Új! Jelentkezz be fiókod kezeléséhez, adataid megtekintéséhez, jelentések letöltéséhez (PDF/CSV) és biztonsági mentések eléréséhez. Jelentkezz be itt!
Oszd meg ezt a cikket:

Migrén – egy összetett neurológiai betegség

Ha megkérdezel valakit, mi az a migrén, nagy valószínűséggel azt fogja mondani, hogy egyfajta erős fejfájás. Ez részben igaz, de valójában ez egyszerűsítés. Ebben a cikkben a migrén szakaszait, tüneteit és a hozzá kapcsolódó tévhiteket tárgyaljuk, valamint bemutatunk többféle megküzdési stratégiát, amelyek segítenek enyhíteni a tüneteket.

A migrén összetettsége – A neurológiai betegség rétegeinek megértése.

A migrén eredményes kezelése érdekében fontos, hogy megértsük a folyamat különböző szakaszait, és azonosítani tudjuk, mi váltja ki nálunk a migrént. Egészségügyi szakember javasolhat az egyéni tünetekhez igazított gyógyszert. Vannak gyakrabban előforduló migréntípusok, ezért ilyen esetekben több kezelési lehetőség is elérhető.

A migrénes roham öt szakasza

Egy migrénes roham néhány órától akár több napig is eltarthat. A hozzá tartozó tüneteket öt szakaszba sorolhatjuk. Nem mindenki tapasztalja mind az ötöt, és a tünetek is személyenként eltérhetnek.

A migrénes roham szakaszai általában a következő sorrendben jelentkeznek:

  1. A bevezető (vagy premonitórikus) szakasz, ahogy a neve is utal rá, azt az érzést adja, hogy valami közeleg. Ez akár három nappal a fejfájás megjelenése előtt elkezdődhet, és gyakran fáradtsággal, étvágyfokozódással, fényérzékenységgel, ingerlékenységgel, valamint nyaki merevséggel jár.
  2. Az aura szakasz legfeljebb egy órával előzheti meg a fejfájást, és leggyakrabban látási zavarok – foltok, vonalak, fények, csillagok vagy átmeneti vakság – formájában jelentkezik. További tünetek lehetnek az egyik oldali gyengeség, szédülés, zsibbadás, bizsergés. Előfordulhat, hogy valaki csak aurát tapasztal, anélkül hogy fejfájása lenne.
  3. A fejfájás vagy „főroham” szakasz a migrén legismertebb tünete – lüktető, erős fájdalom a fejben, ami lehet lokalizált vagy az egész fejet érintő. Kísérheti hányinger, hányás, fény- és/vagy hangérzékenység.
  4. A lecsengési szakasz a fájdalom visszahúzódását jelenti. Ez általában fokozatosan történik, de előfordulhat hirtelen „megkönnyebbülésként” is. Van, akinek a hányás vagy sírás segít ezen, és sokan számolnak be arról, hogy az alvás ilyenkor különösen jót tesz.
  5. A gyógyulási vagy posztdromális szakasz következik, amit „migrén-másnaposságnak” is neveznek. A migrén megterhelő élmény, így nem csoda, hogy a testnek és elmének időre van szüksége a felépüléshez. Gyakran a bevezető szakasz tünetei tükröződnek vissza, de ez nem mindig igaz.


Egészen a közelmúltig a „migrén” szót magára a fájdalmas tünetekre használták. Ez a megközelítés már elavult, hiszen a betegséget pontosabban kell meghatároznunk. Helyes úgy használni a „migrén” szót, mint például az „asztma” szót. Ne mondjuk: „Ez a személy migrénektől szenved” (ahogyan nem mondjuk: „Ez a személy asztmáktól szenved”). Helyette mondjuk: „migrénes rohamok” vagy „migrénes fejfájások”.

Figyelem! A migrén egyes tünetei átfedhetnek a stroke tüneteivel. A stroke hirtelen, súlyos és potenciálisan életveszélyes állapot, amikor az agy vérellátása megszűnik vagy csökken, emiatt az agyszövet nem jut oxigénhez és tápanyaghoz. Ha hirtelen erős fejfájásod lesz, beszéded vagy beszédértésed zavart, lefittyed az egyik szájzugod, vagy hirtelen zsibbadást, gyengeséget tapasztalsz az arcodban, karodban, lábadban – főként egyik oldalon –, azonnal hívj mentőt!

Mi okozza a migrént?

A legtöbb migrénben szenvedő genetikailag hajlamos a betegségre. A migrén akár egy generációt is kihagyhat, ezért a legtöbb esetben több gén hibája vagy mutációja áll a háttérben.


2010-ben felfedeztek egy mutációt a TRESK nevű génben (ami normál esetben kulcsfontosságú szerepet játszik az idegsejtek közötti kommunikációban), amely közvetlenül összefüggésbe hozható az aurával járó migrénnel.

Fontos azonban, hogy a genetika önmagában nem határozza meg egészségünket – lehet, hogy valaki örökölte a migrénre való hajlamot, mégsem tapasztal migrénes rohamokat.

A migrén nem hormonális eredetű betegség (vagyis a migréneseknél nem gyakoribbak a hormonális rendellenességek), de a hormonszint ingadozásai jelentősen befolyásolják a migrént. A nők életük során tapasztalt hormonális hullámzásai magyarázhatják azt is, hogy háromszor annyi nő szenved migréntől, mint férfi:

  • a migrén a migrénes nők 10–20%-ánál a pubertáskorban jelentkezik először;
  • a pubertás nagyobb eséllyel váltja ki az auramentes migrént;
  • gyakori a kapcsolat a menstruációs ciklus és a migrénes rohamok kezdete között;
  • a terhesség általában csökkenti a migrénes rohamok gyakoriságát, sőt akár teljesen meg is szüntetheti azokat;
  • menopauza után – bár a megelőző időszakban rosszabbodik – a migrén általában enyhébbé válik.

Sokan kizárólag menstruáció idején tapasztalnak migrént. Ezt katameniális migrénnek vagy menstruációs migrénnek nevezik, amely az ösztrogén szintjének a menstruáció előtti időszakban történő hirtelen csökkenésével függ össze. A migrénes roham a menstruáció előtt 2-3 nappal kezdődhet, és akár 3-4 napig is eltarthat utána. Ez a típusú migrén általában tartósabb, erősebb és nehezebben kezelhető.

Figyelem! A hormonális fogamzásgátlók befolyásolják a hormontermelést, és hatással lehetnek a migrénes rohamokra – akár pozitívan, akár negatívan. Ha migrénben szenvedsz, a lehetséges szövődmények elkerülése érdekében mindenképp konzultálj háziorvosoddal vagy nőgyógyászoddal a számodra legmegfelelőbb fogamzásgátló módszerről!

Kiváltó okok feltárása – Érzékenységek a migréneseknél és a rohamok megjelenése


Kiváltó tényezők

A migrénesek jellemzően érzékenyek bizonyos ingerekre, amelyek „kiválthatnak” migrénes rohamot, de önmagukban nem okozzák azt.

A kiváltók azonosítása nem könnyű feladat. A potenciális kiváltó tényezők listája nagyon hosszú, és előfordulhat, hogy akár nyolc óra is eltelik, mire egy kiváltó tényező hatása migrénben jelentkezik. Ráadásul ezek a tényezők idővel változhatnak – ami az élet egyik szakaszában trigget, az egy másik korban már nem feltétlenül.


Hasznos lehet részletes naplót vezetni arról, mit tettél, mit ettél, hogyan aludtál. Időigényes, de ezáltal könnyebben felismerheted, mi előzte meg a migrénes rohamokat, és idővel csökkentheted a rohamok gyakoriságát, súlyosságát.

Érzékszervi és környezeti ingerek, mint az erős vagy vibráló fények, hangos zajok, szélsőséges hőmérsékletek, magaslati levegő, időjárás-változás, erős szagok vagy ízek – mind kiválthatnak rohamot. Fontos, hogy ezek nem mindig hirtelen jelentkeznek: például a hosszú ideig tartó monitorbámulás is gyakori kiváltó.

Az éhség és a nem megfelelő táplálkozás is gyakori kiváltók. Kerüld a kevésbé egészséges ételeket, illetve bizonyos adalékanyagokat – különösen az MSG-t, glutamátot, tiramint, nitrátokat, aszpartámot –, ha úgy gondolod, ételed okozza a rohamokat. Túl sok koffein vagy hirtelen leállás a koffeinfogyasztással szintén kiváltó lehet. Még az enyhe dehidratáció is számottevő hatást gyakorolhat.

A mozgáshiány vagy túlzott mozgás is előidézhet migrént, különösen, ha ez nem jellemző az illetőre. Ezzel szemben a rendszeres, tudatosan végzett testmozgás sokféle fájdalomnál, így a migrén esetében is segít.

Fizikai állapotok, például fejsérülés, köhögéssel járó betegség vagy izomfeszültség (ami gyakran rossz testtartás eredménye) is kiválthatják a rohamokat.

Hormonális tényezők – mint a menstruáció, hormonális fogamzásgátlók szedése, sőt akár a szexuális együttlét is – lehetnek kiváltók.

Nagy jelentősége van annak, hogy mennyit alszol, és mennyire következetes az alvás-ébrenlét ritmusod. A késői lefekvés, hosszan tartó alvás vagy az egyébként szokatlan napközbeni alvás is lehet kiváltó ok. Ha úgy tapasztalod, az alvásod kapcsolódik a migrénhez, próbálj tartani egy számodra reálisan fenntartható és egészséges alvás-ébrenlét ritmust!

A stressz és feszültség gyakran összekapcsolódik fejfájással – és ez a migrénnél is így van. Létezik például „hétvégi fejfájás” is, amelyet nem maga a stressz, hanem annak hirtelen megszűnése okoz. Mindkét esetben fontos a stressz általános szintjének csökkentése.

Az életritmus változása is kiválthatja a rohamot, még akkor is, ha pozitív vagy pihentető jellegű, például nyaralás. Az időzóna-váltás tovább súlyosbíthatja az alvásproblémát.

Néha nem is vagyunk tudatában annak, hogy káros szokásokat alakítottunk ki. Például a fájdalomcsillapítók túlzott használata elősegítheti a krónikus fejfájást. Ha önkezelést választasz, alaposan tájékozódj a választott gyógyszerek hatásairól megbízható forrásokból – mind rövid, mind hosszú távon –, és tartsd be az ajánlott adagokat.

A szorongás és depresszió gyakran társul a migrénnel. A migrénezők hajlamosabbak a szorongásos és depressziós zavarokra is, amelyek önmagukban is kiválthatnak migrénes rohamokat. Egy pszichoterapeuta vagy pszichiáter felkeresése sokat segíthet. 

Tévhitek a migrénnel kapcsolatban

A migrén és tüneteinek okai, működése máig nem teljesen tisztázott, emiatt sok tévhit él a betegséggel kapcsolatban. Sokszor téves következtetéseket vonunk le a migrént kísérő tünetek és más betegségek között.

Nem emésztőrendszeri betegség

A hányinger és hányás a migrén diagnosztikai kritériumai között szerepelnek, ugyanakkor erős fájdalom esetén gyakori kísérő tünetek. Mivel ezek a tünetek általában csak roham alatt jelentkeznek, következtethetünk rá, hogy a fájdalomból erednek, nem pedig önálló emésztési zavar jelei.

Nem szemészeti betegség

Akiknél az aurás migrén látászavarral jár, beszámolnak fényekről, csíkokról, átmeneti látásvesztésről és egyéb látási rendellenességekről. Más típusú fejfájás is járhat látásproblémákkal, ám ezek általában kevésbé intenzívek, mint a migrénes fejfájás, és nem társulnak lüktető fájdalommal, vagy más kísérő tünettel.

Nem arcüreggyulladás

A migrént gyakran tévesztik össze arcüregi fejfájással. Az orrdugulás, arci- orrnyomás is lehet migrénes tünet, ám az arcüreggyulladásra a láz, rossz lehelet, sűrű, elszíneződött orrváladék, és – kizárólag erre jellemzően – sokszor változó szaglás jellemző. Az arcüregi fejfájásra adott gyógyszerek ronthatják a migrénes rohamokat.


Ha migréned van és úgy érzed, más, hasonló tünetekkel járó betegség is jelen lehet, fordulj orvoshoz hivatalos diagnózisért!

Diagnózis és kezelés

A legfontosabb a minél pontosabb diagnózis. Ha migrénes rohamaid vannak, vagy a családban már előfordult migrén, egy fájdalomkezelésben jártas (leggyakrabban neurológus) orvos a testi és ideggyógyászati vizsgálatok, a tünetek és a kórtörténet alapján állítja fel a diagnózist.

Az alábbi vizsgálatokkal lehet más, fájdalmat okozó okokat kizárni:

  • MRI. Az MRI vizsgálat daganatok, stroke, agyvérzés, agyi fertőzések és egyéb központi idegrendszeri problémák azonosítására szolgál.
  • CT-vizsgálat. CT-vel daganatok, fertőzések, agysérülés, agyvérzés és egyéb, fejfájást okozó problémák szűrhetők ki.

Sok olyan gyógyszer létezik, amit kifejezetten migrén kezelésére fejlesztettek ki; ezek alapvetően két nagy csoportba tartoznak:

  • Fájdalomcsillapítók. Ezeket migrénes roham alatt kell szedni, a tünetek csökkentésére, megszüntetésére szolgálnak.
  • Megelőző gyógyszerek. Ezeket rendszeresen, gyakran naponta szedik, a migrénes rohamok gyakoriságának és súlyosságának csökkentésére.

A választott kezelésnél figyelembe kell venni a fejfájások gyakoriságát, erősségét, a hányinger vagy hányás meglétét, valamint bármilyen egyéb betegséget is. Ha sikerül azonosítani és kizárni a kiváltó tényezőket, megfelelő életmódbeli változtatásokat és számodra eredményes gyógyszert választani, a migrénes rohamok akár teljesen elkerülhetők, vagy jelentősen mérsékelhetők.

A menstruációs ciklusodat követheted a WomanLog alkalmazással. Töltsd le a WomanLog-ot most:

Letöltés az App Store-ból

Letöltés a Google Play-ből

Oszd meg ezt a cikket:
https://sante.lefigaro.fr/sante/maladie/migraines/quest-ce-que-cest
https://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/migraine-headache/symptoms-causes/syc-20360201
https://www.nhs.uk/conditions/migraine/
https://myhealth.alberta.ca/Health/aftercareinformation/pages/conditions.aspx?hwid=abn2972
https://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/stroke/symptoms-causes/syc-20350113
https://americanheadachesociety.org/wp-content/uploads/2018/05/Vincent_Martin_-_Menstrual_Martin-1.pdf
https://www.webmd.com/women/qa/what-is-estradiol
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2938905/
https://www.webmd.com/migraines-headaches/how-stress-and-your-emotions-trigger-migraines
https://migraine.com/living-migraine/navigating-let-down-migraine/
https://www.migrainetrust.org/about-migraine/migraine-what-is-it/symptoms-and-stages/
Advertisement


A méhsüllyedés a posztmenopauzában lévő nők közel felét érinti. Ez egy komoly egészségügyi probléma, amely gyakran orvosi vagy akár sebészeti beavatkozást igényelhet. Ugyanakkor léteznek módszerek a medencefenék izmainak erősítésére, amelyek segíthetnek elkerülni a méhsüllyedést későbbiekben.
A szívbetegségben szenvedő férfiak és nők száma nagyon hasonló. Mégis, a nőknél ritkábban alkalmaznak életmentő kezelést szívinfarktus esetén, mivel a páciensek és az orvosok gyakran nem ismerik fel a jellegzetes tüneteket, vagy szorongásnak, illetve stressznek tulajdonítják azokat.
Az agyműködési köd egy gyakori jelenség, amely bárkit érinthet alváshiány, bizonyos gyógyszerek szedése vagy nagy fizikai megterhelés utáni kimerültség miatt. Azonban sok menstruáló nőnél jelentkezik éppen a menstruáció előtt, és néha a tünetek annyira intenzívek, hogy megzavarják a mindennapi életet.