Mi a szexualitás, és mit jelent számomra?
Bár a „szexualitás” szó elsőre a szexuális aktusra utal, valójában sokkal több, mint pusztán nemi kapcsolat és a szaporodás biológiai funkciója. A szexualitás holisztikus fogalom, amely magában foglalja az ember testi és pszicho-emocionális igényét a szeretetre, intimitásra és örömre; olyan viselkedések összessége, melyekkel elérjük, amire szükségünk van és amit akarunk—akár írott, akár íratlan szabályok szerint, vagy éppen ezek ellenére.
Az „emberi szexualitás” kifejezés arra utal, ahogyan az emberek azonosítják és kifejezik magukat mint szexuális lények. A szexualitás az emberi élet szerves része. Ha tisztában vagyunk a saját szexualitásunkkal, őszintén megélhetjük gondolatainkat, érzéseinket és érzelmeinket, ami lehetővé teszi, hogy másokkal is kötődést alakítsunk ki.
Sok szerző szerint a szexualitás az emberi élet központi tengelye—már a korai gyermekkorban elkezdődik, és jóval a reproduktív évek után is folytatódik. A szexualitás nemcsak a konkrét nemi kapcsolatokra terjed ki, hanem a szexuális identitásra és szexuális orientációra, erotikára, örömre, intimitásra és szaporodásra is.
A szexualitásunkat gondolataink, fantáziáink, vágyaink, meggyőződéseink, hozzáállásunk, értékeink, viselkedésünk, szokásaink, szerepeink és kapcsolataink révén fejezzük ki. A szexualitásra számos tényező együttesen és metszetében hat—biológiai, pszichológiai, társadalmi, gazdasági, politikai, kulturális, etikai, jogi, vallási, történelmi és spirituális.
Rövid történelem
Az emberi szexualitás a kezdetektől foglalkoztatja az embereket. Már a legelső civilizációk művészetében és az ősi írásokban is fellelhetők azok a nyomok, amelyek azt tükrözik, hogyan gondolkodtak a szexualitásról.
Jó példa erre a Kámaszútra—egy ősi indiai szanszkrit szöveg a szexualitásról, erotikáról és érzelmi beteljesülésről, melyet Kr. e. 400 és Kr. u. 300 között írtak (a pontos dátumok ismeretlenek, ahogy a történészek folyamatosan kutatják e kulcsfontosságú mű eredetét).
Valójában átfogó útmutató a jó élet művészetéhez, a szerelem természetéhez, életre szóló társ megtalálásához, a szerelmi élet fenntartásához és más, az emberi élet örömelvű aspektusaihoz kapcsolódó témákhoz.
A szexuális viselkedések széles skálája jelenik meg az ókori görög és római művészetben, irodalomban is—köztük heteroszexuális és homoszexuális kapcsolatok, valamint csoportszex.
Később a keresztény egyház hatalmas befolyást gyakorolt a nyugati kultúrák szexualitáshoz való hozzáállására: bevezette az eredendő bűn fogalmát, a nőknél a tisztaságot és az ártatlanságot dicsőítette, és csak az egyház által szentesített házasságon belül támogatta a szexualitást. A testi vonzalmat jelentéktelennek tartották a párválasztásnál; a házasságnak anyagi kalkuláción kellett alapulnia.
Ez a hozzáállás azonban idővel álszentnek bizonyult, hiszen a szexualitás, a vágy és az erotika mindig jelen voltak, sőt azok is, akik Isten akaratát kívánják közvetíteni, nem mentesek ezek alól.
Még a középkorban, a sötét középkorban is, a művészeknek sikerült erotikus utalásokat csempészniük a szenteket ábrázoló festményekbe, míg az írók csípős gúnnyal nevették ki a papok hamis szentségét.
Megdöbbentő—nők is szexuális lények!
A szexualitás tudományos kutatása jóval később, csak a 19. században kezdődött. A kezdeti vizsgálatok arra irányultak, hogy a különböző szexuális viselkedéseket „normálisnak” vagy „abnormálisnak” minősítsék. Például a női szexualitást—azt, hogy egy nő vágyat érez a szexuális örömre—szabálytalannak, betegségnek tartották. Ezt hívták „női hisztériának”, mely „megfelelő kezelést” igényelt.
A mechanikus vibrátorokat azért találták fel, hogy genitális masszázzsal „paroxizmust” idézzenek elő, és ideiglenesen enyhítsék a „hisztéria” tüneteit, vagyis az orvosok segítettek szexuálisan frusztrált nőknek az orgazmus elérésében.
Csak a 20. század hajnalán kezdte gyanítani az amerikai és európai tudományos világ, hogy a nőknek természetesen van nemi vágyuk, és igényük a szexuális örömre. Mindaddig a nőket pusztán a férfi vágyak tisztes kielégítésének eszközeként tekintették.
A lányokat úgy nevelték, hogy a házas nők kötelessége szexuális örömet/megnyugvást nyújtani férjüknek, és gyermeket adni nekik. A női szexuális vágyat szigorúan elnyomták, illetlennek tartották, a házasságon kívüli szex pedig bűnnek számított.
Köszönhetően Sigmund Freudnak (1856–1939), a „modern pszichológia atyjának”, ez a nézet megdőlt. Freud betegeit megfigyelve rájött, hogy mind a nők, mind a férfiak szexuális lények, és a szexualitás nagyon korán elkezd kialakulni az életben.
Nem csak biológiailag meghatározott ösztön
Az állatoktól eltérően az emberi szexualitás erotikus—sokkal több, mint egyszerű szaporodási ösztön. Tudatosan definiáljuk és finomítjuk azokat a viselkedéseket, amelyek szexuális örömöt okoznak és stimulálják az erogén zónákat, beleértve az elmét is.
Ahogy fejlődött a pszichológia tudománya, úgy vált önálló ággá a szexológia, azaz az emberi szexuális viselkedés kutatása. Folyamatosan újabb ismeretek születnek, melyek átalakítják a régóta elterjedt, téves elképzeléseket, és egyre világosabb válaszokat adnak a saját szexualitásunk megértését segítő kérdésekre.
Fontos tudni, hogy a különböző kultúrák és társadalmak ma is nagyon eltérően viszonyulnak a szexualitáshoz—egyes helyeken nyitottabbak és liberálisabbak, más társadalmak előírók, és gyakorlatilag minden társadalomban léteznek tabuk. Akárhol és akikkel élünk, saját szexualitásunk megértése elengedhetetlen a sikeres, tartós kapcsolatok kialakításához.
Az egészséges szexualitás jelentése egyrészt a testi egészség, különösen a nemi úton terjedő betegségektől való mentesség, másrészt pozitív, tiszteletteljes hozzáállás a mások szexualitásához, valamint a biztonságos, örömteli szexuális kapcsolatok megteremtése diszkrimináció vagy erőszak nélkül.
A szexualitás ezen kívül számos egészségügyi előnnyel is jár, amelyek jóval túlmutatnak a hálószobán. Az egészséges szexuális élet:
- erősíti az immunrendszert
- növeli a libidót (nemi vágyat)
- segíti a medencefenék izmainak erősítését, így megelőzhető az inkontinencia
- csökkenti a vérnyomást és csökkenti a szívroham kockázatát
- csökkenti a fájdalmat és görcsöket, például menstruációs görcsöket és fejfájást
- javítja az alvást és csökkenti a stresszt
Komplex, különböző, változó
Az emberi szexualitás összetett, és személyenként nagyon különböző lehet, sőt egyetlen ember is sokféleképpen élheti meg saját szexualitását. Nem mindenkit találunk egyformán szexuálisan vonzónak—ha szívesen töltöd az idődet valakivel, vagy tetszik neked, az még nem jelenti azt, hogy intimitást keresel vele.
A szexuális kapcsolatok is változnak az idő múlásával: a kezdeti szenvedélyes testi vágyat felválthatja egy bensőségesebb gyengédség, ahol az érzelmi közelség kerül előtérbe a testi intimitás helyett.
Az emberi szexuális viselkedés nem korlátozódik a közösülésre, és meglepően sokféle lehet. A szex történhet egyedül, párosával (akár azonos, akár ellenkező nemű partnerrel), vagy csoportos formában, mely nem feltétlenül jár közösüléssel.
A szexuális fantáziák is természetes részei a szexualitásnak—egyesek akár meg is valósítják az „álmaikat”, míg mások sosem vállalkoznának a fantáziáikban szereplő tevékenységekre.
Vannak, akik egyáltalán nem éreznek szexuális vágyat, és így is boldogan élnek. Amíg elégedettnek és jól érzed magad saját szexualitásodban, és tiszteletben tartod mások igényeit, határait, addig a szexuális életed egészségesnek és normálisnak mondható.
Mi a szexuális orientáció?
‘A szexuális orientáció tartós minta romantikus vagy szexuális (vagy ezek kombinációja) vonzalomra az ellenkező nemű vagy genderű [heteroszexualitás], azonos nemű vagy genderű [homoszexualitás], vagy mindkét nemű vagy több genderű személyek iránt [biszexualitás].’ (forrás: Wikipédia)
A szexuális orientáció változhat az élet során. Előfordulhat például, hogy valaki fiatalon heteroszexuális, főleg, ha olyan társadalomba kell beilleszkednie, amely nem nyitott az azonos nemű kapcsolatokra. Később azonban ráébredhet, hogy valójában csak az azonos neműekhez vonzódik, és megtalálja a szabadságot ennek felvállalásához.
Szexuális diszkrimináció
Ha a szexualitás egyszerű kérdés lenne, nem lenne ennyi zavar, feszültség és félreértés a szex körül.
Vannak, akik jól érzik magukat saját bőrükben, és sosem kérdőjelezik meg szexualitásukat, míg mások egy életen át keresik saját szexuális identitásukat.
Nem ritka, hogy valaki tudatában van a szexuális vágyainak, de soha nem fejezi ki azokat, mert tudja, hogy amit szeretne, az szokatlan vagy nem elfogadott a társadalomban. Mások számára nagyon nehéz vagy lehetetlen elfogadni bármely, az övékétől eltérő szexualitást. Ha ilyen emberek alkotják a többséget, akkor a szexuális kisebbségek közvetlen és burkolt diszkriminációnak, erőszaknak és társadalmi kizárásnak vannak kitéve.
Kutatások bizonyítják, hogy az általános lakossághoz képest az LMBTI (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszex) embereknek magasabb a kockázata a depresszió, szorongás, szenvedélybetegségek, hajléktalanság, önsértés és öngyilkossági gondolatok kialakulására.
Ez különösen igaz a fiatal LMBTI emberekre, akik épp megpróbálják elfogadni saját szexualitásukat, miközben kiközösítik vagy bántalmazzák őket az iskolában.
Ha te, vagy valaki a környezetedben ilyen problémákkal küzd, esetleg saját szexualitásoddal való megküzdés vagy szexuális orientáció miatti diszkrimináció ér:
- hagyd abba azok társaságát, akik bántóak veled szemben—az idő a legértékesebb az életben
- kérj segítséget egy megbízható embertől—barát, rokon, orvos, pszichológus
- hívd fel a helyi segélyvonalat beszélgetéshez, ha nincs ilyen, keress forrásokat az interneten
- szánj magadra időt a saját szexualitásod megismeréséhez
- ha úgy gondolod, hogy meleg/leszbikus vagy, de még nem akarsz „előbújni”, az is teljesen rendben van
Kövesd a ciklusodat a WomanLog segítségével. Töltsd le most a WomanLog-ot:
