Az emberi szaporodási sejtek
Egy teljesen új ember létrejötte számos bonyolult folyamattal jár. A fő „építőkövek” az emberi szaporodási sejtek, amelyeket ivarsejteknek nevezünk. A női ivarsejtek a petesejtek, míg a férfiaké a spermiumok.
Az emlősöknél zigóta (vagy megtermékenyült sejt) akkor jön létre, amikor az anyától származó petesejt és az apától származó spermium egyesül, lehetővé téve genetikai anyaguk összeolvadását. Miután biztonságosan beágyazódott az anya méhnyálkahártyájába, a humán zigóta kilenc hónap alatt teljesen kifejlődött babává növekszik.
Petefészkek & petesejtek
A petefészkek mandula alakú szervek, amelyek a női szaporodási rendszer részét képezik. Minden nőnek kettő van belőle, a méh mindkét oldalán helyezkednek el, a petevezetékek végén.
A petefészkek termelik a női nemi hormonokat, a progeszteront és az ösztrogént. Ezek felelősek a másodlagos nemi jellegek kialakulásáért, például a mellnagyobbodásért, a csípők szélesedéséért, a szemérem- és hónaljszőrzetért. Ezek határozzák meg a női menstruációs ciklus, az ovuláció és a menstruáció működését, a pubertástól a menopauzáig.
A petefészkekben sok tüsző található, mindegyik egy éretlen petesejtet, vagyis oocitát tartalmaz (az érett petesejtet ovumnak hívjuk). A legtöbb sejt szabad szemmel nem látható. Az emberi petesejt kivétel, átmérője átlagosan 100 mikron, körülbelül akkora, mint egy hajszál vastagsága.
A petesejt felépítése:
- a haploid sejtmag, amely minden kromoszómából egy példányt tartalmaz
- mitokondriumok, amelyek energiát szolgáltatnak a sejt replikációjához és osztódásához, és mitokondriális DNS-t tartalmaznak
- citoplazma, egy sűrű folyadék, amely főleg vízből, sókból és fehérjékből áll
- zona pellucida, egy zselészerű, glikoproteinekből álló védőburok, amely körülveszi a sejtmembránt és védi a sejt tartalmát
- kortikális granulumok, amelyek a megtermékenyítés után megkeményítik a petesejt külső burkát
A petesejt további részei: a korona radiáta, vagyis a petesejt legkülső rétege, és az első sarki test, egy kis haploid sejt, amely a sejtosztódás mellékterméke.
A petesejt úgy van kialakítva, hogy megakadályozza a polispermiát (vagyis hogy több spermium termékenyítse meg egyszerre). Egy egészséges zigóta normálisan két kromoszómapéldányt tartalmaz—ha ennél több van (több spermium megtermékenyítése esetén), a zigóta általában életképtelen.
Ahogy öregszünk, a sejtjeink is, és a női petesejtek sem kivételek. Bár a nők nagyon sok petesejttel születnek, ezek száma az idő előrehaladtával folyamatosan csökken. Mire egy nő eléri a 40 éves kort, már csupán az eredeti petesejt-készletének körülbelül 3%-ával rendelkezik. Ez az arány az életmódtól is függhet—a dohányzás például felgyorsítja a petesejtek pusztulását.
A petesejtek minősége is romlik az életkor előrehaladtával. Az ovuláció előtt a petesejtek osztódnak. Idősebb petesejteknél nagyobb az esély a hibákra ebben a folyamatban, ami csökkenti az életképességet és növeli a fejlődési rendellenességek valószínűségét.
Gyakori tévhit, hogy bizonyos hormonális folyamatok (például hormonális fogamzásgátlás vagy terhesség) megszakíthatják a petesejtek természetes öregedését. Ez nem igaz. A hormonok sok dologban szerepet játszanak az emberi testben, de ez a folyamat inkább a mitokondriumok elöregedésétől függ.
Petesejteket adományozni is lehet. A potenciális donor részletes kivizsgáláson esik át, megfelelő egészségi állapot esetén gyógyszereket kap a tüszőérés serkentésére. Nyolc-tizennégy nap múlva az érett petesejteket laparoszkóposan eltávolítják a donor szervezetéből és tárolják, amíg szükség nem lesz rájuk.
Sok országban a petesejt-adományozás kapcsán folyamatosan zajlanak viták az adományozók egészségéről és az etikai kérdésekről, például, hogy elfogadható-e anyagi ellenszolgáltatás fejében adományozni.
Ovuláció
Az ovuláció szakaszában, a menstruációs ciklus során, az egyik petefészek néhány tüszőt érlel meg, majd egy érett petesejtet (ovum) bocsát ki— a többi érett tüszőt a szervezet felszívja. Ez attól függetlenül megtörténik, hogy a nő szexuálisan aktív-e vagy sem. A petesejt a petevezeték felé lökődik, ahonnan tovább vándorol a méh felé. Itt termékenyülhet meg spermium által (ha például védekezés nélküli együttlét történt).
Az ovulációt követően a kilökött petesejt nagyon gyorsan romlani kezd, és a termékenynek nevezett időablak bezárul. Ha a petesejt megtermékenyül, továbbhalad a petevezetőkön át a méhbe, ahol beágyazódik a méh falába, és embrióvá fejlődik. Ha nem termékenyül meg, lebomlik, és a méhnyálkahártyával együtt távozik a menstruáció során.
A petesejtekhez képest a spermiumok ellenállóbbak, a női szervezetben akár öt napig is életképesek (azon kívül viszont ritkán). A spermiumok túléléséhez megfelelő körülményekre, például megfelelő méhnyaknyák-állapotra van szükség. Az együttlét ütemezése ovulációhoz viszonyítva kulcsfontosságú, ha valaki terhességet tervez.
A hormonális fogamzásgátlás úgy fejti ki hatását, hogy elnyomja az ovulációt. Ha ovuláció nem történik a menstruációs ciklusban, ezt anovulációs ciklusnak nevezzük. Az anovulációs ciklusok gyakoriak, a legtöbb nő életében előfordulnak.
Az ikrek kialakulása
Néhány nőben a ciklus során két petesejt is kiszabadulhat – ez ikerterhességhez vezethet.
- Egypetéjű vagy egynemű (monozigóta) ikrek akkor keletkeznek, amikor a megtermékenyült petesejt kettéválik. Az egypetéjű ikrek ugyanabban a magzatburokban fejlődnek (más néven magzatvíz-tömlőben), és a kétpetéjű ikrekkel ellentétben genetikailag teljesen egyformák. Az egypetéjű ikrek kialakulása többnyire véletlenszerű.
- Kétpetéjű ikrek akkor jönnek létre, ha két különálló petesejtet két különálló spermium termékenyít meg. A kétpetéjű ikrek nem azonos génállományúak – nem hasonlítanak egymásra jobban, mint a különböző terhességekből származó testvérek. A kétpetéjű ikrek gyakrabban fordulnak elő bizonyos családokban.
- Többszörös születések lehetnek egypetéjűek, kétpetéjűek, vagy vegyesek is. Meddőségi kezelések esetén a többszörös terhességek többnyire kétpetéjűek.
A tudósok és biomedikus kutatók számára az ikrek fontos lehetőséget kínálnak annak vizsgálatára, hogy milyen szerepet játszanak a gének és a környezeti tényezők — vagyis a „természet kontra nevelés”. Mivel az egypetéjű ikrek ugyanabból a megtermékenyült petesejtből alakulnak ki, osztoznak teljes genetikai kódjukon. Bármilyen különbség kettejük között (például egyikük fiatalosabb bőre) a környezeti hatásoknak (például kevesebb napon töltött időnek) tulajdonítható.
Továbbá, ha összehasonlítjuk az egypetéjű és kétpetéjű ikrek tapasztalatait, meg tudjuk becsülni, mennyire befolyásolják életünket a génjeink.
Herék & spermiumok
A spermium a férfi szaporodási sejt, más néven ivarsejt.
A hímivarsejtek (spermiumok) termelődése a herékben történik. A herék termelik a tesztoszteront is, amely férfi nemi hormon, felelős a másodlagos férfi nemi jellegek kialakulásáért – többek között az arcszőrzetért, a mellkas szőrzetéért, a férfias csípőformáért (gömbölyű csípő hiánya), izmosabb felsőtestért és a nőénél gyorsabb izomtömeg-növekedésért.
A spermatogenezis a spermiumok képződésének folyamata. Ez a herecsatornákban kezdődik. Ezekben a csatornákban termelődnek a spermaciták, amelyek több cikluson keresztül osztódnak, majd spermatidákká alakulnak. A spermatidák fiatal spermiumok, amelyek növekednek és érnek, amíg teljesen kifejlett spermiumokká nem válnak (ez a folyamat kb. 64 napig tart).
A spermium három elkülöníthető részből áll:
- A fej tartalmazza a sejt magját, amelyben a DNS található. A spermium fejét egy akroszóma nevű sapka fedi, melyben olyan enzimek vannak, amelyek segítik a spermiumot áttörni a petesejt membránján.
- A középrész energiatermelő mitokondriumokat tartalmaz. Ezek speciális struktúrák és energiával látják el a spermiumot a mozgáshoz.
- A farok (vagy flagellum) előrefelé hajtja a spermiumot az útján a hüvelyből a petevezetékig. Egy spermium körülbelül 76 cm-t tud megtenni óránként.
[idézet] A nőkkel ellentétben a férfiak nem születnek meg a szaporodási sejtjeikkel. Ők a pubertás kezdetétől – körülbelül 12 éves kortól – kezdve naponta több millió új spermiumot termelnek. Átlagosan egy férfi milliliterenként körülbelül 73 millió spermiumsejtet állít elő.
Két fő tényező befolyásolhatja a férfi termékenységet: a spermiumszám és a spermiumok mozgékonysága.
A spermiumszám egy adott ondómintában lévő spermiumok átlagos számát jelenti. Az orvosok rutinvizsgálatokkal is értékelhetik a spermiumszámot.
A szakértők az egészséges spermiumszámot 15 millió/ml vagy legalább 39 millió/ejakulátum értéknél tartják. Az orvosok 15 millió/ml alatti spermiumszámnál már alacsonynak tekintik, amely gátolhatja a termékenységet. A tesztoszteronszint jelentősen befolyásolja a spermiumok számát és minőségét. Bizonyos egészségi állapotok – beleértve örökletes genetikai betegségeket, fertőzéseket és daganatokat – szintén hatással lehetnek a spermiumszámra.
Bizonyos életmódbeli változások és természetes módszerek erősíthetik azokat a hormonokat, amelyek a spermiumképződést szabályozzák, így hozzájárulhatnak az egészséges spermiumok fejlődéséhez és javíthatják a spermiumszámot.
A spermiumok mozgékonysága azt jelenti, hogy mennyire hatékonyan képesek mozogni. A spermiumoknak át kell jutniuk a nő szaporítótraktusán, hogy elérjék és megtermékenyítsék a petesejtet. A gyenge spermiummozgékonyság meddőségi ok lehet.
Kétféle spermium-motilitás létezik:
- Progresszív mozgékonyság azt jelenti, hogy a spermium egyenes vonalban vagy nagy körökben úszik—így halad a petesejt felé.
- Nem progresszív mozgékonyság azt jelenti, hogy nem halad egyenes vonalban, vagy csak nagyon szűk körökben mozog—a sejthez való eljutásban ez nem segíti.
Ahhoz, hogy a spermiumok áthatoljanak a méhnyak nyákján és megtermékenyítsék a petesejtet, legalább 25 mikrométer/s sebességű progresszív mozgékonyság szükséges. A mozgékonyság csökkenését vagy asztenozoospermiának nevezzük, ha a spermiumoknak kevesebb, mint 32 százaléka tud hatékonyan mozogni.
A tudósok még mindig kutatják, milyen mechanizmusok teszik lehetővé, hogy a spermium eljusson a petesejthez és azt megtermékenyítse. A progeszteron hormon valamilyen módon részt vesz ebben. Jelenleg azt feltételezik, hogy a spermiumokat vonzza a progeszteron, amelyet a petesejt bocsát ki, és amely a petesejthez legközelebb a legnagyobb koncentrációban fordul elő.
Sperma tárolás
Lehetőség van spermiumgyűjtésre mesterséges megtermékenyítéshez, vagy intrauterin inszeminációval (IUI), vagy in vitro megtermékenyítéssel (IVF).
IUI esetén a spermiumokat közvetlenül a nő méhébe juttatják a megtermékenyítés elősegítése érdekében; IVF esetén a laboratóriumban egyesítik a spermiumot a petesejttel, majd az életképes embriókat átültetik a méhbe.
Ondóminta gyűjtésére a férfi steril edénybe ejakulál. A laboratóriumi szakember a mintát közvetlenül IUI vagy IVF eljáráshoz használja fel, vagy későbbi felhasználásig lefagyasztja.
Lehetőség van spermium adományozására is. Az adományozott spermiumokat szigorúan tesztelik fertőző betegségek és genetikai elváltozások szempontjából.
A WomanLog segítségével nyomon követheted a ciklusodat. Töltsd le a WomanLog alkalmazást most:
