Nőknek célzott egészségügyi félretájékoztatás
Rengeteg online tartalom irányul a nők felé, ezek nagy része pedig egészségünkre és jóllétünkre fókuszál. Bár már túl vagyunk a 2000-es évek mérgező diéta- és randitrendjein, sajnos a „nőies” témák körében továbbra is elterjedt az álhír és félretájékoztatás, ami sokféle formát ölthet. Ez a cikk segít felismerni a megbízhatatlan információkat, hogy el tudd kerülni őket.
A digitális korban éjjel-nappal hozzáférhetünk az információkhoz, de korántsem mind megbízható. Akár szándékosan, akár véletlenül, a tartalomgyártók gyakran közölnek félrevezető információkat, és a nőknek szóló témákat különösen könnyű kiforgatni, majd tényként bemutatni.
„Az interneten olvastam – biztos igaz.” Ez a jól ismert, ironikus mondás emlékeztet a modern információmegosztás veszélyeire. A macskahalászatoktól az átverős hirdetésekig, a megtévesztés továbbra is virágzik online, de az internet túl sok előnyt nyújt ahhoz, hogy elhagyjuk. Az egyik legfontosabb ok, amiért az internethez fordulunk, az egészségünkkel kapcsolatos információk keresése.
Kutatások szerint Európában és az Egyesült Államokban a lakosság több mint fele keres egészségügyi információt online, és a nők ezt gyakrabban teszik, mint a férfiak.
A közösségi média sokrétűsége és a célzott hirdetések, tartalmak növekvő jelentősége miatt még keresés nélkül is gyakran botlunk egészségügyi információkba online.
Elég csak elkezdeni görgetni a hírfolyamodat, és előbb-utóbb megjelenik a mozgásról, diétáról vagy más életmódbeli témákról szóló tanács. Az olyan platformok, mint a TikTok és az Instagram különösen jók abban, hogy vizuálisan vonzó, algoritmikusan személyre szabott tartalmakkal árasztanak el.
De ne feledd – az egészséggel kapcsolatos döntéseink közvetlenül hatnak az életünkre, a tartalomkészítők pedig hétköznapi emberek, akik néha hibáznak, néha pedig akár haszonszerzés céljából szándékosan félrevezetnek minket.
„Női témák”
A nők sokféle okból érdeklődhetnek egészségügyi témák iránt, de a nőkre jellemző „mentális teher” miatt gyakran elvárják tőlünk, hogy ne csak magunkról gondoskodjunk, hanem elsődlegesen feleljünk gyermekeink, párunk és idősebb rokonaink egészségéért is. Ezért találkozunk gyakran női platformokon az általános és reprodukciós egészség, sport- és táplálkozási tippek, gyermeknevelési tanácsok, illetve háztartási praktikák témáival.
Pontosan tudjuk, hogyan néz ki a nőknek szóló tartalom: barátságos és közvetlen, gyakran nemi kódokkal, színekkel tervezett. A hétköznapi hangnem – mintha egy idősebb nővér vagy jó barátnő tanácsait olvasnánk – megkönnyítheti a bonyolult vagy unalmas témák megértését, de néha eltakarhatja az alapos információellenőrzés hiányát is.
A wellness egy mindent átfogó terület, és világszerte milliók vallják magukat „életmód”-influenszernek, akik rendszeresen osztanak meg egészségügyi témájú információkat. Ez a szféra jellemzően női dominanciájú.
Bár a férfiakat is elérik megtévesztő, olykor ártalmas információk, főleg a sport és testépítés területén, a nőknek célzott félretájékoztatásnak vannak tipikus, felismerhető formái – erről szól ez a cikk.
Bár a reklámok eredeti célja segíteni az embereket abban, hogy rájuk szabott termékeket találjanak, a vállalatok számára az ún. „férfias” és „nőies” marketing szétválasztása aranybánya. Ugyanazt a terméket két célcsoportnak is el lehet adni, elég „kipinkesíteni és lekicsinyíteni” a nőknek, majd magasabb áron értékesíteni.
Az is jól ismert, hogy a társadalmak hagyományosan bizonyos témákat kizárólag női területként kezeltek. Az online információs és szórakoztató terek természetes folytatásai ennek a régi gyakorlatnak. Ez lehet felhatalmazó, de korlátozó is.
Biztonságos terek nőknek
Soha nem volt még ilyen szabad a nők önkifejezése, mint napjainkban. Sokunk számára az olyan online platformok, mint a TikTok, Instagram, YouTube, illetve a számos blog és közösség biztonságos teret adnak hétköznapjaink, félelmeink, gondolataink megosztására – olyan témákról is, amelyeket régen szőnyeg alá söpörtek volna.
Bár a menstruációról, gyermeknevelésről és szépségápolási rutinfokról szóló posztok alatt továbbra is gyakran jelennek meg negatív kommentek, a hagyományosan női témák végre megkapják a megérdemelt figyelmet.
Ugyanakkor sok női egészségügyi kérdést a mai napig sem ismerünk teljes körűen. Nem is olyan régen még csak férfiak vettek részt orvosi vizsgálatokban, a menstruációs ciklust zavaró tényezőnek tekintették, amire az orvoslásnak nincs szüksége. Ez sok szempontból sötétben tartotta a nőket saját testükkel kapcsolatban. 21. századi példaként: ma is folyamatosan tanuljuk, valójában mekkora és mennyi mindenre képes a csikló. A nők érzelmeit máig gyakran elintézik egy legyintéssel, a PMS-t és menopauzát pedig nem értik meg, sőt, sokszor kinevetik vagy félnek tőle.
Az életmód bloggerek le nem ellenőrzött tanácsai fő célközönségeként a nőknek maguknak kell levonniuk a következtetéseket.
Félretájékoztatás vs. dezinformáció
Mindkét fogalom hiányos vagy pontatlan információt jelent, de lényeges különbség van köztük.
Dezinformáció az, amikor valaki tudatosan, szándékosan közöl hamis információt félrevezetés céljából. Az előadó tudja, hogy amit mond, hiányos vagy téves, mégis igazságként tálalja. A dezinformációt általában valamilyen cél vezérli, például eladni valamit, érvényesíteni egy narratívát, felnagyítani a hitelességet vagy kárt okozni a versenytársaknak.
A halitózis, vagyis a rossz lehelet fontosságát például a 20. század elején szándékosan túlozták el, hogy piacot teremtsenek egy szájvíznek. Az orvosi hangzású megnevezés és a szenzációhajhász reklámok hatalmas nyereséget hoztak, és bár a szájvíz önmagában elfogadható termék lehet, ez a manipuláció alapú értékesítés ma is ihletet ad az élelmes csalóknak.
Manapság főként álhírek, politikai kampányok kapcsán hallunk a dezinformációról, de a vállalkozásoknak és influenszereknek is nyilvánvaló érdekük fűződik a hazugságok terjesztéséhez, főleg, ha tudják, hogy a népszerűsített termékük nem sokat ér.
Félretájékoztatás olyan hibás vagy hiányos információ, amely nem ártó szándékkal, hanem tévedésből, tudatlanságból vagy hanyagságból terjed. Hiába akar egy online szereplő feltűnést kelteni egy „nagy, új, sokkoló” ötlettel, nem szándékosan hazudik – lehet, hogy csak hanyag, felszínes vagy nincs is tudatában hibájának.
Például a túlzott lelkesedéssel, ám szakmai tapasztalat nélkül osztogatott diétás vagy edzési iránymutatások gyakran ebbe a kategóriába tartoznak. Sajnos ilyenkor a „vevőnek résen kell lennie”. Előköséges utánajárás, és tényellenőrzés már a követőkre hárul, akik másolni szeretnék az influenszer életmódját anélkül, hogy teljes képet kapnának annak valóságáról.
A megoszthatóság fontosabb, mint a valóság
A modern folklór és városi legendák villámgyorsan terjednek a közösségi médiában. Ha valaki azt ígéri, feltalálta a tökéletes házi megoldást menstruációs panaszokra, pattanásokra vagy náthára, sokan megosztják. Sokszor a fiatalok fedeznek fel régi praktikákat, amelyeket azóta már tudományosan megcáfoltak – a tudatosság hiánya miatt ezek az elavult hiedelmek újraélednek az interneten.
Sok online tartalom inkább a népszerűségre és a megoszthatóságra koncentrál, nem pedig a megbízható tájékoztatásra. Vitatható vagy már megcáfolt „tényszerűségek” kapnak reflektorfényt fülbemászó zenével, vagy kattintásvadász címekkel. Bár szenzációhajhászásnak helye lehet egy rémtörténetben vagy celebpletykában, de egészségügyi álhír valós következményekkel járhat.
A női egészséggel kapcsolatos tanácsok sokáig népi bölcsességként, szólásokként és tapasztalatként öröklődtek. Ezek kulturálisan értékes, intuitív tudást adhatnak, de gyakran nehéz különbséget tenni a valóban hasznos javaslat és a babona vagy „vénasszonyok meséi” között. Az ilyen információkat érdemes fenntartásokkal kezelni, különösen öndiagnózis vagy öngyógyítás esetén.
Kutatás és ellenőrizhető források hiánya
Sok influenszer életmódi tanácsaival – szépségápolástól lakberendezésen és recepteken át – építi márkáját. Amit ritkán mellékelnek: tudományos, bizonyított háttér.
A WomanLog minden cikkünk alatt forráslistát közlünk, hogy olvasóink követhessék, honnan származnak adataink és eldönthessék, hol érdemes tovább kutatni. Ha egy influenszer, akit követsz egészséggel kapcsolatos tanácsot ad, nézd meg, feltüntet-e forrást. Ha nem, google-özd le a főbb állításokat, és keresd meg más, megbízható forrásban is, mielőtt bármit is vásárolnál vagy kipróbálnál!
Az információ forrásának minősége kulcsfontosságú. Vakmerő internetes állításokra alapozva dönteni körülbelül annyira biztonságos, mint a különc szomszédodtól kérni orvosi tanácsot. Ő mi alapján tudja, amit mond? És mire jó neki, hogy ezt terjeszti?
Ha egészségünkről van szó, mindenki a lehető legjobb információt szeretné. Ez általában hiteles, jó forrásból származó vélemények keresését jelenti – orvos, kórház, kutatóintézet –, ráadásul több vélemény kikérése sem árt, hogy lássuk, van-e ellentétes álláspont. Hiszen végső soron mi magunk élünk döntéseink következményeivel.
Alternatív források is adhatnak értékes nézőpontot, de ha a fő tanácsadó a „rezgéseid”, „kristályok”, zodiákusod vagy hasonló mágikus gondolkodás, mindenképp érdemes kétszer is meggondolni.
Logikai hibák és kognitív torzítások
Mindenki hibázik. Néha ezek a hibák gondolkodási szerkezeti tévedésekből fakadnak, ezeket nevezzük logikai hibáknak. A leggyakoribbak közül néhány:
„Cseresznyeválogatás” – amikor valaki csak azokat a tényeket emeli ki, amelyek az ő érvelését támasztják alá, minden mást elhallgat. Mit tegyél, ha túl sok információ vesz körül? Ismét: a források minősége legyen a fő szempont! Ha két népszerű influenszer ugyanazt a teát ajánlja menstruációs görcsökre, de öt bizonyítékalapú orvosi portál óv tőle, az influenszerek tanácsát követni magadra nézve káros „cseresznyeválogatás” lenne.
Ok-okozati tévesztés – amikor valaki azt állítja, hogy mivel valami más után történt, biztos az az oka. „Az együtt járás nem ok-okozat.” Ha valaki kipróbál egy szert vagy kezelést, és elmúlik a panasza, nem feltétlenül jelenti, hogy az adott szer megbízhatóan gyógyít. Lehet, hogy más tényező vagy puszta véletlen okozta a javulást – vagy egyszerűen így reagált a saját szervezete.
Egy termék vagy kezelés csak akkor tekinthető biztonságosnak orvosi szempontból, ha szigorú, bizonyítékalapú teszteken esik át – amire csak engedélyezett intézményeknek vannak forrásaik.
A közösségi médiában terjedő vizuálisan vonzó mémek, kattintásvadász címek és hangzatos videórészletek könnyen kioltják kritikus gondolkodásunkat, és számos logikai hibát, torzítást engednek át, amik rögzülhetnek.
„Megerősítési torzítás” – mindannyian hajlamosak vagyunk előnyben részesíteni azokat az információkat, amelyek alátámasztják meglévő elképzeléseinket; az elérhetőségi heurisztika pedig az a gondolati csapda, amikor azt hisszük, csak azért igaz vagy fontos valami, mert könnyen eszünkbe jut.
Ha ugyanazokat a „tényeket” újra és újra látjuk elterjedt posztokban és videókban, könnyen elhisszük őket, még akkor is, ha tudjuk, mennyire egyszerű manipulálni az információkat, képernyőképeket vagy fotókat online.
Az online félretájékoztatás kutatása csak most kezdődik igazán, de máris számos aggályos területet azonosítottak. Egy urológiai (vesebetegségek, ágybavizelés, húgyúti fertőzések stb.) TikTok-videókat elemző tanulmány például kimutatta, hogy csupán a vizsgált videók 22%-a felelt meg a hivatalos Európai Urológiai Társaság által közzétett információknak, és egyik sem hivatkozott tényleges forrásra.
Tartalomgyártók és az elvárások nyomása
A személyes hangvétel mágnesként vonz. Az online piacon szinte elvárás, hogy az influenszerek minden megjelenésükben megosszák saját tapasztalataikat, történeteiket. Az, hogy „valódinak” kell lenni, ráadásul sebezhetőnek, hozzájárul a furcsa bejelentések, tökéletes esti rutin, DIY arcpakolások vagy hintőpor-pótlók tömegéhez.
Sok influenszer fél beismerni tévedését – főleg, ha a vitatható tanács a fő márkaüzenetük része.
Algoritmusok. A közösségi média és hírportálok algoritmusai napról napra fejlettebbek. Ezek összegyűjtik az ízlésedre vonatkozó adatokat, majd célozott tartalmakat, reklámokat, esetleg politikai üzeneteket kapsz tőlük. Bár így könnyebben megtalálod a kedvenc zenéd vagy pulóvered, ugyanakkor az algoritmusok létrehozzák az ún. szűrőbuborékokat, visszhangkamrákat, amelyek torzíthatják a valóságérzékelésünket.
Bár a kormányok és más szereplők sürgetik a közösségi médiát, hogy legyenek átláthatóbbak az algoritmusaik és vállaljanak felelősséget a tartalomgyártókért, a végtelen online influenszer-tenger főleg magára van hagyva, gyakran éppen a botrányos vagy nagy figyelmet keltő posztokat emelik ki.
Az áltudományos egészségügyi tanácsok sokszor a szemünk előtt vannak, de néha titkosabb közösségekben is terjednek, amelyeket csak specifikus hashtagek és influenszerek révén lehet megtalálni. Tumblr-ön és TikTok-on például továbbra is jelennek meg pro-anorexia tartalmak: csak néhány kódolt hashtag kell, és máris egy közösségbe kerülsz, ahol a koplalás a fő téma. Hasonló káros közösségek léteznek a legkülönfélébb marginális érdeklődési körök vagy összeesküvés-elméletek körül is.
Hogyan kerüld el a félretájékoztatást?
Az internet vad terep, teljesen elkerülni a hamis információkat szinte lehetetlen. Amit tenni tudsz: légy éber, ne higgy el mindent, főleg, ha egészségről van szó. Felesleges pánikolni, de az egészséges kétkedés indokolt.
Tartsd szem előtt az alábbi kérdéseket, amikor a közösségi médiában böngészel:
- Hiteles az információ? Milyen forrásból származik?
- Okozhat-e bármilyen káros hatást az adott tanács?
- Kik osztják még ezt az információt?
- Összhangban áll az általánosan elfogadott egészségügyi tényekkel? Ha nem, miért?
- Milyen előnye származik az adott influenszernek/oldalnak abból, ha követem a tanácsukat?
- Köthetőek-e botrányok, viták a tanácsot osztó személyhez vagy magához az információhoz?
- Sérülékenyebb közönségeket (pl. fiatal lányokat, várandós nőket vagy betegségből felépülőket) céloznak a tanáccsal?
Ha mégis online edzéstervek, diétás tippek, egészségügyi rutinok mellett döntesz, járj utána az információnak, és érdemes orvosoddal is egyeztetni a következő viziten – és mindenképp hagyj fel vele, ha bármilyen káros hatást észlelsz.
Töltsd le a WomanLog alkalmazást most:
