A megelőző szűrővizsgálatok óriási erőt képviselnek a lassan súlyosbodó betegségekkel szemben. Ebben a cikkben bemutatjuk, milyen megelőző lépéseket tehet az HPV-hez köthető daganatok megelőzése érdekében.
A Papanikolau (Pap) kenet egy szűrővizsgálat, amely a méhnyakban vagy a végbélben jelen levő rákos és rákmegelőző sejteket vizsgálja. A sejtrendellenességek gyakori oka az emberi papillomavírus (HPV). Tesztekkel azonosítható a vírus jelenléte, illetve annak típusa is meghatározható.
Az emberi papillomavírus (HPV) a leggyakoribb nemi úton terjedő fertőzés, világszerte több millióan fertőződtek már meg. A legtöbb ember nem is tudja, mikor fertőződik meg, mert a fertőzés általában tünetmentes, és magától elmúlik. A HPV nem kizárólag szexuális úton terjed, hanem bőr-bőr érintkezéssel is, de leggyakrabban szexuális kapcsolat során terjed.
A több mint 150 kapcsolódó vírus közül csak néhány jelent komoly kockázatot.
Kutikuláris (bőri) HPV-típusok: A bőrt érintő HPV-típusok főként közönséges szemölcsöket (jóindulatú kinövéseket) okoznak a bőrön, leggyakrabban a kézen, lábon, karokon és mellkason.
Nyálkahártyát érintő (genitális) HPV-típusok: A genitális HPV-típusok általában csak a nyálkahártyákat (nemiszervek, végbélnyílás, szájüreg és torok) fertőzik meg. Ezek alacsony és magas kockázatú vírusokra oszthatók.
A HPV-fertőzés gyakori a 21 év alatti nőknél, akiknél rendszerint mindenféle kezelés vagy szövődmény nélkül magától elmúlik a fertőzés. Olyan gyakori, hogy ebben a korosztályban a legtöbben pozitív eredményt kapnak. Ennek ellenére 25 év alatt általában nem ajánlott a szűrés.
A Pap-teszt (más néven méhnyakrákszűrés) egy szűrővizsgálat, melynek célja a rákos és rákmegelőző sejtek kimutatása. Nevét feltalálójáról, Georgios Nikolaou Papanikolaouról kapta (1883–1962). A Pap-teszt és a HPV-teszt külön-külön vagy egyszerre is elvégezhetők (ko-tesztelés). Bár eltérő dolgokat vizsgálnak, ugyanazt a célt szolgálják.
A Pap-teszt rendellenes sejteket mutat ki a méhnyakban vagy végbélben. A rendszeres szűrés jelentősen növeli az esélyét annak, hogy a daganatot korai stádiumban felismerjék, amikor a gyógyulás esélye a legnagyobb. A Pap-teszt a rákot megelőző, úgynevezett precancerosus sejteket is azonosítani tudja, melyek eltávolítása a méhnyakrák 95%-át megelőzi.
A HPV-teszt a HPV örökítőanyagát mutatja ki. Ha a Pap-teszttel kóros sejteket észlelnek, a HPV-teszt segít kimutatni, hogy jelen van-e a vírus, illetve melyik típusa, és az okozhat-e rákot.
A hüvelytágító (speculum) egy nőgyógyászati eszköz, ami lehetővé teszi a méhnyak közvetlen megtekintését. A minta Pap-teszthez vagy HPV-teszthez egy apró kaparó vagy kefe segítségével a méhnyak felszínéről veszik. A mintát laboratóriumba küldik elemzésre.
21 éves kortól javasolt háromévente egyszer elvégeztetni a Pap-tesztet.
30 éves kor felett háromévente elég Pap-tesztet vagy ötévente HPV-tesztet (vagy mindkettőt) végeztetni. Ha valaki eléri a 65 éves kort, és az elmúlt három szűrésen semmilyen eltérés nem volt, a továbbiakban abbahagyhatja a rendszeres tesztelést.
A rendszeres szűrést akkor is javasolják, ha valaki szűz, HPV elleni védőoltást kapott, vagy már menopauzán esett át.
Orvosa gyakoribb Pap- vagy HPV-tesztet javasolhat, ha:
Akinél előfordultak rákkal fenyegető elváltozások vagy méhnyakrák, annál kiemelten fontos a rendszeres ellenőrzés.
A HIV-fertőzött nők esetében magasabb a méhnyakrák és egyéb nyaki betegségek kockázata. Friss diagnózis után mielőbb el kell végezni egy Pap-tesztet, majd 6–12 hónapon belül egy újabbat. Ha három egymást követő eredmény normális, elég háromévente elvégezni a tesztet.
Legyen az szervátültetés, kemoterápia, vagy tartós szteroidhasználat következménye, az immunrendszer gyengülése mellett akár enyhe HPV-fertőzés sem képes magától elmúlni.
A dietilstilbösztrol (DES) egy szintetikus női nemi hormon (ösztrogén), melyet 1940 és 1971 között (néhány európai országban 1978-ig) adtak terhes nőknek vetélés, koraszülés és szövődmények megelőzésére.
Ma már bizonyított, hogy a DES hormonrendszert megzavaró anyag, amely daganatokat, fejlődési rendellenességeket és egyéb problémákat idézhet elő.
A Pap-teszt és a HPV-teszt rendszerint körülbelül ötpercnyi időt vesz igénybe. Az alábbi tanácsok segíthetnek abban, hogy a vizsgálat könnyebben menjen.
Fontos, hogy az orvosa tudjon az esetleges gyógyszereiről, beleértve a fogamzásgátló tablettákat is, mert az ösztrogén vagy progesztin tartalmú készítmények befolyásolhatják az eredményt. Korábban rendellenes Pap- vagy HPV-leletet is érdemes megemlíteni.
Kerülje a szexuális érintkezést legalább 24 órával a vizsgálat előtt, mert ez szintén torzíthatja az eredményt. Ne használjon spermicid készítményt, valamint ne irrigáljon (az irrigáció általában sem ajánlott). Ha még szűz, vagy alacsony termetű, kérheti orvosától kisebb méretű hüvelytükör használatát a vizsgálat előtt.
Lehetőleg ne akkorra kérjen időpontot, amikor éppen vérzik, mert bár a vizsgálat ilyenkor is elvégezhető, az eredmény kevésbé pontos lehet.
Általában a 24. terhességi hétig biztonságos Pap vagy HPV-tesztet végezni. Ezt követően a vizsgálat kellemetlenebb lehet. Szülés után célszerű 12 hetet várni az újabb teszttel, mert előbb nem adna megbízható eredményt.
Lazán, nyugodtan könnyebben megy minden vizsgálat. Figyeljen a légzésére, próbáljon elernyedni. Ezek a vizsgálatok általában fájdalommentesek, inkább csak kellemetlenek. Néhányan enyhe csípést éreznek. Amennyiben aggódik a fájdalom miatt, bevehet egy recept nélkül kapható fájdalomcsillapítót egy órával a vizsgálat előtt.
Ha szexuális bántalmazást élt át, vagy a vizsgálat kiemelt szorongást vált ki, mindenképpen említse ezt orvosának – így ő is jobban oda tud figyelni Önre.
Amennyiben a vizsgálat után enyhe vérzést tapasztal, ne essen pánikba – legtöbbször nincs vele teendő. Ha azonban a vérzés elhúzódik, konzultáljon orvosával.
Az eredmény 1–3 héten belül várható. Három lehetőség van:
Negatív/normális eredmény: A vizsgálat során csak normális méhnyaksejteket találtak. További vizsgálat vagy kezelés nem szükséges, egészen a következő Pap-tesztig vagy nőgyógyászati vizsgálatig.
Nem eldönthető (bizonytalan): A teszt nem tudta megállapítani, hogy a levett sejtek egészségesek-e vagy kórosak. Ilyenkor előfordulhat, hogy rövid időn belül újabb vizsgálatra hívják vissza, vagy akár 6–12 hónap múlva ismétlés szükséges.
Pozitív/rendellenes eredmény: Amennyiben rendellenes vagy szokatlan sejteket találnak, további vizsgálatokra lehet szükség. Kóros sejtek jelenléte nem feltétlenül jelent méhnyakrákot, de ha veszélyes HPV-típusokat is találnak, fokozódik a kockázat.
Ha három hét után sem kap értesítést az eredményről, hívja fel orvosát érdeklődni az eredményekről.
Enyhe fertőzés esetén orvosa általában csak kontroll vizsgálatot fog javasolni egy éven belül. Ha súlyosabb elváltozást, vagy rákos sejteket mutat ki a vizsgálat, orvosa kolposzkópiát javasolhat.
A kolposzkópia körülbelül 15 percig tart, és hasonlít a nőgyógyászati vizsgálatra – a hüvelytágítót behelyezik, így a méhnyak jól látható. Gyenge ecetsavas vagy jódos oldattal kenik be a méhnyakat, hogy a rendellenes sejtek jobban látszódjanak; ez néha csípő vagy bizsergő érzéssel járhat.
Lehet, hogy apró szövettani mintát (biopszia) is vesznek további vizsgálatra. Több gyanús terület esetén több mintát is levennének.
A kolposzkópia eredményétől függ, szükség van-e további vizsgálatokra vagy kezelésre.
A laphámsejtek lapos, vékony sejtek, melyek a bőr legkülső rétegét alkotják. Ezek rendellenességeit az alábbi kategóriákba soroljuk:
Rendellenes laphámsejtek (ASC) a Pap-tesztek leggyakoribb eltérései:
Laphám intraepiteliális laesio (SIL): a laphámsejtek kóros burjánzása. Alacsony és magas fokú SIL-t különböztetünk meg:
Carcinoma in situ (CIS): súlyosan kóros sejtek, amelyek a ráksejtekhez hasonlítanak, de még nem terjedtek tovább a méhnyakon kívülre.
Laphámsejtes karcinóma (SCC): laphámból kiinduló daganat (epidermoid carcinoma).
Mirigysejtek a méhnyakban és a méhnyálkahártyában találhatók. A mirigysejt-rendellenességek a méhnyak mirigyes szöveteinek elváltozásai.
Atípusos mirigysejtek (AGC): ezek a mirigysejtek eltérnek a normálistól, de a rendellenesség jelentősége nem teljesen ismert. Az endocervikális adenokarcinóma in situ (AIS) súlyosan kóros sejtek jelenlétét jelenti, amelyek nem terjedtek túl a méhnyak mirigyes szövetén.
Adenokarcinóma: mirigysejtekből kiinduló daganat. Ide nemcsak a méhnyak, hanem a méhnyálkahártya, a méhen kívüli, és egyéb daganatok is tartozhatnak.
Mindannyiunk életében előfordulnak zsúfolt napok, amikor hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni a kisebb-nagyobb panaszokat, különösen azokat, amelyek nem produkálnak erős tüneteket. Pedig a rendszeres áttanácsadás és szűrés életeket menthet, és megakadályozhatja, hogy egy kezdeti probléma előrehaladott rák legyen.
A WomanLog segítségével nyomon követheti ciklusát. Töltse le a WomanLog-ot most: