Tályogok megértése: Gyakori típusok, megelőzés és kezelés
Ha valaha volt már tályog a bőrödön, ínyeden vagy a tested más pontján (vagy belsejében), tudod, mennyire veszélyes és fájdalmas lehet. És mivel a tályog hasonlíthat egy pattanáshoz vagy keléshez, könnyen kísértést érezhetsz, hogy kinyomd. De mielőtt ezt tennéd, olvasd el ezt a cikket, hogy megtudd, hogyan kezeld biztonságosan a tályogot, és miért nem szabad soha magadnak kinyomni.
A tályogok akkor alakulhatnak ki, amikor az immunrendszered fertőzés ellen küzd, amelyet vírus, baktérium vagy gomba okozott, és egy sérülésen, benőtt szőrszálon vagy más károsodott szöveten keresztül jutott be a szervezetedbe. Az immunrendszered mozgósítja magát a fertőzés leküzdésére, és eközben némi szövet elhal, így az érintett terület közepén egy apró, gennyel teli üreg alakul ki.
Hasonlóan a keléshez (vagy furunkulushoz), amely általában egy fertőzött szőrtüszőhöz kapcsolható, a tályog bárhol a testen vagy a testen belül előfordulhat, de nagyobb és mélyebben helyezkedik el, és kezelés nélkül könnyebben szétterjesztheti a fertőzést. Egy kis kelés (1 cm / 0,5 inch-nél kisebb átmérőjű) magától is elmúlhat, de ha bolygatják, nagyobb tályoggá fejlődhet. Ha kinyomod vagy nyomást gyakorolsz rá, a fertőzés mélyebb szövetekbe terjedhet, és akár a véráramodba is bekerülhet. Ezért jobb nem megpróbálni magadnak kinyomni vagy lecsapolni a kelést vagy tályogot. Helyette bízd orvosi szakemberre, aki biztosítani tudja a megfelelő bemetszés és drenázs (incision and drainage, I&D) módszerét.
Milyen a tályog kinézete?
A tályog megjelenése eltérő lehet attól függően, hol fejlődik ki. Általában egy érzékeny, gyulladt, rózsaszínes-pirosas, feszes, szivacsos, benyomható csomót láthatsz, amely érintésre fájdalmas. A tályog közepén található gennyet elfolyósodott elhalt sejtek, baktériumok és törmelék alkotja. Ahogy az immunrendszered küzd a fertőzéssel, egyre több sejtet pusztít el, így több genny keletkezik. Ez nyomást okoz a bőr alatt és fokozza a környező szövetek gyulladását.
Időnként a tályog "megnyílik" – a felszínén kis fehér pont jelenik meg; ez könnyen megtéveszthet, mert úgy néz ki, mint egy fehérfejű pattanás. Bár némi genny a felszínre került, még lehet több genny, törmelék és baktérium a mélyebb rétegekben.
Miért alakul ki tályog?
A tályog többnyire akkor fejlődik ki, amikor a bőr felszínén normálisan megtalálható baktériumok valamilyen sérülésen vagy károsodott szöveten keresztül bejutnak a szervezetbe, és egy zárt üregben genny képződik. Tályogok szőrtüszők és faggyúmirigyek körül is kialakulhatnak, hiszen ezek természetesen nyitott rések a bőrön, amelyek néha eltömődnek vagy elzáródnak. A Staphylococcus aureus baktérium a leggyakoribb okozó, de bizonyos paraziták, vírusok és gombás fertőzések is vezethetnek tályog fejlődéséhez. Mikor az immunrendszer nem működik megfelelően, még egy apró sérülés is fertőzéshez vezethet.
Hajlamosabb vagy tályogot kialakítani, amikor az immunrendszered gyenge vagy nem működik megfelelően. A daganatos betegek, cukorbetegek, HIV-fertőzöttek, sarlósejtes anémiában, Crohn-betegségben, colitis ulcerosában vagy perifériás érbetegségekben szenvedők, valamint a tartós szteroid terápián, kemoterápián átesettek, súlyos égési sérülteknél vagy egyéb traumát átélt személyeknél, illetve alkoholfüggőség vagy intravénás droghasználat esetén magasabb a tályog kockázata. További rizikófaktor az elhízás, rossz keringés, rossz higiénia, szennyezett környezet és bizonyos bőrfertőzéseknek való kitettség.
A tályog típusai
A tályog a tested bármely pontján kialakulhat, de leginkább a bőrön, a fogakon/ínyen, a külső nemi szerveken és néha a test belsejében található belső szerveken alakul ki.
Bőrtályog
Messze a leggyakoribb tályogfajta a bőrön alakul ki, mivel a bőr az első védelmi vonalunk, és több sérülés éri, mint bármely más szervet. Tályog bárhol kialakulhat, de leggyakoribb területek a hónalj, lágyék, hát, fenék és más, könnyen izzadó vagy zsírossá váló testtájak.
Kezelés nélkül egy bőrtályog akár üszkösödéshez is vezethet. Ha cukorbeteg vagy, vagy vérkeringési problémád van, különösen óvatosnak kell lenned, mert ezek a betegségek növelik az üszkösödés kockázatát egy kezeletlen fertőzés miatt.
Hogyan kezeld a bőrtályogot?
Egy kelés vagy kis tályog, mely 1 cm-nél (0,5 inch) kisebb átmérőjű, meleg borogatással vagy fűtőpárnával segíthető, hogy megnyíljon és magától kifakadjon. Tegyél steril gézt a hőforrás és a fertőzött bőrfelület közé, majd alkalmazz melegítést 10–20 percig, naponta 2–4-szer, akár két hétig is. Ez elősegítheti a tályog spontán kiürülését. Amennyiben ez bekövetkezik, tisztítsd meg a területet vízzel és szappannal, majd fedd be tiszta kötéssel.
Ne próbáld meg úgy kinyomni, mint egy pattanást, mert ezzel akaratlanul is továbbterjesztheted a fertőzést. Ha tűvel vagy más éles tárggyal próbálod kinyitni a tályogot, megsérthetsz egy vérereket, és a fertőzést a véráramba juttathatod, ami akár szepszishez is vezethet.
Ha a tályog két héten belül nem múlik el, vagy rosszabbodni látszik, fordulj orvoshoz. Figyelmeztető jelek, ha a tályog 1 cm-nél nagyobb vagy növekszik, láz, vörös csíkok, amelyek terjedő fertőzésre utalhatnak. Különösen fontos orvoshoz fordulni, ha bármilyen okból legyengült az immunrendszered.
Az egészségügyi szakember I&D eljárást hajt végre: egy kis bemetszést végez, leüríti a tályogot, antibiotikum kúrát ír elő a fertőzés megszüntetésére, helyileg antibakteriális krémet ajánl a seb kezelésére.
Hogyan előzheted meg a bőrtályogot?
A bőrtályogok megelőzése érdekében fontos a jó személyes higiénia. Mindig moss kezet, zuhanyozz le izzadás vagy zsírosodó bőr esetén. Viselj laza, természetes anyagból (például pamutból vagy lenből) készült ruházatot, amely lehetővé teszi, hogy az izzadság gyorsabban elpárologjon. Ha hajlamos vagy borotválkozás után benőtt szőrszálakból eredő tályogok kialakulására, próbálj puha szőrvágást vagy lézeres szőrtelenítést a testszőrzet kezelésére.
Fogászati tályog
Fogászati tályogok kialakulhatnak az ínyen, a fogban vagy a fogat tartó csontban. A baktériumok a fogak és az íny közötti réseken vagy a fog közepén található puha pulpa révén juthatnak be és szaporodhatnak el. Ekkor a következő tüneteket tapasztalhatod:
- lüktető fájdalom
- a fertőzött terület duzzanata
- érintésre érzékenység
- láz
- rossz szag és íz a szájban
A fogászati tályog SOS fogorvosi ellátást igényel. Nem múlik el magától, szakembernek kell leeresztenie. Ha túl sokáig vársz, a fogaid idegei károsodhatnak vagy elhalhatnak, végül elzáródik a fog vérellátása, a fog kieshet. Ha az ideg elhal, egy ideig jobban érezheted magad, mert elmúlik a fájdalom, de ha magát a tályogot nem kezelik, gyorsan átterjedhet a környező szövetekre, és komolyabb fertőzést okoz.
A tályog helyétől függően a fogorvos kis bemetszést végezhet, gyökérkezelést végez, vagy súlyosabb esetben műtéttel eltávolítja a sérült szövetet. A tályog eltávolítása után antibiotikum kúrát kell szedned, valamint speciális fertőtlenítő szájvízzel öblíteni, hogy megelőzd az újbóli fertőzést.
Hogyan előzheted meg a fogászati tályogokat?
A fogászati tályogok megelőzéséhez:
- tartsd fenn a megfelelő szájhigiéniát
- naponta legalább kétszer moss fogat és használj fogselymet
- járj rendszeresen fogorvoshoz tisztításra és ellenőrzésre
- ne dohányozz, mert a dohányosok hajlamosabbak a fogászati tályogokra és azok szövődményeire
- egészségesen táplálkozz és korlátozd a cukorbevitelt a lepedék lerakódásának megelőzése érdekében
Nemi szervi tályog
A hüvelyi kelések általában a szeméremajkak bőrredőiben vagy a szeméremtest bőrén keletkeznek, és legtöbbször a Staphylococcus aureus baktérium okozza, mely a bőr természetes mikrobiómájának egyik tagja. Azonban ha nem vagy jól, és legyengül az immunrendszered, az S. aureus problémát okozhat. A baktérium borotválkozás vagy túlzott izzadás, faggyúfelhalmozódás esetén bejuthat egy szőrtüszőbe vagy mirigybe. A hüvelyi kelések apró, fájdalmas golyócskáknak érződnek a puha szövetekben. Legtöbbször maguktól elmúlnak, de ha megnőnek vagy hosszabb ideig – két hétnél tovább – tartanak, nőgyógyásznak kell felnyitnia vagy leeresztenie.
A nemi herpesz és néhány STI is hasonlóan jelenik meg; először kicsi pattanásszerű kiütések jelentkeznek, melyek sárgás gennyet engednek ki, de a herpesz hólyagjai kicsik maradnak és csoportosan alakulnak ki. Ha nem vagy biztos abban, hogy mi okozza a nemi szerven jelentkező hegeket vagy kiütéseket, keresd fel orvosodat.
Hogyan kezeld és előzd meg a hüvelyi keléseket?
Megpróbálhatod a meleg borogatást, hogy a kelés magától leürüljön, de ha nem javul vagy romlani látszik, fordulj orvoshoz.
Megelőzheted a hüvelyi tályogokat megfelelő intim higiéniával, légáteresztő, természetes anyagból készült, bő fehérnemű viselésével, és ne ossz meg ruhát vagy törülközőt másokkal, mivel a hüvelyi kelések fertőzőek lehetnek.
Belső tályog
A belső tályogok ritkábbak, mint a külső tályogok, de veszélyesebbek, akár életveszélyesek is lehetnek.
Belső tályog kifejlődhet például:
- hasüregi szerveken, például tüdő, vese, máj, stb.
- a gerincvelőben
- az agyban
Ez többnyire műtét, trauma vagy fertőzés (vírusos, bakteriális vagy gombás) után, a környező szövetekből terjedve történik. Sajnos a belső tályogokat nehezebb észrevenni, mint a bőrön keletkező csomókat.
A belső tályoggal járó tünetek attól függnek, hol helyezkedik el. Egy hasüregi tályog lázat, hasi fájdalmat, émelygést, hányást, nehézlégzést és tartós köhögést okozhat; egy gerinc tályog lázat, hátfájdalmat, neurológiai problémákat okozhat; míg egy agytályog fejfájást, látászavart, zavartságot és egyéb kognitív nehézségeket eredményezhet.
Az agytályog, vagyis az agyon belüli fertőzés, különösen veszélyes tályog típus. Az utóbbi években sajnos növekszik az agytályogos esetek száma kisgyermekek körében. A szakértők ezt a középfülgyulladások és a felső légúti vírusfertőzések számának emelkedésével magyarázzák, amelyek átterjedhetnek az agyra is.
Hogyan kezeljük a belső tályogokat?
A belső tályogokat haladéktalanul kezelni kell, mert kezeletlenül további fertőzést és szerv-, ideg- vagy agykárosodást okozhatnak.
A kezelés attól függ, hol helyezkedik el a tályog, de jellemzően antibiotikum kúrát jelent a fertőzés leküzdésére. Kisebb sebészeti beavatkozásra is szükség lehet a tályog lecsapolásához, az elhalt szövet eltávolításához.
Belső szervek, gerincvelő vagy agy esetén sajnos kevés a lehetőség a tályog megelőzésére, de sokat segít, ha vigyázol magadra, betartod az orvosi előírásokat műtét, trauma vagy betegség után, illetve figyelsz a korai tünetekre, mert így időben fordulhatsz orvoshoz.
Meglógyulhat-e magától a tályog?
Kis tályogok a bőrön vagy hüvelyben maguktól vagy meleg borogatás segítségével is elmúlhatnak. Nagyobb tályogok, vagy lázzal/vörös csíkokkal járó tünetek esetén mindig orvosi kezelésre van szükség.
Fogászati és belső tályogok általában nem gyógyulnak meg maguktól, sürgős kezelést igényelnek. Ha a tályog kifakad, a fertőzés átterjedhet a környező szövetekre, a véráramba jutva pedig súlyosabb problémákat okozhat.
Miért alakul ki nálam mindig tályog?
A tályogok kialakulásának több oka lehet. Leggyakoribb alapjuk a legyengült immunrendszer, de bőrtályogok rossz higiénia, tompa pengével való borotválkozás vagy egyéb külső sérülés miatt is kialakulhatnak. Ha rendszeresen vannak tályogjaid, mindenképp fordulj orvoshoz, hogy kiderüljön az alapvető ok.
Végszó
Bár egy tályog nem tűnik mindig komoly betegségnek, súlyos következményei lehetnek. Ha tályogjaid vannak bárhol a testeden, keresd fel orvosodat, hogy megelőzd a fertőzés súlyosbodását.
Töltsd le most a WomanLogot:
