Probiotikumok
A probiotikumok élő mikroorganizmusok—többnyire baktériumok, néhány esetben élesztőgombák—, amelyek számos egészségügyi előnnyel járnak, ha megfelelő mennyiségben fogyasztjuk őket. Gyakran nevezik őket „jó” vagy „barátságos” baktériumoknak, mert hozzájárulnak az emésztőrendszer kiegyensúlyozott és harmonikus működéséhez.
A bél egészsége már egy ideje központi szerepet tölt be az egészség- és wellness világában, és jó okkal! Bélrendszerünkben több trillió apró mikroorganizmus él együtt, összefoglaló néven bélflóra vagy mikrobiom. Ez a pezsgő közösség, mely baktériumokból, vírusokból és néhány gombából is áll, kulcsfontosságú szerepet tölt be az ételek emésztésében, vitaminok szintetizálásában, valamint az immunrendszer szabályozásában. A probiotikumokat tekinthetjük a mikrobiom békefenntartóinak, amelyek megakadályozzák a káros mikrobák elszaporodását.
Számtalan mikroorganizmus él a testünkben többnyire szimbiózisban. A nevük is mutatja, szabad szemmel nem láthatók, így bár a számuk akár trilliókra is tehető, összesen csupán 1–3 kg-ot tesznek ki egy felnőtt ember szervezetében.
Az emberi mikrobiom rendkívül sokféle: több ezer különböző baktériumfaj alkotja a testünkben élő komplex ökoszisztémát. Ezeknek a baktériumközösségeknek az összetétele nagyon eltérhet személyenként, sőt egyazon személy különböző testrészein is változó lehet.
A bélmikrobiomban baktériumok, vírusok, gombák és archeák találhatók. A legtöbb mikroorganizmust baktériumok és vírusok teszik ki, míg a gombák és archeák aránya csupán egy-egy százalék. Mégis mindkettőnek fontos szerepe lehet; ma már tudjuk, hogy az apró bélgombák jelentős szerepet játszanak az emberi immunválaszban, míg az alig ismert archeák az emésztést segítik metán termelésével.
A vírusok jóval többen vannak. Többnyire betegségekkel kapcsoljuk össze őket, de a bélrendszerben pozitív hatással lehetnek az emésztésre, az immunrendszerre, sőt a kognitív funkciókra is. Bár a vírusok furcsa, alkalmazkodó, önmagukat ismétlő, „zombi/android” organizmus alkotók, amelyek nem képesek növekedni vagy saját energiát termelni, a baktériumok egyértelműen élőlények.
A baktériumok lenyűgözőek. Az egész testben megtalálhatók, a többségük azonban a béltraktusban él. Nagyobb koncentrációban vannak még jelen a bőrön, a szájüregben, a légutakban, az urogenitális traktusban és a különböző nyálkahártyákon is. Ezek a testtájak különösen hajlamosak bakteriális fertőzésekre.
Azokat, akik félnek a kórokozóktól, valamint az OCD-ben szenvedőket zavarhatja a gondolat, hogy ezek az élőlények velünk élnek; mégis, nélkülük nem tudnánk életben maradni. A probiotikumok megmutatják, mennyire hasznosak lehetnek számunkra a baktériumok.
Mik azok a probiotikumok?
A „probiotikum” már általánosan elterjedt kifejezés azokra az élő mikroorganizmusokra—elsősorban baktériumokra, de néhány élesztőgombára is—, amelyekről kimutatták, hogy egészségügyi előnyökkel járnak. Ezeket a mikroorganizmusokat gyakran nevezik „jó” vagy „barátságos baktériumoknak”. Probiotikumokat általában ételekkel vagy étrend-kiegészítőként fogyasztunk.
A tudományos vélemény megoszlik arról, hogy a probiotikumok mennyire hasznosak, de egyértelmű, hogy ezek nem károsak, és pozitív hatásuk lehet.
A legismertebb probiotikumok a Lactobacillus és Bifidobacterium nemzetségből származnak, de sok más törzset és fajt is alkalmaznak különböző probiotikus termékekben. Természetes probiotikumforrások az alábbi élelmiszerek:
- joghurt
- kefir
- savanyú káposzta
- kimcsi
- más erjesztett élelmiszerek
A probiotikumok étrend-kiegészítő formájában is elérhetők, például kapszulák, tabletták, porok vagy folyadékok formájában.
Mit csinálnak a probiotikumok a szervezetben?
A probiotikumok jótékony hatásai elsősorban abból adódnak, ahogyan ezek a mikroorganizmusok befolyásolják a bélmikrobiom egyensúlyát és működését. A probiotikumok szervezetre gyakorolt hatása függ többek között a konkrét törzs tulajdonságaitól, az egyéni egészségi állapottól, valamint a bélrendszerben jelenlévő ételektől és egyéb anyagoktól.
Amikor probiotikum kerül a szervezetbe táplálékkal vagy étrend-kiegészítőként, először a gyomor savas közegével találkozik, majd továbbhalad az emésztőrendszerben. Több probiotikum jól bírja a savas környezetet, így akadálytalanul eljut a vékonybélbe.
A vékonybélben epe- és emésztőenzimekkel is szembe kell néznie. Bizonyos probiotikus törzsek azonban ellenállók, ezért képesek eljutni a vastagbélbe, ahol a leginkább ki tudják fejteni hatásukat.
A vastagbélbe érve a probiotikumok képesek megtelepedni és hatni: kapcsolatba lépnek a természetes bélmikrobiommal, befolyásolják a baktériumfajok arányát, tápanyagokért és helyért versengenek a potenciálisan káros kórokozókkal. A probiotikus baktériumok képesek különféle anyagokat lebontani, és hasznos vegyületeket termelni például szénhidrátok vagy élelmi rostok fermentálásával, amely során rövid szénláncú zsírsavak (SCFA-k) keletkeznek, ez kedvez a jó emésztésnek.
A probiotikumok az immunsejtekkel is kapcsolatba léphetnek, amelyek a bélben található limfoid szövetben helyezkednek el, így hozzájárulhatnak a szervezet fertőzések és gyulladások elleni védelméhez.
Milyen előnyei vannak a probiotikumok fogyasztásának?
A bélflóra támogatásával a probiotikumok képesek számos folyamatra pozitív hatást gyakorolni a szervezetben, az egyensúly fenntartásától, a tápanyagok lebontásán át, akár a lelki egészség támogatásáig. A kutatások csak most kezdődnek, sok kérdés tisztázásra vár, tudományos konszenzus még nincs minden témában.
A jelenlegi tudományos álláspont alapján a probiotikumok főbb előnyei és funkciói:
- hozzájárulhatnak az ételek, különösen az összetett szénhidrátok, vagy például a laktóz lebontásához
- elősegíthetik a tápanyagok felszívódását
- fenntarthatják a kiegyensúlyozott és egészséges bélflórát
- támogathatják az immunrendszert
- gátolhatják a kórokozók elszaporodását
- lényeges vitaminokat szintetizálhatnak, például B-vitaminokat és K-vitamint
Újabb kutatások szerint összefüggés lehet a bélflóra és a mentális egészség között. Vizsgálják a probiotikumokat, hogy képesek-e javítani hangulati zavarokat, például depressziót vagy szorongást.
Néhány probiotikum a laktózérzékenyeknek is segíthet abban, hogy hatékonyabban bontsák le a laktózt, mivel termelni képesek a laktáz enzimet, amely szükséges a tejcukor lebontásához.
Amennyiben antibiotikumot szedsz, orvosod gyakran javasolhat probiotikumot is, hogy pótold az antibiotikum által legyengített, lecsökkent hasznos baktériumokat. Régen úgy gondolták, hogy a probiotikumok gátolhatják az antibiotikumok hatását, ma azonban inkább azt tartják, hogy nem zárják ki egymást, sőt, a probiotikumok akár gyorsíthatják a felépülést is. Egyes egészségügyi szakemberek javasolják, hogy antibiotikum után néhány órát várj, csak utána fogyassz probiotikumot.
Segíthetnek a probiotikumok az IBS-ben és IBD-ben?
Mivel a béltraktusban fejtik ki hatásukat, a probiotikumok különféle emésztéssel kapcsolatos egészségügyi állapotokban segíthetnek. Egyes irritábilis bél szindrómás (IBS) nők azt tapasztalják, hogy bizonyos probiotikum törzsek szedése mellett enyhülnek a hasi fájdalmaik, puffadásuk, rendszertelen székletük. Az eredmények azonban egyénenként eltérnek, nem mindenkinél tapasztalható javulás.
Tudományos tanulmányok is azt mutatják, hogy a probiotikumok csak mérsékelt javulást eredményeznek, viszont általában biztonságosan alkalmazhatók IBS-es nők esetében is, és hozzájárulhatnak az egészségesebb bélrendszer fenntartásához. Az irritábilis bélbetegség (IBD) egy komolyabb állapot, amikor ezek a tünetek tartóssá válnak, és további problémákhoz vezethetnek. Az egészséges étrend fenntartása segíthet ezeknek a fájdalmas és kellemetlen állapotoknak az elkerülésében.
Mikor érdemes probiotikumot fogyasztani?
A probiotikumok fogyasztásának legjobb időpontja természetesen függ egyéni igényeidtől és szedésük céljától. Érdemes lehet étkezés közben vagy közvetlenül előtte fogyasztani őket, mert így a probiotikus baktériumok jobban ellenállnak a gyomorsav hatásának. Ez segíthet a kellemetlen emésztési tünetek enyhítésében is.
Sokan hozzászoktak, hogy minden nap ugyanabban az időpontban szedik a gyógyszereiket, étrend-kiegészítőiket, de a probiotikumok esetén ez nem annyira lényeges. Kövesd a termék leírásában vagy az orvosod által adott útmutatást! Ha azt tapasztalod, hogy a tested nem reagál jól, érdemes lehet a probiotikum típusát, törzsét cserélni, vagy konzultálni egészségügyi szakemberrel.
Probiotikumok vs Prebiotikumok
Legtöbbet a „probiotikum” szót olvashatjuk joghurtcímkéken és diétás könyvekben, de léteznek prebiotikumok is. Mik azok?
A PRObiotikumok élő mikroorganizmusok, míg a PREbiotikumok nem élő, nem emészthető összetevők, amelyek a bélben élő mikroorganizmusokat táplálják. Leggyakrabban növényi eredetű ételekben, például gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonafélékben és hüvelyesekben találhatók. Közvetlenül nem adnak tápanyagot az embernek, mert nem tudjuk megemészteni őket, de közvetve támogatják egészségünket azzal, hogy serkentik a hasznos probiotikus baktériumok szaporodását. Prebiotikum például az inulin, bizonyos oligoszacharidok, valamint a rezisztens keményítő.
Prebiotikumokban gazdag ételek:
- fokhagyma
- vöröshagyma
- gomba
- spárga
- cikóriagyökér
- teljes kiőrlésű gabona
- kakaópor
- tengeri alga
- csicsóka
Néhány készítményt és étrend-kiegészítőt „szinbiotikumnak” neveznek, ami azt jelenti, hogy probiotikumot és prebiotikumot is tartalmaznak. Az ilyen termékek kettős előnnyel szolgálnak: eljuttatják a hasznos baktériumokat és a növekedésükhöz szükséges tápanyagokat is.
Töltsd le a WomanLog alkalmazást most:
