Új! Jelentkezz be fiókod kezeléséhez, adataid megtekintéséhez, jelentések letöltéséhez (PDF/CSV) és biztonsági mentések eléréséhez. Jelentkezz be itt!
Oszd meg ezt a cikket:

Fogyatékkal élők és a szexuális egészség

A fogyatékkal élők szexuális igényei ugyanolyanok, mint bárki másé, ám számukra a stigma leküzdése, valamint az alapvető szexuális egészséggel kapcsolatos információkhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés sokkal nehezebb. A fogyatékkal élők aránytalanul kevés figyelmet kapnak a szexuális nevelésben és az ehhez kapcsolódó erőforrásokban, akár serdülőként, akár későbbi életkorban. Ebben a cikkben arról beszélünk, miként tehetjük mindenki számára elérhetővé a szexuális egészséggel kapcsolatos információkat, függetlenül fizikai vagy mentális képességeinktől.

A befogadás hidat képez a fogyatékosság és a szexuális egészség között.

Az emberi lakosság akár 10%-a él valamilyen fogyatékossággal, és a fogyatékkal élők gyakran elszakadnak saját szexuális igényeiktől. Szexualitásuk és reproduktív egészségük hajlamos háttérbe szorulni, ami megnehezíti számukra ezek jogainak képviseletét.

Az ableizmus hatása

Az „ableizmus” tudatos vagy tudattalan diszkriminációt jelent a fogyatékkal élőkkel szemben. Ha nem érint fogyatékosság az életedben, valószínűleg észre sem veszed, hogy ami neked természetes, az másnak leküzdhetetlen akadály lehet, ha rá nem világítanak. Még jó szándékú emberek is lehetnek érzéketlenek mások tapasztalatai iránt, és könnyen beleeshetnek a diszkrimináció mintázataiba, ezzel hátrányba sorolva a fogyatékkal élőket. Felhívhatjuk a figyelmet erre, hogy változtatni tudjunk ezen.

Akárcsak bárki másnak, a fogyatékkal élőknek is vannak szexuális igényeik, vágyaik és fantáziáik, amiket szeretnének megélni, ám amikor ezekről kellene beszélni, a legtöbb nem fogyatékkal élő félvállról veszi a témát. Még mindig nagyon gyakori, hogy tanárok, orvosok és más, potenciálisan segítő pozícióban lévők figyelmen kívül hagyják e legalapvetőbb emberi szükséglet fontosságát a fogyatékkal élők esetében. Ez tovább erősíti a stigmát, és növeli a különbséget fogyatékkal élők és nem fogyatékkal élők között.

A fogyatékkal élők további kihívásokkal néznek szembe szexuális és reproduktív egészségük tekintetében. Nemcsak a saját gondatlanságunk miatt, de a társadalom fizikai és szociális infrastruktúrája is az átlagos emberre van szabva, és nem veszi figyelembe mindenki egyéni szükségleteit, amíg nem hívják fel rá a figyelmet.

Az elérhető információk hiánya

A szexuális nevelés alapvető jog. Minden fiatalnak lehetőséget kellene kapnia arra, hogy megtanulja az anatómiát, a pubertás és fizikai változásokat, a szexuális egészséget, fogamzásgátlást, beleegyezést  és más fontos információkat. Sajnos, a fogyatékkal élők gyakran kimaradnak ezekből a beszélgetésekből. Sokan közülük különböző okokból otthon tanulnak, így a szexuális felvilágosítás a szülőkre hárul minden egyéb feladat mellett. Ám sok szülő kerüli a szexualitásról szóló beszélgetést, akár fogyatékkal élő, akár nem a gyermek. Néhány szülő fél a kamaszodástól, amikor a lányuk/fiuk már nem gyerek, és elkezdi érezni a szex és az intimitás iránti vágyat a családon kívül is. Mások azért választják a távolságtartást, mert ezen emberi szükségletet bűnnek tanulták meg.

Ha egy fogyatékkal élő gyermek mégis iskolába jár, nehéz lehet számára a test változásáról hallott információkat önmagára vonatkoztatni, mert a sokféle testalkat ritkán jelenik meg a tananyagban.


Az oktatási anyagok rendszerint csak az átlagos testeket ábrázolják, így kizárják azon gyerekeket, akik teste nem felel meg ennek a szabványnak.

Azok a kamaszok, akik nem tudnak megbeszélni másokkal a testükkel kapcsolatos változásokat és új tapasztalatokat, kevésbé magabiztosak lehetnek szexualitásukban, és jobban ki vannak téve a szexuális erőszak, egészségügyi problémák, nem tervezett terhességek és nemi úton terjedő betegségek veszélyének.

Szexuális és fizikai erőszak

A fogyatékkal élők nagyobb kockázatnak vannak kitéve szexuális és fizikai erőszak szempontjából, mint a nem fogyatékkal élők.


A fogyatékkal élők háromszor nagyobb eséllyel válnak valamilyen erőszak áldozatává. A fejlődési rendellenességgel élők a legsebezhetőbbek. Valójában a fejlődési fogyatékkal élő nők 80%-a áldozata szexuális bántalmazásnak.

Ha valaki nem érti, mi történik vele, sokkal kisebb eséllyel kér segítséget, vagy menekül el a bántalmazás elől. Az elkövetők többsége közel áll az áldozathoz: lehetnek családtagok, gondozók, egészségügyi dolgozók vagy személyi asszisztensek. Azok, akik fogyatékkal élőként bántalmazást szenvednek el, gyakran függő viszonyban vannak bántalmazójukkal, nincsen kihez fordulniuk, és ha mégis megpróbálnak segítséget kérni, a hatóságok hajlamosak figyelmen kívül hagyni a panaszaikat.

Olvass bővebben az intimitás újraépítéséről bántalmazó kapcsolat után.

A szexuális és reproduktív egészséggel kapcsolatos információk hozzáférhetőségének javítása fogyatékkal élők számára


Elégtelen hozzáférés

Sokan, akik fogyatékkal élnek, nem jutnak hozzá a szükséges információkhoz reproduktív és szexuális egészségükről a fizikai akadályok miatt. Rosszul megtervezett, elavult, és leromlott állapotú infrastruktúra – főleg vidéki térségekben – áthidalhatatlan kihívásokat jelenthet a mozgásukban akadályozottak számára. Ez növeli a kezeletlen betegségek, valamint a szexuális és reproduktív egészséggel kapcsolatos szövődmények, például a nemi betegségek, és a nem kívánt terhesség kockázatát.

Néhány intézményben a személyzet nincs megfelelően felkészítve a fogyatékkal élők kiszolgálására, így igényeiket ignorálják vagy nem veszik komolyan. Egyes egészségügyi szolgáltatók előítéletesek a fogyatékkal élők szexuális egészégügyi támogatásával kapcsolatban; korlátozzák a hozzáférést a szolgáltatásokhoz, vagy elzárkóznak attól, hogy egy fiatal nő álma a gyermekvállalás legyen, mert nem tekintik normálisnak a szexuális viselkedést olyankor, ha a test nem felel meg az átlagosnak.

Sztereotípiák

Sok társadalomban a fogyatékkal élőket nem tekintik szexuális lénynek. Ez megnehezíti számukra a pártalálást, egészséges kapcsolatok létesítését, vagy kielégítő szexuális tapasztalatok megélését. Ez az előítélet megfosztja azokat, akik ilyen kihívásokkal kénytelenek együtt élni, alapvető emberi jogaiktól és szabadságuktól. A sztereotípiák úgy osztják csoportokra az embereket, hogy figyelmen kívül hagyják a részleteket vagy a körülményeket. Minden nap leegyszerűsített gondolkodásmódot alkalmazunk okkal, de az emberi méltóság kérdésében ez kétszeres megfontolást igényel.

A fogyatékkal élők kizárása a döntéshozatalból

A fogyatékkal élők gyakran kimaradnak azokból a döntésekből, amelyek közvetlenül befolyásolják jogaikat és jólétüket. Sokan még mindig csak a szolgáltatások haszonélvezőjeként tekintenek rájuk, nem pedig olyan személyként, aki aktívan részt vehet saját problémáinak megoldásában, elmondhatja a véleményét vagy javaslatot tehet. Így – éppen a legfontosabb információforrás kizárása miatt – a segítők jó szándéka ritkán fordul át valódi megoldássá.

Támogatás hiánya

Egy másik rendkívül gyakori sztereotípia, hogy a fogyatékkal élők nem lehetnek jó szülők. Ha speciális igényű emberek úgy döntenek, hogy szülők lesznek, gyakran kinevetik, vagy megtagadják tőlük azt a támogatást, amit mások automatikusan megkapnak. Pedig a legtöbb fogyatékkal élő nő – még értelmi akadályozottság esetén is – kiválóan képes ellátni gyermekét. Bár szükségük lehet egyénre szabott eszközökre vagy igazításokra, mégis képesek családot alapítani és gyermeket nevelni. Mégis, sokkal nagyobb eséllyel veszítik el szülői jogaikat; bizonyíték nélkül is a szociális szolgálatok hajlamosabbak kiemelni a gyermeket ezekből a családokból, pusztán az orvosi közösségben tovább élő, mélyen gyökerező előítéletek miatt.

A várandósság, a szülés és a gyermekágy időszaka minden nőnek kihívás lehet, nemhogy annak, aki emellett fogyatékossággal is együtt él. A forrásokhoz és rendelőkhöz való rossz hozzáférés tovább növeli a szövődmények kockázatát az elhúzódó orvosi ellátás miatt.

Megoldások a szexuális és reproduktív egészség hozzáférhetőbbé tételére

A fogyatékkal élők szexuális és reproduktív egészsége jelenleg nem kap elég figyelmet. Íme néhány javaslat arra, hogyan tehetjük pozitívabbá a tapasztalataikat.

Figyelemfelkeltés

Amikor a lakosság 10%-a él valamilyen fogyatékossággal, és sokak életét közvetlenül is érinti ez a téma, társadalmunk nagy hibát követ el, ha nem foglalkozik vele. Fontos, hogy tájékoztassuk az embereket arról, mi is jelent fogyatékossággal élni, és tudatosítsuk, hogy legtöbben boldog és egészséges életet élhetünk kihívásaink ellenére is – ezzel segíthetünk megtörni a stigmát.

Az orvosi közösség képzése a fogyatékkal élés társadalmi vonatkozásairól szintén hozzájárulhat ahhoz, hogy az információk és más erőforrások elérhetőbbé váljanak a korlátozott képességűek számára.

A döntéshozatal diverzifikálása

A befogadó döntéshozatal azt jelenti, hogy mindenki tapasztalatát figyelembe vesszük. A fogyatékkal élőket hajlamosak vagyunk olyanoknak tekinteni, akik nem tudják maguk képviselni érdekeiket, így gyakran kimaradnak olyan döntésekből is, amelyek közvetlenül befolyásolják életüket. Ideális esetben a döntést azoknak kellene meghozniuk, akik érintettek benne, szükség esetén szakértők bevonásával – így válhatnak a szép szavak megbecsült cselekvéssé.

Oktatás

A legtöbb szexuális és reproduktív nevelési program az átlagos képességűeknek készült, ezért a speciális igényű fiatalok nehezebben tudnak kapcsolódni ezekhez az anyagokhoz. Ha a tantervben megjelennek a mozgásukban korlátozott személyek, a betegségekkel élők és az értelmi akadályozottsággal élők, az segít, hogy ők is önmagukra ismerjenek, és mindenki jobban megértse, hogyan hat a szexualitás és a reprodukció sokszínű életekben.

A reprezentáció számít. Információk hiányában az emberek könnyen félreértenek dolgokat és feltételeznek. Ha többféle testet és tapasztalatot is bemutatunk, mindannyian könnyebben azonosulunk egymás problémáival, és megtörjük a stigmát.

Jobb infrastruktúra és hozzáférhetőbb létesítmények

Speciális szállítási lehetőségek, befogadó infrastruktúra és a közösségi nyitottság elengedhetetlenek ahhoz, hogy a fogyatékkal élők számára méltóságteljes és egyenlő élményt teremtsünk. A kórházaknak, klinikáknak, nyilvános és kereskedelmi épületeknek rámpákat és lifteket kell biztosítaniuk, hogy a mozgáskorlátozott személyek is elérhessék azokat.

A megfizethetőség szintén kulcsfontosságú az egyenlő ellátás biztosításához. Mivel sok fogyatékkal élő személy szegénységben él, gondoskodni kell speciális szállítási szolgáltatásokról vagy utazási költségtérítésről, hogy mindenki egyenlő eséllyel jusson el egészségügyi ellátáshoz.

Akár érint téged is a fogyatékosság, akár nem, a szolgáltatások hozzáférhetőségének javítása mindenki életét jobbá teszi a közösségben. Mindaddig nem érhetünk el egyenlőséget, amíg figyelmen kívül hagyjuk a fogyatékkal élők igényeit. Tegyük boldogabbá és jobbá a világot mindannyiunk számára!

Nyomon követheted a ciklusod WomanLog segítségével. Töltsd le most a WomanLog alkalmazást:

Letöltés az App Store-ból

Letöltés a Google Play-ről

Oszd meg ezt a cikket:
http://www.nln.org/professional-development-programs/teaching-resources/ace-d/additional-resources/pregnancy-in-women-with-disabilities
https://www.oregon.gov/oha/PH/HEALTHYPEOPLEFAMILIES/YOUTH/YOUTHSEXUALHEALTH/Documents/SexualHealthDisparities-DevelopmentalDisabilities.pdf
http://apps.who.int/iris/bitstream/handle/10665/44207/9789241598682_eng.pdf;jsessionid=573696B2E273B840AC0132EE7CAC28FC?sequence=1
https://www.betterhealth.vic.gov.au/health/ServicesAndSupport/disability-and-sexuality
https://www.betterhealth.vic.gov.au/health/ConditionsAndTreatments/intellectual-disability-and-sexuality
Az orgazmus gyakorisága személyenként eltérő. Van, aki minden együttlétkor elélvez, másnak pedig egyáltalán nem sikerül. Több oka is lehet annak, hogy valaki orgazmus hiányában úgy dönt, hogy színleli azt.
A biztonságos fogamzásgátlás mindenkinek elérhető kell legyen. Az ehhez való hozzáférés lehetővé teszi, hogy megtervezzük a családalapítást, megvédjük magunkat a szexuális úton terjedő fertőzésektől (STD), és nagyobb kontrollt ad az életünk felett.
A stressz és a szorongás valószínűleg befolyásolja a fizikai és mentális egészségedet. Gyakran az első tünetek a reproduktív rendszerben jelentkeznek. A tartós vagy krónikus stressz összezavarhatja a szervezetet, és ezáltal a hormontermelést is, szabálytalan menstruációt, nehézséget a teherbeeséssel, sőt, akár alacsony libidót is okozva.