Hapci! Rejtélyes tüsszögés, orrfolyás, viszkető, könnyező szemek, általános viszketés és kellemetlenség… Ismerős hangzik? Az allergiák bosszantóak lehetnek, és sokféleképpen jelentkezhetnek, de szerencsére kezelhetők.
Bár a szénanátha és az allergiák gyakori problémák, gyakran aluldiagnosztizáltak, és még mindig sok tévhit él róluk. Sokan hiszik, hogy az allergiák – különösen az „enyhe” szezonális allergiák – nem elég komolyak ahhoz, hogy foglalkozzunk velük, pedig az igazság az, hogy bármilyen allergiás reakció megterheli a szervezetet, és érdemes komolyan venni.
Gyakorlatilag bármilyen anyag – legyen bármilyen ártalmatlan – allergiás reakciót válthat ki, ha a szervezet érzékenységet alakít ki vele szemben. Ilyenkor a szervezet fenyegetésként érzékeli az egyébként ártalmatlan anyagot, és védelmi célból beindítja az erős immunválaszt. Becslések szerint az emberek 20%-a tapasztal allergiát élete során, és bármikor megjelenhet!
Ha találkozol egy olyan allergénnel, amelyet az immunrendszered veszélyforrásnak ismer fel, a szervezet hisztamint és más gyulladáskeltő anyagokat szabadít fel, hogy felvegye a harcot az „ellenség” ellen. Éppen ez az immunválasz okozza az allergiás reakció jellegzetes tüneteit.
Gyakori allergének:
Az allergia a test számos részét érintheti, például allergiás náthát légúti rendszerben, csalánkiütést vagy ekcémát a bőrön, vagy emésztőszervi tüneteket a bélrendszerben. A tünetek az allergéntől és az egyéni érzékenységtől függően eltérőek lehetnek. Az enyhébb vagy közepes súlyosságú allergiás reakciók tünetei közé tartozik a tüsszögés, orrfolyás vagy orrdugulás, köhögés vagy sípoló légzés, viszkető, könnyező szemek, viszkető bőr és kiütések, hányinger, hányás, illetve hasmenés.
A súlyos allergiás reakció anafilaxiához vezethet, amely életveszélyes állapot, és azonnali orvosi ellátást igényel. Tünetei közé tartozik a torok vagy a nyelv duzzanata, nehézlégzés, gyors szívverés, szédülés és eszméletvesztés. Elsődleges kezelésként adrenalininjekció (epinefrin) szükséges. Sok, allergiára hajlamos személy hord magánál epinefrin tartalmú autoinjektort (epipen) vészhelyzet esetére. Ennek ellenére további ellátás, infúzió és szükség esetén antihisztamin vagy szteroid adása is ajánlott. Az emberek akár 2%-a is átél ilyen súlyos reakciót legalább egyszer élete során, de a többség túléli, ha a segítség gyorsan érkezik.
A szénanátha, más néven allergiás nátha, gyakori állapot, amely az orrjáratokat, vagyis az orrmelléküregeket érinti. Ez az orr és a szem nyálkahártyájának irritációjával, gyulladásával jár, emiatt tüsszögés, orrfolyás vagy orrdugulás, viszkető, könnyező szemek jelentkeznek.
A szénanátha leggyakrabban a fák vagy a fűfélék pollenje, illetve egyéb apró, levegőben szálló részecskék okozzák.
Igen, a szénanátha egyfajta allergia, amely különösen az orrot és a szemeket érinti. A tünetek súlyossága változó lehet, lehetnek szezonálisak vagy egész évben fennállók, attól függően, hogy mire vagyunk érzékenyek. A szénanátha általában enyhe, de tartós, főleg zavaró, nem életveszélyes tünetekkel jár – hasonlóan a megfázáshoz. A asztmában szenvedőket különösen érintheti a szénanátha.
A szénanáthát általában a környezetben található apró, levegőben szálló részecskék váltják ki.
A pollen (fákból és fűfélékből) a leggyakoribb kiváltó oka a szezonális szénanáthának, innen az elnevezés. Különböző pollenek más-más évszakban fordulnak elő: például a fák tavasszal, a füvek – amelyekből széna is lesz – nyáron, a parlagfű pedig ősszel bocsátja ki a pollenjeit.
Az egész évben fennálló, makacs szénanátha leggyakoribb allergénjei:
Az apró poratkák, melyek az ágyneműben, kárpitokban, szőnyegekben és más rejtett zugokban élnek. A váladékuk és testrészeik allergiás reakciót válthatnak ki.
A penészgomba spórák mind kültéren, mind beltéren jelen lehetnek, főleg nedves, párás környezetben.
Állatszőr, hámsejtek, azaz a macskák, kutyák, illetve más házi kedvencek bőr- és szőrdarabkái, valamint ezek nyálából és más testnedvekből származó fehérjék okozta allergia is gyakori. Papagájok is erősen allergizáló állatok.
Szénanáthát számos egyéb, itt nem említett allergén is okozhat.
Az orvostudományban létezik az a nézet, hogy a gyerekkorban tapasztalt „piszok”, kórokozók, mikroorganizmusok és paraziták hozzájárulnak az immunrendszer edzéséhez, és így védenek minket az allergiáktól. Az elmúlt száz évben az allergiák és autoimmun betegségek aránya meredeken emelkedett, és az iparosodott országokban lényegesen elterjedtebbek. Bár ez a feltevés nem általánosan elfogadott, és többféle magyarázat létezik, egyre több adat utal arra, hogy a személyes higiénia fontos, de a túlzottan steril környezet káros lehet.
Sajnálatos módon jelenleg nincs ismert gyógymód a szénanáthára. A legegyszerűbb megelőzés a kiváltó ok elkerülése lenne. Sajnos, ellentétben az ételallergiákkal, amelyek jól azonosíthatók és kiiktathatók az étrendből, a környezeti allergének teljes elkerülése szinte lehetetlen. Azonban számos lépést tehetsz a tünetek csökkentése és az életminőség javítása érdekében.
Még ha a teljes elkerülés nem is reális, az allergénekkel való találkozás minimalizálása sokat segíthet a szénanátha tüneteinek enyhítésében.
Pollenérzékenység esetén ez jelentheti például, hogy a pollenszezonban, főként reggelente vagy szeles napokon minél többet tartózkodsz zárt térben. Sok időjárás-jelentés tartalmaz pollenszint előrejelzést is az allergiások számára. Tartsd zárva az ablakokat, használj HEPA-szűrőt a légkondicionálódban vagy párásítóban a lakás levegőjének tisztítására. Poratka-allergia esetén segít a rendszeres ágyneműcsere, szőnyegek és párnák porszívózása – illetve általában a por és állatszőr minimalizálása otthon. Érdemes magas minőségű légtisztító szűrőbe vagy HEPA-s porszívóba beruházni. Fontos tudni, hogy az erős tisztítószerek, illatosított termékek vagy a száraz levegő is súlyosbíthatják az allergiás tüneteket.
Sokaknak hatékony megoldás lehet az allergiás tünetek orvosi kezelése. Az elérhető és ajánlott készítmények világszerte eltérőek lehetnek. A leggyakoribb gyógyszercsoportok:
Az antihisztaminok gyakran gyorsan enyhítik az olyan tüneteket, mint a tüsszögés, viszketés, orrfolyás, viszkető szemek. A hisztamin hormon többek között az immunválaszban vesz részt; áteresztőbbé teszi a hajszálereket, hogy a fehérvérsejtek eljuthassanak a kórokozókhoz. Ez a folyamat okozza ugyanakkor az orrfolyást és a vizes szemeket is.
Az első generációs antihisztaminok, mint például a diphenhydramin (Benadryl), chlorpheniramin (Chlor-Trimeton) és a hydroxyzine (Atarax) hatékonyak, de gyakran álmosságot okoznak, ezért főleg nem nappal ajánlottak. Ezek a szerek átjutnak a vér-agy gáton, így befolyásolják a hisztamin idegrendszeri funkcióit is, például az alvás-ébrenlét szabályozását – emiatt okoznak álmosságot.
Az újabb, második generációs antihisztaminok, például a cetirizin (Zyrtec), loratadin (Claritin), fexofenadin (Allegra) és desloratadin (Clarinex) nem jutnak be az agyba, így nappali használatuk előnyösebb, mert általában nem okoznak álmosságot.
Az orrspray-ként alkalmazott kortikoszteroidok gyulladáscsökkentők, amelyek csökkentik az orrnyálkahártya gyulladását és enyhítik az orrdugulást, orrfolyást és tüsszögést rendszeres használat esetén. Receptre kaphatók, de néhány országban recept nélkül is elérhetőek. Hatásuk órák vagy napok alatt alakul ki, teljes hatékonyságukat akár hetek alatt érik el. Érdemes tehát szezonális szénanátha esetén 1-2 héttel a pollenidőszak előtt elkezdeni alkalmazni.
Hatásuk késleltetett, ezért az allergiások körében, ha türelmetlenek, könnyen előfordulhat a túladagolás. Mellékhatás lehet az enyhe orr- és torokirritáció, tüsszögés, fejfájás vagy orrvérzés.
A túlzott használat legveszélyesebb mellékhatása az orrsövény perforációja, ezért orrvérzés esetén a készítményt abba kell hagyni a súlyosabb károsodás elkerülésének érdekében. Habár hatékonyak, több ellenjavallat is létezik, ezért mindenképp konzultálj orvosoddal, mielőtt elkezdenéd használni ezeket.
Az orális vagy orrspray formában elérhető dekongesztánsok gyors és átmeneti enyhülést hoznak orrdugulás, füldugulás és nyomás esetén – a vérerek és a megduzzadt szövetek összehúzódását okozzák. A legtöbben biztonságosan használhatják őket, de nem ajánlott az ajánlottnál hosszabb ideig alkalmazni, mert visszacsapó orrdugulás alakulhat ki (az orrnyálkahártya még jobban megduzzad, mint korábban).
Sokféle hatóanyag létezik, például oxymetazolin, phenylephrin vagy pseudoefedrin. Sok ilyen készítmény vény nélkül is kapható, de egyesekhez orvosi recept szükséges. Kisgyermekeknek nem adhatóak, illetve terhesség alatt minden gyógyszer használata előtt konzultálj orvosi szakemberrel.
Sok esetben alternatív módszerek is szóba jöhetnek az allergia menedzselésében.
Súlyos, más terápiára nem reagáló szénanátha esetén szóba jöhet az allergén specifikus immunterápia (allergia elleni injekciók). Ez kis adagok rendszeres beadását jelenti hosszabb időn keresztül, ezzel fokozatosan hozzászoktatva az immunrendszered az allergénhez, hogy már ne váltson ki tüneteket. Az immunterápiát allergológus írja fel és adja be. Ez időigényes ugyan, de akár tartós, végleges megoldást is adhat.
Napjainkban sok szó esik a probiotikumokról. Rengeteg különvezető mikroorganizmus él körülöttünk: növényeken, állatokon, az ételeinkben, sőt, a bélrendszerünket is benépesítik, ahol szimbiózisban segítik immunvédelmünket. Mindenkinek egyedi bél-mikrobiomja van, amely különböző fajokból áll. Vannak jótékony és káros baktériumok is – utóbbiak egyensúlyvesztést (diszbiózist) okozhatnak az emésztőrendszerben.
Néhány vizsgálat kimutatta, hogy bizonyos baktériumtörzsek – például a Lactobacillus és a Bifidobacterium, melyek megtalálhatók a joghurtban vagy a kombuchában – csillapíthatják a gyulladást és az immunrendszer túlzott érzékenységét bizonyos allergénekkel, például a rhinitis-t okozókkal szemben. Mivel mindenki egyedi, nincs univerzális megoldás, de mindenképp érdemes kipróbálni a probiotikus termékeket.
Fontos orvossal, allergológussal konzultálni a tünetek kivizsgálásáról, szükség esetén allergiavizsgálatot is végezve. A megfelelő diagnózis után az allergológus segíthet a leghatékonyabb kezelés kiválasztásában.
Bár a szénanátha rendszerint gyermekkorban vagy serdülőkorban jelenik meg először, előfordulhat, hogy felnőttkorban alakul ki. A késői megjelenés okai lehetnek:
Az olyan allergénekkel, mint a por, penész, pollen és más apró részecskék való hosszan tartó találkozás szintén okozhat szénanáthát egészséges felnőttnél is.
Bár a szénanátha tünetei nagyon hasonlítanak a megfázás tüneteire, előbbi allergén kiváltotta, míg utóbbi vírusfertőzés miatt alakul ki. Ez a különbség fontos, mivel a kezelési módok eltérnek. A három fő különbség: a tünetek kezdete, a lefolyás és egy „megkülönböztető” tünet jelenléte.
Kezdet. Megfázás esetén a tünetek fokozatosan alakulnak ki, szénanáthánál gyorsan, az allergénnel való találkozás után. Lefolyás. A megfázás általában 10 napon belül elmúlik, a szénanátha viszont addig tart, amíg az allergiát okozó anyag jelen van a környezetben. Megkülönböztető tünet. A láz gyakori a megfázásnál, de szénanáthánál ritka; míg a viszketés szénanáthában gyakori, megfázásnál ritka.
Bár a szénanátha többnyire nem életveszélyes, jelentősen ronthatja az életminőséget. Tünetei zavaróak lehetnek, és megnehezíthetik a mindennapokat, beleértve az alvást, a munkát és a tanulást is. Tartós allergiás panaszok hosszú távon kimerítik a szervezetet. A fennálló allergia növeli az asztmás roham, illetve egyéb súlyosabb légúti betegség kialakulásának kockázatát is.
Ha allergiás vagy szénanáthás vagy, nem érdemes hősiesen tűrni. Igyekezz felismerni a saját kiváltó okokat, és tegyél meg mindent, ami nyugtatja a tüneteidet és kényelmesebbé teszi mindennapjaidat. Meg fogod köszönni magadnak.
Töltsd le most a WomanLog alkalmazást!