Hogyan hatnak rád a dohánytermékek, és mi történik, ha abbahagyod
Nem meglepő, ha azt mondom, hogy a dohányzás egészségtelen. Ennek ellenére sokan rendszeresen dohányoznak. Még azok is, akik magukat nemdohányzónak tartják, néha rágyújtanak, ha barátaikkal iszogatnak.
Miért dohányoznak még mindig ilyen sokan? Miért nem egyszerűen hagyják abba? Mert nem könnyű. Cikkünkben azt járjuk körül, miért okoz függőséget a dohányzás, milyen hatással van az egészségedre, és adunk néhány tippet is a leszokáshoz.
A függőség összetevői
A dohány, a szűrő és a papír mellett a cigaretták rengeteg adalékanyagot is tartalmaznak, például aromákat és egyéb vegyületeket – átlagosan több mint 600 összetevőt.
A cigaretták vegyszerei több gyártási szakaszból származnak. Egyes anyagok, mint a nikotin, természetesen jelen vannak a dohánynövényben, néhány a talajból vagy a műtrágyából kerül rá, másokat a levelek feldolgozása során adnak hozzá. Amikor a cigarettát meggyújtják, új vegyületek képződnek, akár 4000 különböző anyagot is tartalmaz a füst.
A dohány a dohánynövény leveleiből készül, amelyek nikotint tartalmaznak. A nikotin egy függőséget okozó anyag. Fogyasztásakor közvetve dopamin szabadul fel az agyban. A dopamin az úgynevezett „boldogsághormon”, a belső jutalmazó rendszerünk. Arra késztet bennünket, hogy többször csináljunk valamit, ami dopaminlöketet ad, ilyenek lehetnek például az evés, a szex vagy a dohányzás. Minél több dopamint kapunk egy adott tevékenységtől, annál inkább akarjuk ismételni, ezért válhatnak bizonyos tevékenységek vagy anyagok különösen addiktívvá. A dohányzás ilyen.
Ezen felül sokan stresszoldásként használják a dohányzást. Néha azért kezdünk dohányozni, mert be akarunk illeszkedni. Sokan társasági okokból gyújtanak rá, ha buliban vagy ital mellett vannak. A cigaretta pszichológiai eszközként is szolgálhat – beszélgetés indításához vagy akár a csend megteremtéséhez is.
Egészségügyi kockázatok
A cigaretták összetevőinek jelentős része káros. Nézzünk meg közelebbről hármat ezek közül!
A nikotin egy alkaloida (nitrogén tartalmú szerves vegyület, ami erős biológiai hatással van az emberre és állatokra). Több növény is szintetizál nikotint – elsősorban a kártevők elleni védekezésül – ilyenek például a burgonya, a paradicsom, a padlizsán, valamint néhány gyógynövény és gyom, mint a nadragulya vagy a selyemkóró. A dohánynövény azonban igen magas koncentrációban termeli – 20 000–40 000 ppm.
A nikotin nyugtató vagy stimuláló hatású lehet, attól függően, mennyit viszünk be, illetve hogy kinek mennyire érzékeny a szervezete. Mellékhatásai közé tartozik az étvágycsökkenés, szapora pulzus, magasabb vérnyomás, alvászavar, valamint az emelkedett hangulat, javuló memória és fókusz, amelyek a dohányosok számára a kívánt éberségérzetet adják.
A nikotin rendszeres adagolása megváltoztatja az agyat, így amikor abbahagyjuk, elvonási tünetek jelentkeznek.
A kátrány a dohány elégetésekor keletkező vegyület, amely a cigarettafüstben található legkárosabb és leginkább rákkeltő anyagokat tartalmazza.
A füst belélegzésekor a kátrány átmenetileg megbénítja a légcsőben lévő csillókat – ezeket az apró szőrszálakat, amelyek tisztán tartják a tüdőt a szennyeződésektől és a nyáktól. Mivel a dohányzás elbénítja őket, a kátrány akadálytalanul jut a tüdő mélyére. A felhalmozódott kátrány károsíthatja a tüdőt, például krónikus obstruktív tüdőbetegséget (COPD), emfizémát, hörghurutot, tüdőrákot okozhat.
A szén-monoxid (CO) színtelen, szagtalan, mérgező gáz, amely akkor keletkezik, ha a szénalapú tüzelőanyagok nem égnek el teljesen. Különféle mennyiségben található jelen zárt és nyílt térben – gáztűzhelyekből, kandallókból, fűtőberendezésekből, autók kipufogógázaiból és a cigarettafüstben.
A CO áthalad a tüdőn, majd a véráramba jut és hozzákötődik a hemoglobin molekulához, amely eredetileg az oxigént szállítja. Ezáltal ún. karboxihemoglobint hoz létre. Ha a hemoglobinhoz CO kapcsolódik, azon már nem tud oxigén szállítódni. Ez csökkenti a vér oxigénszállító kapacitását, és terheli a létfontosságú szerveket, például a szívet és a tüdőt.
Mindenkiben van némi karboxihemoglobin a vérben, de környezeti hatás esetén ez kevesebb mint 1%. A dohányosoknál ez az arány jóval magasabb, néha elérheti a 20%-ot is.
Ha a vérsejtek nem szállítanak elég oxigént, a szívnek intenzívebben kell dolgoznia, hogy elegendő oxigént juttasson a szervezetbe. A CO emiatt jelentősen hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségek, infarktus kialakulásához.
Füstmentes dohánytermékek
Sokféle „füstmentes dohánytermék” létezik, például rágódohány, tubák, snüssz, amelyeket szippantani, a szájban tartani vagy rágni kell, illetve vannak „feloldódó dohány” termékek is, mint a nikotinos lapok vagy tabletták.
Sokan azt állítják, ezek kevésbé károsak, mint a dohányzás, de erre nincs bizonyíték. A füstmentes dohánytermékek elhúzódó használata ugyanúgy hozzájárulhat a különféle betegségekhez, például rákhoz, szívbetegséghez, szájüregi és garatrákhoz, valamint egyéb rosszindulatú daganatokhoz is.
Elektromos cigaretta
Az elektromos cigaretta (e-cigaretta, vaporizátor, vape) csak nevében és használatában hasonlít a cigarettához. Nincs benne dohány, nem ég el, nem képződik füst. Az elszívott pára leginkább propilénglikolból, glicerinből, aromákból és általában nikotinból álló folyadék hevítésével keletkezik.
Sokan úgy vélik, hogy az elektromos cigaretták kevésbé károsak, mint a hagyományos cigaretták. Vannak, akik szerint segítenek a leszokásban is. Azonban egyre több a gyanú, hogy a vapelés is károsíthatja a tüdőt. 2019-ben fiatalok körében tüdőmegbetegedéseket okozott, amit a vapeléshez kötöttek. Az Amerikai Betegségmegelőzési Központ bevezette az EVALI (e-cigarettához vagy vapeléshez köthető tüdőkárosodás) elnevezést.
Passzív dohányzás
Ha egy nemdohányzó beszívja más cigarettájának füstjét, ő is „passzív” dohányzóvá válik, aki a „másodlagos füstöt” (SHS – second-hand smoke) lélegzi be. A másodlagos füst egészségügyi kockázatai vezetettek ahhoz, hogy az 1990-es évek végén, 2000-es évek elején a legtöbb ország szigorúan korlátozta a dohányzást a nyilvános helyeken – éttermek, kávézók, egyéb közterek területén tilos lett a dohányzás.
Az SHS sokban ugyanolyan egészségügyi problémákat okoz, mint az „aktív” dohányzás, például szív- és érrendszeri betegségeket, tüdőrákot, légzőszervi betegségeket. A kockázat a közelséggel arányosan nő. Már széles körben ismert a passzív dohányzás veszélye, de a kockázat pontos mértéke továbbra is vitatott.
Egy dolog biztos: az aktív és passzív dohányzás is káros az egészségre.
Dohányzás terhesség alatt
A terhesség alatti dohányzás mind az anya, mind a gyermek egészségét veszélyezteti. A dohányzás csökkenti a teherbeesés esélyét és növeli a meddőség kockázatát.
A dohányzás miatt a terhesség idején a következő komplikációk alakulhatnak ki:
- Nagyobb esély vetélésre
- Nagyobb esély halvaszületésre
- Magasabb esély koraszülésre és/vagy alacsony születési súlyra
- Nagyobb kockázat farkastorokra és/vagy ajakhasadékra
- Magasabb kockázat hirtelen csecsemőhalál szindrómára
Dohányzóból nemdohányzó
A dohányzók tisztában vannak a dohányzás egészségügyi kockázataival, de ez önmagában nem elég ahhoz, hogy le tudjanak szokni. Mindegy, mikor és mennyi ideje kezdted, a leszokás mindig nagy feladat.
A dohányzás nemcsak függőség, hanem pszichológiai szokás is, amelyhez akaraterő kell, hogy megtörjük. A nikotin dopamintermelő hatása miatt a dohányzás unalom, szorongás vagy akár depresszió ellen is „orvosság” lehet. Ha leszoksz, meg kell találnod más módszert ezeknek az érzéseknek a kezelésére.
Sokaknál napi rituálévá válik a dohányzás. A cigaretta része lehet a reggeli kávészünetnek, vagy épp egy szex utáni szokásnak. Ha barátaid, kollégáid is dohányoznak, még nehezebb a leszokás. Lehet, hogy úgy érzik, elítéled őket, ha te már nem gyújtasz rá, neked pedig pótolnod kell a közös cigizés nyújtotta spontán interakciókat.
Készíts személyre szabott tervet! Van, akinek a „társ” rendszer segít, más appokat használ, hogy nyomon kövesse a leszokást, megint mások nikotintapaszt vagy hasonló termékeket vetnek be a fokozatos csökkentés érdekében.
Nincs egyetlen mindenkire érvényes módszer a leszokáshoz, de az alábbi tippek hasznosak lehetnek az első hetekben:
- szabadulj meg minden cigarettától és öngyújtótól – szüntesd meg a kísértést
- kerüld a kiváltó helyzeteket, embereket, ahol szívesen rágyújtanál
- változtass a rutinon – ha dohányzást egy konkrét tevékenységhez kötöd, csináld azt máshol vagy máskor
- tartsd le a kezeidet – legyen mit csinálnod, hogy ne nyúlj a cigaretta után
- rágózz, ha rád tör a vágy
Mit tehetsz még? Próbálj ki testmozgást a stressz levezetésére, és mondd el a környezetednek, hogy le akarsz szokni – támogathatnak ebben!
Mint minden függőségnél, a leszokás elvonási tünetekkel jár. A leggyakoribb tünetek a következők:
- cigaretta utáni sóvárgás
- ingerlékenység, frusztráció, düh
- szorongás vagy idegesség
- koncentrációs nehézség
- nyugtalanság
Előfordulhat még fokozott étvágy, fejfájás, alvászavar, kézremegés, csökkent pulzus, erősödő köhögés, fáradtság, székrekedés vagy gyomorrontás, illetve depresszió is.
Az elvonási tünetek súlyossága egyénenként változó, ezért érdemes felkészülni rá. Tartsd észben: bármennyire nehéz is, ezek csak átmeneti tünetek, néhány hét alatt enyhülnek. Legyél türelmes magaddal!
Egészség vagy szokás
Az emberek társas lények. Általában azt tesszük, amit a környezetünkben mások is. Ha sokan dohányoznak körülöttünk, mi is könnyebben kezdjük el, még ha tudjuk is, milyen veszélyes. Bár a közvélemény már sokat változott, a társasági szokásokat megtörni nehéz. Olyan szokásokat érdemes kialakítani, amelyek támogatják az egészségünket és a jóllétünket – hosszú távon így járunk a legjobban.
A menstruációs ciklusod nyomon követéséhez használd a WomanLogot! Töltsd le most a WomanLogot:
