Méhkürtők: Minden, Amit Tudnod Kell
A női reproduktív rendszer annyira összetett, hogy mind a mai napig sok mindent nem tudunk róla. Ismerjük meg jobban az egyik legfontosabb szervet a női szaporító rendszerben és az emberi fogantatásban – a méhkürtőket. Ebben a cikkben megtudhatod, mik is azok a méhkürtők, milyen funkcióik vannak, és mi a szerepük abban, hogy teherbe essünk és kihordjuk a babát.
A női reproduktív rendszer belső és külső szervekből áll. A külső nemi szervek közé tartozik a vulva, a nagyajkak, a kisajkak, a csikló és a hüvelybemenet. A belső nemi szervek a hüvely, a méhnyak, a méhkürtők, a petefészkek és a méh. Mindegyik szerv fontos és többféle funkcióval rendelkezik – a reprodukciós és szexuális egészségtől az endokrin feladatokig. Mégis, kevesen tudjuk pontosan, hogy mire valók a méhkürtők, pedig nélkülözhetetlenek a teherbeeséshez.
Mik azok a méhkürtők és mik a három fő funkciójuk?
A méhkürtők körülbelül 10-12 cm hosszúak, és a petefészkeknél tölcsérszerű nyílásban végződnek. Belső falukat apró szőrös, úgynevezett csillószőrös sejtek borítják, melyek segítik a petesejt bejutását a kürtbe.
Három fő funkciójuk van
- Petesejt szállítása: Az ovuláció során, a ciklus közepe táján, a petefészkek egy érett petesejtet bocsátanak ki. A petesejt ezt követően bekerül a méhkürtőbe. A kürt csillószőrös sejtjei és izom-összehúzódásai segítik a pete méh felé haladását, ahol találkozhat a hímivarsejtekkel.
- A megtermékenyítés helyszíne: Ezek a csillószőrös sejtek segítik a spermiumok vándorlását is a petesejt felé. Ha a pete és a hímivarsejtek a méhkürtőben találkoznak, a megtermékenyítés itt zajlik. Az így létrejött zigóta tovább vándorol a méh felé.
- Kora embrionális szállítás: A megtermékenyítés után a korai embrió a méhkürtőn keresztül jut a méhbe, ahol beágyazódhat a méhnyálkahártyába.
A méhkürtők anatómiája
A méhkürtők valamelyest egy virágra hasonlítanak. A méhtől indulva mindkét oldalon a petefészekhez csatlakoznak, széles nyílásukkal virágsziromszerűen ölelve azt körül.
A szerv négy fő részből áll:
- Infundibulum: Ez a tölcsér alakú rész található a petefészekhez legközelebb. Ujj-szerű függelékekből, ún. fimbriae-ból áll, amelyek a petefészek felé nyúlnak. Az egyik hosszabb, a fimbria ovarica éri el a petefészket. Ezek a fimbriae feladata a kilökött petesejt megragadása és a méhkürtőbe terelése, hogy a méhhez továbbítsa. Ezek az apró képletek nagyon érzékenyek, különféle fertőzések, például nemi betegségek miatt sérülhetnek. Sérült fimbriae nem képesek megfelelően elkapni a petesejtet.
- Isthmus: Kis csatornarész, amely az ampulla részhez csatlakozik, illetve a méhhez legközelebbi, intramurális szakaszhoz.
- Ampulla: Ez a fő csatorna az infundibulum és az isthmus között. A megtermékenyítés legtöbbször az ampullában történik.
- Intramurális rész: A méhkürtő méhbe benyúló szakasza. Itt nyílik a méh üregébe, ahol az embrió beágyazódhat és magzattá fejlődhet.
Hogyan használja a méhkürt a vibrációt?
Noha a méhkürt első ránézésre csak a petesejt szállítására szolgál, valójában sokkal összetettebb szerv. A sikeres megtermékenyítés egyik legfontosabb helyszíne. Ezt vibrációval és izom-összehúzódásokkal éri el.
Az ovuláció során a petefészekből kiszabaduló petesejtet a méhkürt gyenge összehúzódásai egy szívóhatással juttatják be a kürtbe. A hormonális jelek idézik elő a falak izom-összehúzódását, ami biztosítja a petesejt helyes irányba történő mozgását.
A méhkürtök belső felszínén, ahogy korábban már említettük, milliónyi apró csillószőrös sejt található. Ezek folyamatosan, összehangoltan mozognak és áramlatot generálnak, amely a petesejtet a méh felé sodorja. A csillók mozgása, valamint az izomösszehúzódások gyengéden továbbítják a petesejtet a szűk méhkürtön keresztül a méh irányába. A puha csillók segítenek abban, hogy a petesejt ne akadjon el, így könnyebben eljut a méhbe, ahol a beágyazódás megtörténhet.
Ez a finom folyamat azonban könnyen akadályozható, ami meddőségi problémákhoz vezethet.
A méhkürtök gyakori problémái és kórképei
Bár a méhkürtök szerepe rövid a teljes várandósságban, mégis nagyon fontos, hogy hibátlanul működjenek. Sérült méhkürtök nemcsak hogy megnehezítik a teherbeesést, hanem fokozhatják az anya és a baba számára veszélyes szövődmények esélyét is.
Méhkürtöket érintő kórképek
Méhen kívüli terhesség
A méhkürtben beágyazódó terhesség a méhen kívüli vagy tubális terhesség. Normál esetben az embriónak a méh falában kellene megtapadnia, de ha a megtermékenyített petesejt nem jut el a méhbe, hanem a méhkürtben marad, ott ágyazódhat be. Ezek a terhességek veszélyesek és nem életképesek, mielőbbi megszakításuk szükséges, mert könnyen átszakadhat a kürt és belső vérzést okozhat.
Salpingitis
A salpingitis a kismedencei gyulladás egyik típusát jelenti, amely fertőzés következtében alakul ki. Többnyire kezeletlen nemi úton terjedő fertőzés (például chlamydia vagy gonorrhoea) okozza. A méhkürtő gyulladása komolyabb gondokat okozhat, mint például meddőség vagy terhességi komplikációk.
Méhkürtőrák
A méhkürtőrák ritka, a nőgyógyászati daganatok mindössze 1-2%-áért felelős. A daganat a méhkürtőből indul, de gyorsan terjedhet a petefészkekig is. A jó hír, hogy korai felismerés esetén a gyógyulás esélye magas.
Méhkürt elzáródás
A méhkürt elzáródása, más néven hydrosalpinx, akkor történik, ha folyadék gyűlik össze, és elzárja a méhkürt útvonalát. Ez veszélyes, mert így a spermium nem tudja elérni, illetve megtermékenyíteni a petesejtet.
Paraovariális ciszta
Paraovariális ciszta a méhkürtön vagy a petefészek körül alakulhat ki. Legtöbbször tiszta folyadékkal telt, de lehetnek szilárd elemei is. Az apró, panaszmentes paraovariális ciszták nem igényelnek kezelést, sokszor maguktól felszívódnak. A nagyobb vagy panaszt okozó ciszták viszont eltávolítást tehetnek szükségessé.
Mi történik, ha az egyik méhkürt elzáródik?
A méhkürt elzáródása nem ritka, a meddőségi esetek közel 30%-át okozza. Általában fertőzés utáni hegesedés miatt záródik el, melynek leggyakoribb oka kezeletlen nemi úton terjedő fertőzésből kialakuló kismedencei gyulladás. De egyéb állapotok – például endometriózis, tubális polipok, miómák és daganatok, valamint korábbi méhen kívüli terhességek – is okozhatják.
Ha a petefészek, amely a lezárt méhkürthöz kapcsolódik, petesejtet szabadít fel, az petehelyben akad el, nem jut el a méhbe, ahol a megtermékenyítésnek kellene történnie. Megnő a méhen kívüli terhesség kockázata is, mert a pete elakadhat, és a kürtben ágyazódhat be a méh helyett.
Az elzáródás továbbá lerövidíti a megtermékenyítésre rendelkezésre álló időt, így a petesejt esélyeit is csökkenti. Az esetek többségében csak akkor derül ki, hogy elzáródás áll fenn, amikor valaki teherbe szeretne esni, mivel önmagában ritkán okoz panaszt.
Bár nehezebb, de méhkürt elzáródás esetén is van lehetőség teherbe esni. A legtöbb orvos a lombikbébi (in vitro fertilizáció – IVF) eljárást javasolja. Előfordulhat azonban, hogy a záródás okától vagy helyétől függően salpingosztómiát alkalmaznak: a műtét során egy kis bemetszést ejtenek, hogy a záródást megszüntessék, vagy a károsodott részt eltávolítsák. Az eljárás után azonban megnőhet a vetélés és terhességi szövődmények kockázata.
A méhkürt elkötése
A "kürtök elkötése" tubális ligáció vagy tubectomia néven ismert, amely a végleges női sterilizáció műtéti módja. Vannak nők, akik a családbeállítás után döntenek a sterilizáció mellett. Előfordul, hogy tudatosan gyermektelen nők is ezt választják, hogy véglegesen elkerüljék a nem kívánt terhességet anélkül, hogy hormonális fogamzásgátlót kellene szedniük. Sok egészségügyi szolgáltató azonban még mindig vonakodik a tubális ligáció elvégzésétől gyermektelen nőkön, előítéletek és az esetleges megbánástól való félelem miatt.
Hogyan működik a tubális ligáció?
A beavatkozás során a méhkürtöket elzárják, leszorítják, átvágják vagy leégetik a hasfalon keresztül ejtett metszésen át. Így a petefészekből kijutó petesejt nem tud eljutni a méhbe. Mivel nincs átjárható út, a petesejt nem találkozhat a spermiumokkal, nem tud megtermékenyülni, beágyazódni.
Ezt végleges fogamzásgátlásnak tekintik, mert a visszaállítás nagyon nehéz, ritkán sikeres. A petefészkek tovább működnek, havi szinten kibocsátják a petesejteket, de a lezárt kürtök akadályt képeznek, így hatékonyan megelőzik a terhességet. Nem befolyásolja a menstruációs ciklust vagy a hormonháztartást, és több mint 99%-ban hatékonyan véd a teherbeesés ellen. Ez a módszer kiváló választás lehet azoknak, akik véglegesen szeretnék elkerülni a nem kívánt terhességet hormonális mellékhatások nélkül. Mivel azonban végleges megoldásról van szó, minden érvet és ellenérvet alaposan érdemes mérlegelni.
Összegzés
A méhkürtők kulcsfontosságúak a sikeres megtermékenyítéshez és az egészséges terhességhez. Reméljük, hogy cikkünkből jobban megértetted a méhkürtők működését, anatómiájukat és az ezekhez kapcsolódó egészségi állapotokat. Ha szeretnél többet megtudni a menstruációs ciklusról, a terhességről vagy a női egészségről, olvasd el további blogbejegyzéseinket!
Töltsd le most a WomanLog alkalmazást:
