú daganat, amely leggyakrabban a HPV-vel (humán papillomavírus) függ össze.
A méhnyakciszták apró, folyadékkal telt „csomók” a méhnyakon. Többnyire nőgyógyászati rutinvizsgálat során fedezik fel, általában nem igényelnek kezelést, hacsak nem okoznak panaszt.
A védősejtréteg elvesztése a méhnyakon, amely hajlamosíthat fertőzésekre, pecsételő vérzést vagy folyást okozhat.
Jóindulatú daganatok, amelyek a méhnyakon vagy annak közelében alakulhatnak ki. A nagyobb miómák medencei nyomást, fájdalmat és rendellenes vérzést jelenthetnek.
Chlamydia, gonorrhoea, herpesz és más fertőzések is érinthetik a méhnyakat, számos tünetet okozva.
A méhnyakrákszűrés, más néven Pap-teszt, során a nőgyógyásza mintát vesz a méhnyak sejtjeiből egy kenet segítségével. Ezeket a sejteket aztán megvizsgálják, van-e bennük elváltozás, amely HPV-fertőzésre vagy rákmegelőző állapotra utalhat.
Ez egy rutinvizsgálat, általában a nőgyógyászati rákszűrés részét képezi. Ajánlott 21 és 65 év közötti nőknél 3 évente Pap-tesztet, önmagában vagy HPV-szűréssel együtt végeztetni. A HPV-teszt 30-65 éves korban 5 évente is elvégezhető. Gyakoribb szűrésre lehet szükség, ha már diagnosztizáltak Önnél HPV-fertőzést, több partnerrel él együtt vagy volt már kóros lelet.
Korábban évente ajánlották a szűrést, a jelenlegi irányelvek viszont elegendőnek tartják 3-5 évente, mivel az elváltozások általában lassan fejlődnek rákká.
Ha a szűrés HPV-fertőzést vagy kóros sejteket mutat, további vizsgálatokra lesz szükség.
A kolposzkópia olyan vizsgálat, amikor egy speciális nagyítóval (kolposzkóppal) részletesen megvizsgálják a méhnyakat, hüvelyt és szeméremtestet. Közben oldatot alkalmaznak, amely segít kiemelni a kóros sejteket, és szükség esetén biopsziához mintát vesznek.
A biopszia során egy kis szövetmintát távolítanak el a méhnyakból, amit laboratóriumban vizsgálnak meg, hogy kimutassák, van-e daganatos elváltozás.
A méhnyakrák az egyik legjobban megelőzhető daganat. Nemcsak a rákképző HPV-törzsek elleni védőoltással csökkentheti a kockázatot, de a korai stádiumban felfedezett elváltozásokat sikeresen lehet kezelni.
Amit tehet a megelőzésért:
A méhnyakrák azonban csak egy a lehetséges méhnyakbetegségek közül. A fertőzéseknek való kitettség is krónikus gyulladáshoz, terméketlenségi gondokhoz vezethet.
Ezekkel a módokkal csökkentheti a méhnyakfertőzés esélyét:
Bár a méhnyak egy kis szerv, jelentős szerepe van a női reproduktív folyamatokban. Ne essen pánikba, ha HPV-re vagy fertőzésre pozitív lesz a lelete, vagy kóros sejteket találnak! A mai orvostudomány olyan fejlett, hogy a legtöbb méhnyakrák gyorsan felismerhető és sikeresen kezelhető. A legfontosabb, hogy oltassa be magát, éljen biztonságos szexuális életet és járjon rendszeres ellenőrző vizsgálatokra.
Töltse le most a WomanLog alkalmazást: