A szívbetegségben szenvedő férfiak és nők száma nagyon hasonló. Mégis, a nőknél ritkábban alkalmaznak életmentő kezelést szívinfarktus esetén, mivel a páciensek és az orvosok gyakran nem ismerik fel a jellegzetes tüneteket, vagy szorongásnak, illetve stressznek tulajdonítják azokat.
Szívinfarktus esetén a nőket 50%-kal gyakrabban diagnosztizálják félre, mint a férfiakat, aminek hátterében a tudatalatti orvosi előítéletek és a női testekkel kapcsolatos kutatási hiányosságok állnak. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a szívinfarktus és a pánikroham közötti különbségeket, a nők késlekedésének okait, azt, hogy miért utasíthatják el panaszaikat, és hogyan állhatsz ki saját egészségedért.
A pánikroham hirtelen fellépő, intenzív félelemmel járó állapot, amely adrenalint szabadít fel és a szervezetet harc vagy menekülés reakcióra készíti fel. A szervezet ilyenkor szapora szívveréssel, gyors, akár nehézlégzésszerű légzéssel és izzadással reagál. Az erek összeszűkülése szédüléshez vagy könnyű fej érzéséhez is vezethet.
A pánikroham akár előzmény nélkül, hirtelen jelentkezhet, de fokozatosan is kialakulhat. Egy konkrét élmény válthatja ki az erős szorongást, de a tartós stressz is oda vezethet, hogy a legkisebb akadály is kibillenti az embert. Van, aki csak egyszer vagy kétszer él át pánikrohamot, mások viszont visszatérően küzdenek vele. Előfordul, hogy a pánikrohamtól való félelem bénítóvá válik, és az illető igyekszik elkerülni bizonyos helyzeteket vagy tevékenységeket.
Ha valaha átéltél már pánikrohamot, tudod, mennyire rémisztő és váratlan. A pánik hatására intenzív félelem uralkodik el, és minden a valóságnál rosszabbnak tűnik. Szerencsére a legtöbb pánikroham néhány percen vagy órán belül enyhül.
A pánikroham gyakran elsöprő stressz, végzetérzet és félelem érzésével kezdődik. Ezek után gyakran jelentkezik:
Bár ijesztő, a pánikrohamok önmagukban csak nagyon ritkán veszélyeztetik az életet. Azonban az orvosi adatok szerint a nőknél a szívinfarktus tünetei gyakran hasonlíthatnak a pánikrohaméhoz.
A szívinfarktus vagy myocardialis infarctus akkor következik be, amikor a szív vérellátása akadályba ütközik, és ez a szívizom károsodását okozza. A legtöbb esetben a koleszterin és más anyagok lerakódásából kialakuló plakk szűkíti az artériákat. Amikor a plakk megreped, gyorsan kialakul egy vérrög, ami elzárhatja vagy beszűkítheti a koszorúereket, melyek a szív vérellátásáért felelősek. Ha a szív nem jut vérhez és oxigénhez, a szívizomsejtek 30 percen belül károsodni kezdenek és elpusztulnak, így a szív megszokott működése is sérül.
A szívinfarktus életveszélyes állapot, azonnali orvosi ellátást igényel akkor is, ha a tünetek idővel enyhülni látszanak. Ha a családodban előfordult már szívbetegség, vagy mellkasi fájdalmat tapasztalsz, nagyon fontos, hogy ne várj! Azonnal hívj mentőt és kérj segítséget.
Korai figyelmeztető jelek akár napokkal vagy hetekkel az infarktus előtt is jelentkezhetnek: ilyenek a kimerültség, nyugtalanság, hideg verejtékezés, hátfájás, és szívdobogásérzés. Hirtelen kialakuló szívinfarktus esetén nagyobb a halálozási rizikó.
A legismertebb infarktusos tünet a mellkasi fájdalom és szorítás. A fájdalom a mellkasból a bal karba, akár az állkapocsba, vagy mindkét karba is sugározhat, és olyan érzés, mintha egy elefánt ülne a mellkason.
Sok nő nem tapasztal mellkasi fájdalmat infarktus esetén, ehelyett főként kimerültség, a nyak, állkapocs, váll, lapockák, vagy felső háti szakasz fájdalma, illetve szorítása jelentkezik.
Sokáig orvosok is úgy hitték, hogy a szívbetegség főleg a férfiakat érinti. Ma már tudjuk, hogy a férfiak és a nők körében is azonos arányban fordul elő szívinfarktus, ám a nők nagyobb valószínűséggel halnak bele, mert a diagnózis során többen a mellkasi fájdalomra koncentrálnak (ami inkább férfiaknál jellemző), míg a női specifikus tüneteket kevésbé veszik figyelembe.
Amint látható, a pánikroham és a szívinfarktus tünetei sokszor egyeznek. A fő különbség, hogy a szívinfarktus okozta fájdalom éles, szorító, hullámzó, és több testrészbe is kisugározhat. Pánikrohamnál ugyan a szívverés felgyorsulhat, a mellkas szorulhat, de a fájdalom nem sugárzik ki.
Ezen kívül a pánikroham általában pár perctől egy óráig tart. A szívinfarktus sokkal hosszabb ideig okoz panaszt, hol gyengébb, hol erősebb, hullámzó mellkasi szorítással vagy fájdalommal.
Mivel a nők gyakran nem tapasztalnak heves mellkasi fájdalmat, helyette fáradtságot, szorongást, hát-, kar- vagy állfájdalmat éreznek, könnyen összetéveszthető a pánikrohammal pácienseknek és orvosoknak egyaránt.
Az alábbi kérdések segíthetnek a két állapot elkülönítésében:
Sok nő nem fordul időben orvoshoz, mert megtanulta mások igényeit előbbre helyezni, vagy nem tulajdonít jelentőséget saját tüneteinek – például influenzának vagy szorongásnak véli azokat. Ez azonban nem csupán egyéni vagy önálló gondoskodás kérdése, hanem rendszerszintű probléma is.
A szívbetegség csak egy a sok olyan terület közül, ahol a nők jellemzően kevesebb figyelmet és ellátást kapnak. Kutatások szerint a krónikus fájdalomban szenvedő nők akár 65%-a rosszabb minőségű ellátásban részesül nemetől függően. Amikor az orvos elintézi a páciens panaszait azzal, hogy „túlreagálja” vagy „képzeli a problémát”, azt orvosi gázlángozásnak nevezzük. Ez késlekedő, hiányos diagnózishoz és nem megfelelő kezeléshez is vezethet.
Habár a társadalom egyre inkább odafigyel erre a jelenségre, a nők és kisebbségek továbbra is fokozottan ki vannak téve az orvosi gázlángozás veszélyének. Ennek következtében csökken a páciens önbizalma, megrendül a bizalom az orvosokban, és nő az elhúzódó szenvedés, illetve a rossz diagnózisok okozta halálozási arány – például daganatos betegségek, szívbetegségek, autoimmun betegségek és krónikus fájdalom esetén. Sok érintett elkezdi megkérdőjelezni saját tapasztalatait, ami tovább nehezíti az eredményes segítségkérést.
Az orvosi gázlángozás gyakran nem szándékos, hanem az előítéletek és a nők problémái iránti alacsonyabb figyelem eredménye. A mai napig a legtöbb klinikai vizsgálatban férfiak vesznek részt, emiatt kevesebb információnk van a nők egészségéről: Vajon ugyanúgy hatnak a gyógyszerek nőkre, mint férfiakra? Tünetek is egyeznek? Adagolásban is van eltérés?
Sok évtizeden át a reproduktív korú nőket kizárták az orvosi vizsgálatokból, mert a kutatók szerint a nők hormonális ciklusa nehezebbé tette volna a vizsgálatot, illetve attól tartottak, hogy ha egy nő teherbe esik egy klinikai vizsgálat során, az ismeretlen kockázatok ártalmasak lehetnek a magzatra nézve. Ez a félelem még inkább megerősödött, amikor a hetvenes években a thalidomid gyógyszer váratlan módon fejlődési rendellenességet okozott. A biztonsági szempontokat mérlegelni kell, de ez nem lehet indok az orvosilag fontos információk hiányára nőkről.
Törvények születtek a nők és kisebbségek bevonásáról a klinikai vizsgálatokba, mégis ezek a csoportok továbbra is alulreprezentáltak.
Ha jelenleg a fenti infarktustüneteket tapasztalod, azonnal fordulj orvoshoz! Életedet és a végleges károsodás esélyét csak szakember segítségével lehet csökkenteni. Ha azonban az orvosod nem veszi komolyan a panaszaidat bármilyen diagnózis esetén, készülj fel arra, hogy kiállj magadért!
A stressz és az aggodalom gyakran zavarja, hogy elmondjuk, amit szeretnénk. Orvosi rendelőben ez különösen igaz lehet. Írd össze előre a tüneteidet, aggodalmaidat egy papírra, és vidd magaddal, hogy beszélgetés közben is legyen mire támaszkodni. Hasznos lehet tüneti naplót vezetni: jegyezd fel, mikor, mennyi ideig és milyen erősséggel jelentkeznek a tünetek, illetve, hogy mi váltotta ki azokat. Ez a részletesség segítheti az orvosodat a helyes diagnózis felállításában.
Ha az orvosod nem hajlandó vagy képes segíteni, keresd fel egy másik szakembert! Saját egészséged érdekében megéri kiállni magadért. Az orvosok különleges képzésen estek át, de ők is csak emberek, előítéleteik és hibáik lehetnek. Keress tovább, amíg olyan szakembert találsz, akiben megbízol és aki meghallgat.
Gyerekként megtanultuk tisztelni a tekintélyt – szülők, tanárok, orvosok vagy vezetők jobban tudják, és rájuk kell hallgatni. Ez a korai nevelés később ahhoz vezethet, hogy kételkedünk magunkban, amikor egy tekintélyes orvos azt mondja: „ez nem komoly, csak a fejedben van”. Azonban te vagy a legtöbbet tudó saját tapasztalataidról.
Ne félj rákérdezni, mi alapján mond az orvos diagnózist, milyen gondolatmenet áll mögötte. Jogod van tudni, hogyan hat minden döntése rád és az egészségedre. Ha az orvosod elutasító vagy nem szívesen válaszol, az komoly figyelmeztető jel!
Ne feledd, teljesen rendben van, ha barátot, partnert vagy családtagot kísérsz magaddal az orvosi vizsgálatra. Egy támogató jelenléte bátorít, segíthet feltenni a nehezebb kérdéseket, és elmondani, ami foglalkoztat. Egy barát az érdekedben is felszólalhat, ha te túlterheltnek érzed magad, illetve nyugtathat is nehezebb pillanatokban.
Az egészséged értékes, és lehet, hogy eljön az a pillanat, amikor saját magadnak kell kiállnod érte – akár szándékos, akár véletlen gázlángozással szemben. Ha valamivel kapcsolatban aggódsz, és végül ártatlan dolognak bizonyul, az is tapasztalat – nem elvesztegetett idő. Ismerd fel a szívinfarktus és pánikroham tüneteit, hogy fel tudd ismerni a különbséget, ha veled történik meg!
Töltsd le most a WomanLog-ot!