Női ejakuláció és spriccelés
A spriccelés élménye arra késztetheti a nőt, hogy megkérdőjelezze a testét éppen akkor, amikor különösen élvezetes pillanatot él át. Hogyan érezze magát egy személy, ha hirtelen nagy mennyiségű folyadék távozik a hüvelyből? Szégyenkezzen? Legyen büszke? Leginkább nyugodtnak kellene maradnia, mert a spriccelés teljesen normális.
A női ejakuláció régóta ellentmondásos téma. Annak ellenére, hogy a Káma Szútra már korán említést tesz róla, és a görög orvosok is írtak róla, a modern tudósok sokáig vonakodtak elfogadni azt a lehetőséget, hogy a nőknek a férfi ejakulációhoz hasonló szexuális válaszuk van. Még a 17–18. századi szakemberek munkáját is egészen a közelmúltig elutasították, és ma is vannak, akik vitatják a növekvő bizonyítékokat.
Természetesen mindenki tudja, hogy a férfiak orgazmus közben ejakulálnak, hiszen nehéz nem észrevenni. Kevésbé ismert viszont, hogy hasonló folyamat a női testben is végbemegy. Lehet, hogy nem annyira szembetűnő, és nőnként másképpen néz ki, nem feltétlenül fordul elő minden alkalommal, de a nők is ejakulálnak.
Ma már bizonyítékunk van rá, hogy a női testben léteznek úgynevezett Skene-mirigyek, amelyeket néha a férfi prosztatához hasonlítanak, és amelyek a húgycsövön keresztül, közvetlenül a csikló glansza alatt, az orgazmus csúcsán tejfehér folyadékot választanak ki.
Izgalom és „nedvesség”
A szex általában nedves tevékenység. Az emberi nemi szerveknek jól síkosítottnak és csúszósnak kell lenniük, hogy beinduljon minden. A legtöbben tudják, hogy a női nemi szervek izgalom hatására nedvességet választanak ki.
Fontos megjegyezni, hogy az izgalom semmiképpen sem azonos a beleegyezéssel; „nedvesnek lenni” fiziológiai válasz az ingerekre, és szükséges feltétele az élvezetes szexuális együttlétnek, de nem jelent beleegyezést vagy szándékot a szexre.
Maga a hüvely mindig enyhén nedves, mivel folyamatosan megújul, elhalt sejteket és baktériumokat öblít ki, hogy egészségesen tartsa a hüvelyi környezetet. A hüvelyi folyást különböző mirigyek termelik a hüvelyfalban és a méhnyaknál. Az egészséges folyás áttetsző vagy fehéres, és nincs erős szaga. Állaga a menstruációs ciklus során csúszósból ragacsossá, majd vissza változik.
Az izgalomhoz társuló váladékot speciális mirigyek, az ún. Bartholin-mirigyek termelik, amelyek a hüvelynyílás közelében találhatók. Szexuális izgalom hatására ezek a mirigyek nyákot termelnek, amely síkosítja a hüvelycsatornát és megkönnyíti a pénisz (vagy szexuális segédeszköz) behatolását.
A női szexuális izgalomhoz kapcsolódó másik mirigycsoport a Skene-mirigyek, amelyeket korábban „női prosztatának” is neveztek. Ezek a mirigyek a hüvely-előcsarnokban találhatók, a húgycsőnyílás bal és jobb oldalán. Az általuk termelt folyadék kapcsolódik a női ejakulációhoz.
Végül, ahogy izgalom hatására fokozódik a véráramlás a hüvelyben és a szeméremtesten, ez a terület melegebbé és nedvesebbé válik; ezt gyakran „hüvelyi izzadásnak” is nevezik. Ezek a fiziológiai folyamatok mind a szexuális izgalomra adott válaszként alakulnak ki. Ám ezek finom belső változások, amelyek kívülről láthatatlanok. Még maga a nő sem feltétlenül veszi észre az izgalom jeleit, hacsak nem aktív szexuális tevékenységben vesz részt.
Miért ennyire ellentmondásos témakör a női ejakuláció?
A női ejakuláció témája általában nem szerepel a szexuális felvilágosításban, így sokak számára meglepetésként hat, ami feszültséghez vezethet. A női szexualitás, sőt még a női anatómia is alulkutatott terület, a női szexuális öröm pedig csak a közelmúltban vált legitim beszédtémává.
Évekig a társadalmi ideálok és nemi elvárások befolyásolták a tudományos közösséget abban, hogy elutasítsák azokat a keveseket, akik komolyabban vizsgálták ezt a kérdést. Ernst Grafenberg, akiről a G-pontot elnevezték, már az 1950-es években részletes leírásokat közölt a női ejakulációról, de munkáját senki sem vette komolyan, sőt Alfred Kinsey – akit sokan a modern szexológia atyjának tartanak – alaposan megcáfolta eredményeit.
Sokaknak a gondolat, hogy egy nő élvezettel, gátlástalanul ejakulál, sokkoló lehet, sőt egyesek számára közönségesnek tűnhet – ezért különösen vonzó a pornóiparnak, amely az elsők között karolta fel az ötletet. Sajnos a társadalmi tabuk, a tudományos viták, valamint a pornóban gyakori túlzások összezavarodáshoz és félreértésekhez vezettek.
Két mítosz:
- A spriccelés egyértelmű jele annak, hogy a nő rendkívül élvezi a szexet.
- A spriccelés bizonyíték arra, hogy a nő partnere nagyon ügyes az orgazmus elérésében.
Egyik kijelentés sem feltétlenül igaz.
Biológiai szempontból a férfiaknál az ejakuláció a szex csúcspontja, egyértelmű jele az orgazmusnak. A nők szervei elrejtve vannak a testben, így a női szexualitás titokzatosabbnak tűnhet. Az orgazmus nehezebben elérhető, gyakran hosszabb előjátékot, bizalmat és ellazulást kíván.
Az orgazmus pillanatában a csikló glansza enyhén tejfehér folyadékot választ ki a húgycsőből. Sőt, úgy tűnik, hogy a nőknek létezik egy másik, nagyobb mennyiségben ürülő ejakulátuma is, ami nem feltétlenül kapcsolódik közvetlenül az orgazmushoz. Ezt nevezzük hétköznapi nyelven spriccelésnek.
Bár a női ejakuláció és a spriccelés kifejezéseket gyakran felváltva használják, a spriccelés alatt általában egy erős, szinte kilövellő, átlátszó folyadék távozását értjük a hüvelyből, amely nem feltétlenül kötődik az orgazmushoz, hanem a szex bármelyik pillanatában kiváltható a megfelelő izgatással. Úgy vélik, a nők kb. 5%-a rendszeresen átélt már spriccelést, és akár 70%-uknak legalább egyszer volt ilyen élménye.
Mivel ritkán beszélünk róla, sokan összetévesztik a spriccelést a vizeléssel, hiszen mindkét folyadék ugyanonnan távozik. Sok nő tudatosan visszatartja a spriccelést, mert nem teljesen érti, mi történik, vagy kényelmetlenül érzi magát miatta.
Sokkal több kutatásra van szükség a női szexuális élmények terén, de jelenlegi ismereteink szerint a spriccelés bizonyos nők esetén egy teljesen normális szexuális válasz.
Mi ez a folyadék?
Sok nő, aki szex közben meleg folyadékot érzékel a hüvelyében, elgondolkodik, hogy vajon nem pisilt-e be az izgalom hevében. Az, hogy az izgalomból, kéjes érzésből hirtelen aggodalom vagy szégyen lesz, a legutolsó dolog, amire bárki vágyik – de honnan lehet tudni a különbséget?
Mint fentebb említettük, a szex alapvetően nedves, csúszós elfoglaltság, amelyben többféle folyadék is szerepet játszik. Bár a koitális inkontinencia előfordulhat, azok a nők, akik szexuális spriccelést tapasztalnak, jellemzően erős gáttájéki izomzattal rendelkeznek, és egyébként nem szenvednek inkontinenciában.
És ha épp gyengébb a medencefenék-izomzatod, ne csüggedj! Helyes gyakorlatokkal ez fejleszthető.
A férfi ejakulátumhoz hasonlóan a spriccelésben szerepet játszó folyadék is a húgycsövön keresztül távozik, de külleme és illata eltér a vizeletétől – általában átlátszó, szagtalan, íze kissé édeskés vagy savanyú lehet, függően például az étrendtől, a hidratáltságtól vagy a menstruációs ciklus fázisától.
A női ejakulátum biokémiai összetétele főként a férfi ejakulátum fő komponenseit tartalmazza spermium nélkül; egy vérplazma eredetű, tejszerű ultrafiltrátum, amelyben antigének, savas foszfatáz és magas glükóz- és fruktózkoncentráció van, amelyeket a Skene-mirigyek termelnek.
A spriccelés során ürülő, nagyobb mennyiségű (akár 150 ml/5 oz) tiszta folyadékot a húgyhólyag termeli, ami hasonlít a vizelethez, de nem teljesen azonos vele. Egy 2015-ös kutatás medenceultrahang segítségével igazolta, hogy orgazmus előtt és után a hólyag üres, viszont az orgazmus közeledtével gyorsan megtelik, majd ürül az ejakulátum formájában.
Még mindig sokat kell tanulnunk erről a jelenségről. Az eltérő típusú váladékok, köztük a spriccelés is, a szex normális részei, és nincs okod szégyenkezni vagy aggódni miattuk.
Pornóban a spriccelés hamis
Igen, jól olvasod. Az erotikus filmekben a spriccelést szinte mindig megjátsszák. A pornószínésznők különböző trükköket alkalmaznak a drámai hatás kedvéért – például pulykanyomóval vizet fecskendeznek a hüvelyükbe, hogy parancsszóra spriccelhessenek. Amit a néző lát, annak semmi köze az izgalomhoz vagy a „mindent elsöprő szexhez”, kizárólag a látvány és az előadás a cél.
A pornófilmektől általában nem idegen a túlzás, olykor etikátlan eszközökkel is élnek, például gyógyszerezéssel vagy kényszerítéssel. Ha szereted az erotikus filmeket, keress etikus pornógyártókat, akik olyan tartalmat készítenek, amely megfelel az ízlésednek.
Mitől alakul ki a spriccelés az orgazmuson kívül?
Az egész pontos mechanizmus még mindig nem teljesen ismert, de azt tudjuk, hogy a spriccelés gyakran a legendás G-pont közvetlen ingerlése után következik be – ez a hüvelyben pár centivel a „has felőli” oldalon található kis terület. Elhelyezkedése és az ingerlésre adott reakciók minden nőnél kicsit eltérőek.
Bár a spriccelés különféle szexuális ingerek hatására előfordulhat, a legtöbb nő szerint általában a G-pont és a csikló ingerlése játszik szerepet benne.
Más tényezők, amelyek hozzájárulhatnak a spricceléshez:
- teljes ellazulás, jelenlét a pillanatban
- üres húgyhólyag, hogy ne zavarjon a vizelési inger
- a saját örömforrásaid ismerete
- erős medencefenék-izmok
A spriccelés a szexuális örömhöz társul, de nem feltétlenül kozmikus orgazmus jele, ahogy sokszor beállítják. Valójában a spriccelés közbeni érzet és az orgazmus különbözőek. Ha az ellazulás, összhang és a teljes jelenlét szükséges a spricceléshez, akkor az a partner, aki ebben segít, igazán elismerést érdemel. De ez valójában csak a női test egyik lehetséges válasza az izgalomra és a hüvely ingerlésére. Másoknál a G-pont ingerlése lehet, hogy túl intenzív, és nem szükséges az élvezetes szexuális együttléthez.
Felkészülés a szexre
Ha ezt a nedves jelenséget tapasztalod, tehetsz magad alá egy törölközőt, hogy felszívja a többletfolyadékot, és kevesebbet kelljen utána takarítanod.
Ha még sosem éltél át spriccelést, de kíváncsi vagy, hogy nálad előfordulhat-e, önmagad megismerése a kulcs. Fedezd fel különböző ingerlési módokon a hüvelyed, a G-pontod és más érzékeny területeid – akár egyedül, akár partnerrel.
Töltsd le most a WomanLog alkalmazást:
