Ha megkérdezel valakit, mi az a migrén, nagy valószínűséggel azt fogja mondani, hogy egyfajta erős fejfájás. Ez részben igaz, de valójában ez egyszerűsítés. Ebben a cikkben a migrén szakaszait, tüneteit és a hozzá kapcsolódó tévhiteket tárgyaljuk, valamint bemutatunk többféle megküzdési stratégiát, amelyek segítenek enyhíteni a tüneteket.
A migrén eredményes kezelése érdekében fontos, hogy megértsük a folyamat különböző szakaszait, és azonosítani tudjuk, mi váltja ki nálunk a migrént. Egészségügyi szakember javasolhat az egyéni tünetekhez igazított gyógyszert. Vannak gyakrabban előforduló migréntípusok, ezért ilyen esetekben több kezelési lehetőség is elérhető.
Egy migrénes roham néhány órától akár több napig is eltarthat. A hozzá tartozó tüneteket öt szakaszba sorolhatjuk. Nem mindenki tapasztalja mind az ötöt, és a tünetek is személyenként eltérhetnek.
A migrénes roham szakaszai általában a következő sorrendben jelentkeznek:
Figyelem! A migrén egyes tünetei átfedhetnek a stroke tüneteivel. A stroke hirtelen, súlyos és potenciálisan életveszélyes állapot, amikor az agy vérellátása megszűnik vagy csökken, emiatt az agyszövet nem jut oxigénhez és tápanyaghoz. Ha hirtelen erős fejfájásod lesz, beszéded vagy beszédértésed zavart, lefittyed az egyik szájzugod, vagy hirtelen zsibbadást, gyengeséget tapasztalsz az arcodban, karodban, lábadban – főként egyik oldalon –, azonnal hívj mentőt!
A legtöbb migrénben szenvedő genetikailag hajlamos a betegségre. A migrén akár egy generációt is kihagyhat, ezért a legtöbb esetben több gén hibája vagy mutációja áll a háttérben.
Fontos azonban, hogy a genetika önmagában nem határozza meg egészségünket – lehet, hogy valaki örökölte a migrénre való hajlamot, mégsem tapasztal migrénes rohamokat.
A migrén nem hormonális eredetű betegség (vagyis a migréneseknél nem gyakoribbak a hormonális rendellenességek), de a hormonszint ingadozásai jelentősen befolyásolják a migrént. A nők életük során tapasztalt hormonális hullámzásai magyarázhatják azt is, hogy háromszor annyi nő szenved migréntől, mint férfi:
Sokan kizárólag menstruáció idején tapasztalnak migrént. Ezt katameniális migrénnek vagy menstruációs migrénnek nevezik, amely az ösztrogén szintjének a menstruáció előtti időszakban történő hirtelen csökkenésével függ össze. A migrénes roham a menstruáció előtt 2-3 nappal kezdődhet, és akár 3-4 napig is eltarthat utána. Ez a típusú migrén általában tartósabb, erősebb és nehezebben kezelhető.
Figyelem! A hormonális fogamzásgátlók befolyásolják a hormontermelést, és hatással lehetnek a migrénes rohamokra – akár pozitívan, akár negatívan. Ha migrénben szenvedsz, a lehetséges szövődmények elkerülése érdekében mindenképp konzultálj háziorvosoddal vagy nőgyógyászoddal a számodra legmegfelelőbb fogamzásgátló módszerről!
A migrénesek jellemzően érzékenyek bizonyos ingerekre, amelyek „kiválthatnak” migrénes rohamot, de önmagukban nem okozzák azt.
A kiváltók azonosítása nem könnyű feladat. A potenciális kiváltó tényezők listája nagyon hosszú, és előfordulhat, hogy akár nyolc óra is eltelik, mire egy kiváltó tényező hatása migrénben jelentkezik. Ráadásul ezek a tényezők idővel változhatnak – ami az élet egyik szakaszában trigget, az egy másik korban már nem feltétlenül.
Érzékszervi és környezeti ingerek, mint az erős vagy vibráló fények, hangos zajok, szélsőséges hőmérsékletek, magaslati levegő, időjárás-változás, erős szagok vagy ízek – mind kiválthatnak rohamot. Fontos, hogy ezek nem mindig hirtelen jelentkeznek: például a hosszú ideig tartó monitorbámulás is gyakori kiváltó.
Az éhség és a nem megfelelő táplálkozás is gyakori kiváltók. Kerüld a kevésbé egészséges ételeket, illetve bizonyos adalékanyagokat – különösen az MSG-t, glutamátot, tiramint, nitrátokat, aszpartámot –, ha úgy gondolod, ételed okozza a rohamokat. Túl sok koffein vagy hirtelen leállás a koffeinfogyasztással szintén kiváltó lehet. Még az enyhe dehidratáció is számottevő hatást gyakorolhat.
A mozgáshiány vagy túlzott mozgás is előidézhet migrént, különösen, ha ez nem jellemző az illetőre. Ezzel szemben a rendszeres, tudatosan végzett testmozgás sokféle fájdalomnál, így a migrén esetében is segít.
Fizikai állapotok, például fejsérülés, köhögéssel járó betegség vagy izomfeszültség (ami gyakran rossz testtartás eredménye) is kiválthatják a rohamokat.
Hormonális tényezők – mint a menstruáció, hormonális fogamzásgátlók szedése, sőt akár a szexuális együttlét is – lehetnek kiváltók.
Nagy jelentősége van annak, hogy mennyit alszol, és mennyire következetes az alvás-ébrenlét ritmusod. A késői lefekvés, hosszan tartó alvás vagy az egyébként szokatlan napközbeni alvás is lehet kiváltó ok. Ha úgy tapasztalod, az alvásod kapcsolódik a migrénhez, próbálj tartani egy számodra reálisan fenntartható és egészséges alvás-ébrenlét ritmust!
A stressz és feszültség gyakran összekapcsolódik fejfájással – és ez a migrénnél is így van. Létezik például „hétvégi fejfájás” is, amelyet nem maga a stressz, hanem annak hirtelen megszűnése okoz. Mindkét esetben fontos a stressz általános szintjének csökkentése.
Az életritmus változása is kiválthatja a rohamot, még akkor is, ha pozitív vagy pihentető jellegű, például nyaralás. Az időzóna-váltás tovább súlyosbíthatja az alvásproblémát.
Néha nem is vagyunk tudatában annak, hogy káros szokásokat alakítottunk ki. Például a fájdalomcsillapítók túlzott használata elősegítheti a krónikus fejfájást. Ha önkezelést választasz, alaposan tájékozódj a választott gyógyszerek hatásairól megbízható forrásokból – mind rövid, mind hosszú távon –, és tartsd be az ajánlott adagokat.
A szorongás és depresszió gyakran társul a migrénnel. A migrénezők hajlamosabbak a szorongásos és depressziós zavarokra is, amelyek önmagukban is kiválthatnak migrénes rohamokat. Egy pszichoterapeuta vagy pszichiáter felkeresése sokat segíthet.
A migrén és tüneteinek okai, működése máig nem teljesen tisztázott, emiatt sok tévhit él a betegséggel kapcsolatban. Sokszor téves következtetéseket vonunk le a migrént kísérő tünetek és más betegségek között.
A hányinger és hányás a migrén diagnosztikai kritériumai között szerepelnek, ugyanakkor erős fájdalom esetén gyakori kísérő tünetek. Mivel ezek a tünetek általában csak roham alatt jelentkeznek, következtethetünk rá, hogy a fájdalomból erednek, nem pedig önálló emésztési zavar jelei.
Akiknél az aurás migrén látászavarral jár, beszámolnak fényekről, csíkokról, átmeneti látásvesztésről és egyéb látási rendellenességekről. Más típusú fejfájás is járhat látásproblémákkal, ám ezek általában kevésbé intenzívek, mint a migrénes fejfájás, és nem társulnak lüktető fájdalommal, vagy más kísérő tünettel.
A migrént gyakran tévesztik össze arcüregi fejfájással. Az orrdugulás, arci- orrnyomás is lehet migrénes tünet, ám az arcüreggyulladásra a láz, rossz lehelet, sűrű, elszíneződött orrváladék, és – kizárólag erre jellemzően – sokszor változó szaglás jellemző. Az arcüregi fejfájásra adott gyógyszerek ronthatják a migrénes rohamokat.
A legfontosabb a minél pontosabb diagnózis. Ha migrénes rohamaid vannak, vagy a családban már előfordult migrén, egy fájdalomkezelésben jártas (leggyakrabban neurológus) orvos a testi és ideggyógyászati vizsgálatok, a tünetek és a kórtörténet alapján állítja fel a diagnózist.
Az alábbi vizsgálatokkal lehet más, fájdalmat okozó okokat kizárni:
Sok olyan gyógyszer létezik, amit kifejezetten migrén kezelésére fejlesztettek ki; ezek alapvetően két nagy csoportba tartoznak:
A választott kezelésnél figyelembe kell venni a fejfájások gyakoriságát, erősségét, a hányinger vagy hányás meglétét, valamint bármilyen egyéb betegséget is. Ha sikerül azonosítani és kizárni a kiváltó tényezőket, megfelelő életmódbeli változtatásokat és számodra eredményes gyógyszert választani, a migrénes rohamok akár teljesen elkerülhetők, vagy jelentősen mérsékelhetők.
A menstruációs ciklusodat követheted a WomanLog alkalmazással. Töltsd le a WomanLog-ot most: