Végleges fogamzásgátlás nők számára
Azt mondják, az egyetlen biztos fogamzásgátló módszer az önmegtartóztatás. Bár igaz, hogy ha soha nem létesítesz szexuális kapcsolatot, nem eshetsz teherbe, létezik több majdnem 100%-os hatékonyságú sebészeti fogamzásgátlási, vagyis sterilizációs eljárás is. Mik ezek, és miért övezi olyan erős stigma ezt a témát?
Az önkéntes sterilizációról ritkán beszélünk, hiszen ez komoly döntés, ráadásul sok kultúrában az anyaság biológiai kötelességnek számít a nők számára, így az elvárással szembemenni stigmatizáló lehet. Az önkéntes sterilizáció következményei és a beavatkozások nehézsége nők és férfiak esetében is eltérő lehet.
A sterilizáció férfiaknál az vasectomia—a ondóvezeték átvágása és lezárása; ez a beavatkozás gyors, minimálisan invazív, és gyakran—bár nem mindig—visszafordítható. A nőknél a petevezeték elkötése (tubal ligáció) kockázatosabb és összetettebb, s bár bizonyos esetekben visszafordítható lehet, ez nagy műtétet igényel, és ritkán teljesen sikeres, ezért a petevezeték elkötéséről hozott döntést célszerű véglegesnek tekinteni.
Amikor valaki az ellenkező biológiai nemű személlyel létesít szexuális kapcsolatot, mindig fennáll a terhesség esélye. Definíciótól függően még az „önmegtartóztatás” sem feltétlenül 100%-os védelmet nyújt, ha például csak a hüvelyi behatolástól tartózkodsz, de más típusú szexuális tevékenységben részt veszel.
Bár ritkán fordul elő, ismert olyan eset is, amikor terhesség nyomokban jelen lévő ondótól indult el—például combra került ondó révén, amely megfelelő körülmények között még képes lehet petesejtet megtermékenyíteni. Előváladékban is lehet kevés sperma. Az amerikai Járványügyi Központ (CDC) szerint a megszakításos közösülés 22%-ban nem előzi meg a terhességet: vagyis statisztikailag több mint minden ötödik alkalommal nem hatásos!
A nem tervezett terhesség mind párkapcsolatban élő, mind egyedülálló nőknél gyakori, de közel kétszer olyan gyakori az egyedülálló nőknél a termékeny életszakaszuk elején vagy végén.
A nem kívánt terhesség megszüntetése abortusz révén orvosi és pszichés kockázatokkal jár, és egyes országokban politikai/jogi következményei lehetnek. 2022 júniusában az USA Legfelsőbb Bírósága hatályon kívül helyezte az ötven éve érvényben lévő abortuszhoz való jogot biztosító döntést. Az abortuszhoz való hozzáférés most már 26 államban tiltott vagy jelentősen korlátozott, és országszerte folyamatosan erősödik a tiltásra irányuló törekvés.
Hagyományos vs végleges fogamzásgátlás
A legtöbben azért védekeznek, hogy szabadon élhessenek szexuális életet, anélkül hogy kívántlan gyermeket kellene vállalniuk. Korábbi cikkeinkben írtunk a különböző hormonális és nem hormonális módszerekről, ezek eltérő sikerességi arányáról, valamint esetileg alkalmazható lehetőségekről. Ezek a fogamzásgátlók egyszeri vagy havonkénti használatra szolgálnak, illetve használatuk abbahagyása után a termékenység visszatér.
Ezzel szemben a sterilizáció végleges, és gyakorlatát stigma övezi—bár kevésbé, mint korábban. A végleges fogamzásgátlást önként választó nőket gyakran ítélik el, kevésbé melegszívűnek tartják, úgynevezett „passzív ártó” viselkedésre késztethet másokat, mint például elkerülés, irigység vagy undor megnyilvánulása.
Ha sterilizációt fontolgatsz, készülj fel arra, hogy családtagok, barátok részéről ellenállásba ütközhetsz, és az orvosoknál is előfordulhatnak az eljárásoddal kapcsolatos negatív előfeltevések.
Az önkéntes sterilizáció okai
Mivel a női sterilizáció szinte mindig végleges, a legnagyobb aggály, hogy a döntés nehogy rossz okból szülessen meg, mert később mélységes megbánáshoz vezethet. Egy 2012-es tanulmány szerint a nők gyakrabban bánták meg sterilizációjukat, ha fiatalok voltak, kevés vagy egyáltalán nem volt gyermekük, partnerük nyomására döntöttek, vagy anyagi vagy párkapcsolati gondok megoldását remélték tőle.
Az orvosok valószínűbb, hogy elutasítják az önkéntes sterilizációs kérelmet, ha nem múltál el 30 (vagy akár 35) éves, vagy ha még nem szültél. Várható, hogy több személyes kérdésre kell válaszolnod, és tájékoztatott beleegyező nyilatkozatot kell aláírnod a műtét előtt. Bár szemléletváltozás zajlik, sok helyen még mindig jelen vannak a nők testét kontrolláló, elavult, szexista megközelítések.
A végleges fogamzásgátlás, vagyis az önkéntes sterilizáció mélyen személyes döntés, és csak akkor ajánlott, ha teljes biztonsággal tudod, hogy a jövőben nem szeretnél gyermeket. Ez a döntés csakis a tied lehet, és soha nem szabad, hogy a partnered, családtagjaid, barátaid vagy bárki más befolyásolja. Az emberek a környezetünkben változhatnak, de csak egy testünk van.
Előfordulhat, hogy valamilyen nőgyógyászati betegség, például méhnyakrák vagy a szaporító szervek egyéb megbetegedése teszi szükségessé a sebészeti beavatkozást és ezzel együtt a sterilizációt. Ilyenkor a felelős sebész tájékoztat a lehetőségekről, és a műtét előtt engedélyt kér tőled.
Szintén lehetőség lehet a sterilizáció császármetszés során is—természetesen ekkor is csakis a tájékozott beleegyezéseddel. Ez leggyakrabban bonyolult szülések után javasolt, amikor egyértelmű, hogy a problémák várhatóan megismétlődnének későbbi terhességekben, vagy az anya kérésére végzik el.
Sajnálatos módon, a múltban előfordult, hogy sterilizációt kényszerítettek bizonyos faji, nemzetiségi vagy egyéb, kevésbé értékesnek vagy kívánatosnak tartott, például fogyatékosság alapján besorolt csoportokra. Ezt olykor közvetlenül, törvények útján, fizikai kényszerítéssel, máskor pedig politikai nyomással vagy félrevezetéssel, „önkéntes” döntés színlelésével hajtották végre.
A nem önkéntes sterilizáció jelentős és tartós károkat okozott bizonyos közösségeknek, amelyek máig viselik következményeit. Egyes jelentések szerint ez a gyakorlat bizonyos helyeken napjainkban is előfordulhat. A célzott sterilizációt népirtás egyik formájának tekintik, és nagyon komolyan kell venni.
Petevezeték elkötés
A végleges női fogamzásgátlás leggyakoribb formája a petevezeték elkötés vagy „a csövek elkötése”. Ez a módszer több mint 99%-os hatékonysággal akadályozza meg a terhességet.
Mi a petevezeték elkötés? A megtermékenyítés általában közvetlenül vagy nem sokkal a szexuális aktus után történik a petevezetékekben, amikor a petefészkekből felszabaduló, méh felé tartó petesejt találkozik a hüvelyen keresztül feljutó spermiumokkal. A petevezeték elkötés egy sebészeti beavatkozás, melyet altatásban vagy helyi érzéstelenítésben végeznek, és a sebész elzárja a petevezetékeket.
Egyes esetekben a petevezetékekből egy kisebb szakaszt ki is vágnak, vagy akár a teljes vezeték eltávolításra kerül. Ez a műtét rendszerint laparoszkóppal történik—egy kis bemetszésen keresztül a köldök vagy az alsó has tájékán.
Mi történik a petesejttel petevezeték elkötés után? A petefészkek a menstruációs ciklusodnak megfelelően továbbra is termelnek petesejteket, a menstruációd változatlanul jelentkezik. Azonban mivel a petesejt nem tud eljutni a méhbe, minden hónapban felszívódik a szervezetben, nem távozik menstruációval.
Mennyire hatékony a petevezeték elkötés? A petevezeték elkötés több mint 99%-os védelmet jelent a terhesség ellen. Kutatások szerint ezer sterilizált nőből csak 2-10 esik teherbe a beavatkozás után.
Milyen kockázatai vannak? Mint minden műtétnél, itt is fennáll a fertőzés veszélye; a környező belső szervek, például a húgyhólyag sérülésének kockázata; az érzéstelenítéssel kapcsolatos mellékhatások; illetve műtét utáni szövődmények vagy egyéb problémák lehetősége.
Ritka esetben egy spermium valahogyan mégis eljuthat a petesejthez, ilyenkor azonban megnő a méhen kívüli terhesség (ektópiás terhesség) kockázata, amikor a megtermékenyült petesejt nem jut el a méhbe, hanem máshol, rendszerint a petevezetékekben tapad meg.
Petevezeték elkötése nem ajánlott az alábbi esetekben:
- cukorbetegség;
- tüdőbetegségek;
- elhízás;
- kismedencei gyulladásos betegség.
Természetesen minden végleges fogamzásgátló módszernél fennáll a pszichés kockázat: a megbánás lehetősége, ha az azóta meddővé vált nő a későbbiekben mégis gyermeket szeretne. Az emberi tapasztalat részeként az utódnemzés különösen mély és sokszor nem is előre látható szubjektív élmény, ezért nehéz kiszámítani, hogyan viszonyulunk majd hozzá később.
A petevezeték elkötésen túl létezik egy másik megoldás is nők számára, amely teljesen kizárja a teherbeesés lehetőségét, de ezt általában nem választott fogamzásgátlóként kínálják fel.
Méhkivétel (hiszterektómia)
A hiszterektómia egy másik sebészeti műtét, amely sterilizációt eredményez. Ebben az esetben a méhet távolítják el—önmagában vagy más női szaporító szervekkel (például méhnyakkal, petevezetékekkel, petefészkekkel) együtt. Méh hiányában a terhesség teljesen lehetetlenné válik. Nagyon ritka kivétellel, elméleti szinten, előfordulhat méhen kívüli terhesség, de az nem vihető végig.
Általában nem tekintik fogamzásgátló céllal végzett műtétnek. A hiszterektómiát az alábbi állapotok esetén végezhetik el:
- petefészek-, méh- vagy méhnyakrák;
- a szaporítószervekben vagy környezetükben előforduló más ráktípusok;
- méhfibróma (jóindulatú kinövések);
- rendkívül erős menstruációs vérzés;
- kifejezett kismedencei fájdalom;
- endometriózis;
- heves bakteriális fertőzések a reproduktív szervekben;
- olyan egészségügyi okok, amelyek kizárják a biztonságos terhesség lehetőségét
Szülés utáni hiszterektómiák
Szülés utáni hiszterektómiát néha akkor végeznek, amikor az anya egészsége vagy élete veszélybe kerül szülés közben felmerülő komplikációk miatt. Ilyen esetben a méhet a császármetszés során, vagy a szülést követő 24 órában távolítják el. Előfordulhat, hogy a császármetszésnek előre tervezett része, hogy megakadályozzák a jövőbeni terhességet.
Reproduktív egészséged útja itt sem ér véget
Ne feledd, a biztonságos szex nem csak a terhesség elkerüléséről szól! Ha végleges fogamzásgátlást választasz, továbbra is fontos, hogy óvd magad a szexuális úton terjedő fertőzésektől óvszer vagy más fizikai védelem használatával.
Ugyanígy, ha a méhnyakad és egyéb szaporítószerveid megvannak, továbbra is szükséges rákszűrésen és rendszeres nőgyógyászati vizsgálatokon részt venni egészséged védelmében.
Töltsd le a WomanLog alkalmazást most:
